Magyarság Nagyjaink Történelem

Tömegkommunikáció: feltalálva Magyarországon, 1893-ban!

Aki most ezt a cikket olvassa, lehet, hogy nem is gondol bele, honnan jutottunk el odáig, hogy mi – az online lap írói – gépeink előtt ülve megírunk egy cikket, ami reményeink szerint minél több olvasóhoz eljut. Pedig igencsak kacskaringós történetről van szó! És a történet Magyarországról indult, méghozzá nem kisebb személy nevével fémjelezve, mint Puskás Tivadar!

Borítóképen: A telefonhírmondó egyik munkatársa felolvasás közben (1901)

Manapság sokan – és ez nem most kezdődött… – a napi szinten ránk törő hírektől megcsömörlötten inkább nem is követik a világ eseményeit, így számukra a tömegkommunikáció minden bizonnyal átok, de azért még mindig vannak olyanok szép számmal, akik igenis értesülni akarnak a történésekről.

Pesti Napló, 1900. május

Az pedig nem a kommunikációs csatornák hibája, hogy bizony egyre több a manipulatív „hír”, sokkal inkább az emberiség hibája; sokszor nem tudjuk jól kezelni a gondolkodás által megadatott fejlődés ránk mért terhét…

A Telefon Hírmondó (a rádió elődje, Puskás Tivadar találmánya) megkezdi rendszeres adásait Budapesten.

Az 1893-as évet összefoglaló korabeli írás elég sommás megjegyzése arra utal, hogy talán korában nem is tudták, hogy Puskás Tivadar milyen hihetetlen dolgot indított el!

Puskás Tivadar mérnök, a telefonhírmondó feltalálója

Ez volt az a történelmi pillanat, amikor egyetlenegy mikrofonba olvasott hír a városnak több különböző pontján egyidejűleg lett hallható. A hírsorozatokat, melyeket egy külön e célra szervezett szerkesztőség szolgáltatott, telegramm-stílusban olvasták fel és egy órán át folyton ismételték. Politikai, helyi, közérdekű és tőzsdei híreken kívül időközönként a pontos közép-európai időt is bemondták a készülékekbe.

A telefonhírmondó elvi vázlata

Műszaki szempontból tekintve a találmány lényege abban áll, hogy az általánosan ismert mikrotelefon-kapcsolás primer áramkörében a mikrofonon, áramforráson és transzformátoron kívül ez utóbbiból annyit használtak fel, ahány külön és egymástól független szekunder áramkörre szükség volt; a szekunder áramkörök a telefonhírmondó központjából kiindulva egy bizonyos városrész állomásainak táplálására hivatva, e városrészt keresztül-kasul behálózva körülbelül 20 km út befutása után ismét a központba visszatérve az transzformátor szekunder vezetékét zárták. Így tehát úgynevezett hurkok támadtak bizonyos állomáscsoportok táplálására.

A telefonos hírmondó kísérleti terme

De talán ennél sokkal fontosabb, hogy ez a találmány indította el a mai napig is tartó telekommunikációs forradalmat!

És mindez így kezdődött 1893. február 15.-én:

Üdvözöljük Budapest lakosságát. Üdvözöljük olyan szokatlan módon, amely páratlan az egész világon. Üdvözöljük az első várost, amelyből a Telefonhírmondó az egész világon győzedelmes útjára indul.

Balra Popper István mérnök, a telefonos hírmondó tulajdonsa, balra Szvetics Emil elektromérnök, a Telefon Hírmondó műszaki igazgatója

Az ugyan lehet, hogy az év eseményeit összefoglaló szerkesztő nem ismerte fel a jelentőségét a telefonos hírmondónak, de azok, akik részt vettek a munkában, ami létrehozta a szolgáltatást – főleg maga Puskás Tivadar! – bizony legalább sejtették, hogy mit alkottak, és ennek milyen következményei lehetnek!

Ajánlott Cikkek