Tudja hol van? Világos
Schwarzenberg osztrák miniszterelnök kijelentette: „A kegyelem jó dolog, de előbb egy kicsit akasztunk. Nem szabad visszariadnunk egy vérfürdőtől.” Nem riadtak vissza… Palmerston angol miniszterelnök teljes joggal állapította meg: „Az osztrákok valóban a legnagyobb vadállatok azok között, akik valaha igényt tartottak a civilizált ember meg nem érdemelt nevére…” – írja Lajos Mihály a karpatalja.net oldalán 2022 október 6.-án, majd így folytatja:
Borítóképen: Szkicsák-Klinovszky István: A világosi fegyverletétel
„A britek és a franciák hadihajókat is vezényeltek a Dardanellákhoz, arra bátorítva a szultánt, hogy a Habsburgok követelése ellenére ne adja ki az Oszmán Birodalomba menekült magyar katonákat és polgári személyeket, s a kiadatás elmaradt. Nemzetünk pedig ha nehezen is, de végül magához tért a megtorlás sokkjából.”
Világosi fegyverletétel. Ez a közkeletű elnevezése annak a gyászos eseménynek, ami a ’48-as Szabadságharc lezárására hivatott, de – mint azt a fent idézettek is mutatják… – valódi lezárásról szó sem volt, jött a megtorlás…
És persze magyar részről sem volt lerendezettnek tekintett az ügy, ugyanis Kossuth életében ugyan soha nem tért haza, de mindig azon volt, hogy Magyarország ténylegesen független legyen, ahogy mások is próbálták a maguk eszközeivel megfordítani a dolgok folyását…
És akkor jöjjön Világos. A fegyverletétel minden bizonnyal Világos közigazgatási területén volt – de legalábbis a közelben ez volt a legnagyobb település – ugyanakkor…
Maga a fegyverletétel nem Világoson volt, hanem a várostól 15 kilométerre észak-észak-keletre lévő Szőllősön, avagy Csigérszőllősön.
Az pedig kézenfekvő volt a császár pribékjeinek, hogy Aradon foganatosítsák a kivégzéseket, hiszen Arad akkor is komoly városnak számított, így közel volt, de még nagyobb volt a „hírértéke” a kivégzéseknek…
Nos, Világos tehát Aradtól észak-keletre található, de ha valaki a fegyverletétel pontos helyét keresi, még 15 kilométerrel tovább kell mennie…