Tudja hol van? Szárhegy, a nagy csata helyszíne

A székelység nagy diadala, a Szárhegyi csata helyszíne. 1658-ban a Lázár István vezette gyergyói csapatok Gyulafehérvárnál harcoltak Ali pasa serege ellen. Kihasználva a katonaság távollétét, háromezer főnyire becsült tatár had támadta meg a gyergyóiakat. Augusztusban a tatárok leigázták Maróshévizet, Ditrót, és Szárhegyet is el akarták foglalni.

Borítóképen: Kilátás a templomdombról egy késő őszi reggelen

A székelyek Gábor deák vezetésével vették fel a harcot. Gábor deák egyszerű írástudó ember volt, gyermekeket tanított, nem volt katonaember. De hazaszeretete, éles székely esze miatt rátermett az otthonmaradottak vezetésére.

Ditró és Szárhegy között állította fel mintegy háromszáz kapákkal, kaszákkal felvegyverzett emberét. (Akik közt több bátor asszony is akadt.) Ekkor még itt mocsaras terület volt, és ez megkönnyítette a szárhegyiek dolgát.

A székelyek előhordták csupraikat, fazekaikat melyeknek egy részét a réten a fű közé rejtettek, a másik részét botra téve egy magaslatra állítottak fel. A tatárok sisakos védőknek nézték a fazekakat, megijedve futottak volna el, ha a lovak lábai a csuprokba bele nem szorultak volna és el nem buktak volna. A tatárok megzavarodtak, az addig lesben álló székelyek előtörtek, és megtámadták a gyűlölt ellenséget. 1.750 tatár hagyta ott a fogát, és tizenöt székely áldozta életét a Hazáért.

A csatához kapcsolódik Puskás Klára legendás alakja. Az áldott állapotban levő asszony hét tatárt ölt meg a csatában, majd hazatérve egészséges kisfiúnak adott életet, akit a győzelmes csata emlékére Győzőnek kereszteltek. E hős asszonynak Jókai Mór is emléket állít Puskás Klári című művében.

Az elesett tatárok közül ötszáz halottat eltemettek (sírjuk helyét a mai napig Tatárdombnak nevezik), a többit farkasok, hollók ették meg. Az ütközet helyén 1908-ban emlékoszlopot állították, melynek emléktábláját a bevonuló románok 1919-ben leverték. 1945 után is volt egy kis tábla az oszlopon, ezt pedig 1990 márciusában verték le. A most látható – az eredetivel egyező méretű és feliratú márványtáblát – 1990 novemberében helyezték vissza. A felirat:

“1658. szeptember 6-án Moldva felől berontó 3000 tatárt 300 székely Gábor diák vezetésével e helyen győzte le és temette nagy részét a halom alá. Hirdesse az emlék, hol a szülőföld lángoló szeretete tízszeres ellenség fölött is diadalt arat.”

Jó 120 évvel később így találjuk meg Szárhegy települést – és persze az itteni reneszánsz várkastélyt, ahol Bethlen Gábor, Erdély fejedelme töltötte gyermekéveit, és később is többször ellátogatott a településre:

Talán a csata ismertetéséből már kiderül, hogy hol is van Szárhegy, de azért manapság nem egyszerű megtalálni a térképen. Ugyanis a legtöbb térképen Lăzarea néven szerepel, míg magyarul manapság inkább a Gyergyószárhegy név használatos. És akkor az utolsó térképen nagyobb területe választ ad, hol is van Szárhegy:

A székely hősök előtt itt tiszteleghet tehát az utókor.