Titkos jelek az erdélyi könyv- és ősnyomtatvány-gyűjtemény festményein
A római katolikus egyház által visszakövetelt gyulafehérvári Batthyáneum könyvtár vezetősége korábban hivatalos Facebook-oldalán jelentette be, hogy „rendkívüli eredménnyel” befejeződött a képtár 11 fejedelemportréjának a digitalizációja. Ezek az Erdélyi Fejedelemség legfontosabb időszakának uralkodóit ábrázolják, a képek többségén az uralkodó neve is szerepel.
Borítóképen: A Batthyáneum belülről
Az eljárás során új felfedezést is tettek: nagyítással Báthory Gábor (1608-1613) fejedelem bal szemében egy “A”, jobb szemében egy “I” betűt találtak – feltételezéseik szerint az ismeretlen festő iniciáléit.
A digitalizáció által lehetővé tett nagyfokú nagyítás az eddig nem látott részlet mellett a festmények eredeti színeit is felfedte.
Az iniciáléval ellátott olajfestmény a XVII. –XVIII. században készült, történelmi szempontból nagyon értékes – hangsúlyozták. Emlékeztettek, hogy a festmények sorozatot alkotnak, időrendi sorrendben követik egymást a legfontosabb erdélyi fejedelmek Báthory Istvánnal kezdődően.
A gyulafehérvári Batthyáneumot 1789-ben alapította Batthyány Ignác püspök, egyháztörténész, aki halála után a római katolikus egyházra és Erdélyre hagyta.
Ez a legnagyobb értékű ingatlan-, könyv- és ősnyomtatvány-gyűjtemény, amelyet az erdélyi magyar egyházak visszaigényeltek a román államtól.
A 65 ezer kötetes, 1650 középkori kéziratot magában foglaló könyvtárban őrzik a mai Romániában fellelhető kódexek és ősnyomtatványok háromnegyed részét.
A kódexek egyikét, a 810-ből származó Codex Aureust 25 millió dollárra biztosították, amikor 2002-ben rövid időre Németországba szállították.