Történetet mesél a művészet – II. Rákóczi Ferenc fejedelmünk fogságba kerül

A mai napról szól Benczúr Gyula festménye.

1700 őszén, a spanyol örökösödési háború kezdetekor, XIV. Lajos francia király Ferriol őrgrófot küldte Rákóczihoz. A király felkérte Rákóczit, hogy álljon az elégedetlen magyarok élére, és ígért jelentős pénz- és fegyveres segítséget. Rákóczi és Bercsényi úgy gondolták, hogy elérkezett az idő, és november 1-jén, amikor II. Károly spanyol király is meghalt, Rákóczi levelet írt a XIV. Lajos francia királynak és külügyminiszterének, akivel a rokonságon kívül ellenséges viszonyban is álltak a Habsburgokkal. Rákóczi így fogalmazott: “A francia érdek és jólét azonos a magyar érdek és jóléttel. A rendek elégedetlenek a bécsi udvar jogellenes cselekedeteivel. Most többet érhetünk el, ha Franciaország nem vonja el a magyaroktól a segítségét.” Mivel a Bourbon-Habsburg ellentét már kiéleződött, és a spanyol trónért folyó verseny csak fokozta ezt a feszültséget, Rákóczi lépése logikusnak tűnt. Azonban, az általa írt levelek rosszul megválasztott bizalmasa, egy Longueval nevű császári tiszt a bécsi udvar kezébe juttatta.

Rákóczi könnyen elmenekülhetett volna a nagysárosi kastélyából, de beteg feleségét nem akarta elhagyni. Solari császári tábornok 1701. április 18-án éjjel felsőbb parancsra elfogta és előbb Eperjesre, majd Kassára, Miskolcra, Budára és Mosonmagyaróvárra vitték, majd a bécsújhelyi várbörtönbe zárták, ugyanabba a börtönbe, ahol nagyapja, Zrínyi Péter 30 évvel azelőtt a vérpadra került. A kormány, figyelmen kívül hagyva Rákóczi tiltakozását, osztrák urakból állította össze a rendkívüli törvényszéket. A vizsgálat során kiderült, hogy az ítélet (éppúgy, mint Zrínyi Péter esetében) csak halálos lehet. Rákóczi felesége az elfogatás után azonnal Bécsbe ment, ahol a külföldi követeknek közbenjárására Rákóczi támogatására utasítást kaptak; még a jezsuiták is, francia érdekből, támogatták Rákóczi ügyét. Megnyerték a börtönparancsnokot, Gottfried Lehmann dragonyos kapitányt, aki november 7-én éjjel Rákóczit dragonyos közlegényi ruhában megszöktette. A fiatal főúr egyik apródjával, Berzeviczy Ádámmal Lengyelországba menekült, ahol védelmet és második otthont talált. Rákóczi élete azonban még itt is veszélyben volt, főképp a fejére kitűzött 10 000 forintnyi vérdíj miatt, ezért úgy döntött, hogy rokonánál, Sieniawski herceg koronahetman nejénél, Elżbieta Lubomirska hercegnőnél bújik el.

Varsóban találkozott Bercsényivel és újra felvette a kapcsolatot a francia udvarral. Tervük szerint lengyel segítséggel be akartak törni Magyarországra, hogy seregeiket összeegyeztessék a már Linz előrenyomuló bajor választófejedelmi hadsereggel.

források wikipedia