Tíz éve: Tél tábornok visszavág!
„Nem mondhatjuk, hogy hideg volt az idei telünk, hiszen az ország nagy részére jellemző -1, +2 fok közötti átlaghőmérséklet a sokévi átlag körülinek mondható, azzal a megjegyzéssel, hogy inkább a kevéssel pozitív eltérés volt a jellemző. Ezen belül december az átlagosnál kissé hidegebb, január, február pedig kissé melegebb volt” – írta az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) a met.hu honlapon 2013. március elsején.
Borítóképen: Hirtelen jött havazás, viharos erejű széllel
A cikkre az adta az apropót, hogy vége volt a meteorológiai télnek, és megkezdődött a tavasz, de mint tudjuk, ez nem egy „átkapcsolás”, az időjárás sokszor kiszámíthatatlan, és inkább csak tendenciák jellemzik, semmint – különösen tavasszal – az, hogy a naptári nap meghatározná az idő milyenségét.
És ha már tendencia: évek óta visszatérő jelenség a március közepe és úgy március 25. között jelentkező hirtelen lehűlés, ami sok esetben havazással is jár. Ja, ha már télen nincs hó, legalább tavasszal legyen…
Erre utal az OMSZ már idézett cikke is, amikor azt írják, hogy;
„Bár fagyok még várhatók a következő napokban, és hosszú évek tapasztalata szerint azok még március második felében is visszatérhetnek, de a meteorológiai tél mégis csak véget ért február múltával.”
Ma reggelre már jelent meg cikk a tíz évvel ezelőtti helyzettel kapcsolatban, ahol a szemellenzős megélhetési újságíró már bevezetőjében politikai köntösbe öltözteti az eseményeket. Mi ilyet nem teszünk, mert nem gondoljuk, hogy a politika bármilyen hatással is van a napi időjárási jelenségekre. Aki pedig másképp gondolja, nyugodtan fel is hagyhat ezen a ponton az olvasással, mert mi itt a valósággal foglalkozunk, nem pedig azzal a kibertérrel, amit aztán a politikusok fújtak fel az események köré!
Akkoriban március 15. péntekre esett, az ország természetesen készült a nemzeti ünnepre – ahogy máskor is. Ez a körülmény azért fontos, mert így…
Egy hosszú hétvége állt össze, ezért csütörtökön délután sokan útra keltek; ki a fővárosból, vagy más nagyvárosból vidékre, pihenni, vagy rokonlátogatásra, ki pedig éppen vidékről igyekezett valamelyik nagyvárosba – ahogy az már csak ilyenkor általánosan történni szokott.
A cikk írója ezen a napon lustaságból inkább a helyben maradás mellett döntött, és úgy volt vele, hogy elég lesz majd később is vidékre utazni – szerencsére! Hiszen utunk pontosan olyan területre vezetett volna, ahol minden bizonnyal ottragadunk az úton…
A baj tehát csütörtökön (március 14.-én) kezdődött, mikoris a korábbi hetek enyhe tavaszias időjárása után hirtelen lecsökkent a hőmérséklet az egész országban.
Csütörtök délutánra már az ország nagy részén havazott, de a keleti és délkeleti tájakon még az eső, havas eső, illetve ónos eső volt a jellemző, ott estére váltott hóba a csapadék.
2013. március 15-én pénteken folytatódott a havazás és a szél. A hótakaró vastagsága a legtöbb helyen 25 centiméter alatti maradt.
Nagyon fontos tudni, hogy a meteorológusok napokkal előbb jelezték, hogy a hétvégére elromlik az idő, havazás és szél várható. Ha ez nem lett volna elég, az első jelek már 2013. március 13-án megmutatkoztak, ugyanis az ország délnyugati részére már ekkor esőként érkezett a csapadék, ami a Dunántúlon a hajnali órákra közvetlenül havazásba ment át.
A helyzetet már csak azért is láthatták a meteorológusok, mert nagy légköri jelenségek együttállása okozta a bajt: egy délnyugat felől érkező, nagy nedvességtartalmú mediterrán Közép-Európa felett találkozott az Európa északi felének időjárását ekkor már uraló hideg, sarkvidéki eredetű légtömegekkel. Ennek hatására a jelentős mennyiségű hó a hideg levegő beáramlásával járó viharos széllel együtt érkezett, és ez az ország nyugati felében és az ország északkeleti, keleti részén súlyos közlekedési, illetve áram- és vízszolgáltatási problémákat okozott.
A viharos, orkán erejű szél egyes lökései a Kab-hegyen elérték a 165 km/h sebességet is, míg az alacsonyabban fekvő térségekben elsősorban a 100 km/h körüli szélsebesség volt jellemző.
A havazás mértéke szélsőségesen különböző volt, előfordultak olyan területek, ahol mindössze pár centiméternyi hó hullott le, míg egyes helyeken a lehullott hó mennyisége a 16–20 cm-t is elérte.
A problémát azonban elsősorban nem is a hó mennyisége, hanem a havazással együtt érkező szél miatt kialakuló hófúvás okozta. Sok helyen több méter magas hótorlaszok keletkeztek, és ezek az ország nyugati részén megbénították a közlekedést.
2013. március 17-én reggel megdőlt az aznapi országos hidegrekord, mivel ekkor -18,2 °C-t mértek Vásárosnaményban. A korábbi országos hidegrekordot 1964-ben mérték Miskolcon, amikor –15,4 °C-os értéket mutattak a hőmérők. A budapesti hidegrekord is megdőlt ugyanezen a napon, mivel Ferihegyen és Lőrincen –7,1 °C-t mértek. A korábbi budapesti rekord –6,5 °C volt.
Következmények:
- 14.000 ember reked az utakon,
- 146 települést elzárt a hó a külvilágtól,
- 268 melegedőt nyitottak, melyekben
- 16.000 ember vészelte át a fagyos időszakot,
- 205 településen akadozott, vagy megszűnt az áram-ellátás,
- 22 helyen zavarok voltak a víz-ellátásban.
A számadatok szerint ez volt az emberemlékezet óta legkeményebb márciusi 15. Magyarországon!
