Tudja jol van? Karlóca
A magyar történelem egyik igen fontos települése, hiszen 1699. január 26-án írták alá Karlócán. A béke az 1683–1697-es, a törököket a Magyar Királyság területéről kiűző Habsburg–török háborút zárta le, amely az utóbbiak vereségével zárult. Ezzel együtt számunkra igen vegyes eredményt hozott a megállapodás…
Borítóképen: Karlócai gimnázium (az intézmény több, mint 230 éves, az épületet Partos Gyula budapesti építész tervezte, és az 1890-es években építették)
Az aláírók az Oszmán Birodalom, valamint a Habsburg Monarchiát, a lengyel–litván államot, a Velencei Köztársaságot és Oroszországot is magában foglaló Szent Liga voltak.
Az oszmánok átengedték az osztrákoknak Magyarország nagy részét, Erdélyt és Szlavóniát.
A törököktől tehát megszabadultunk, de nyakunkba kaptuk a Habsburgokat… Arról most nem fogunk értekezést nyitni, hogy ez mit jelentett, de a tény még tény marad; a török ugyan ment, de jöttek a császáriak. Nem véletlenül jött Thököly, majd II. Rákóczi Ferenc…
A törökök a (nagyrészt lakatlan) Temesköz és a Szerémség dél keleti részének kivételével minden magyar hódoltsági területről lemondtak, bár a Temesköz jelentős részét Savoyai Jenő herceg vezette császári csapatok már elfoglalták.
A békekötés megszabta, hogy az Oszmán Birodalomban a keresztény alattvalók vallásukat szabadon gyakorolhatják. A felek egymás országában szabadon kereskedhetnek. A foglyokat kicserélik, vagy mérsékelt váltságdíjért szabadon engedik. A határszéli várak jó állapotát fenntarthatják, de újat a felek nem építhetnek.
A béke, illetve a fegyverszünet 25 évre lett megkötve. A szultán ígéretet tett, hogy nem támogatja a Habsburg-ellenes magyar erőket.
Thököly Imrét és társait a magyar határtól távol telepítette le, a török birodalom belsejében, Nikomédiában (ma İzmit).
A béke tehát megköttetett, de igen rövid időre, és számunkra igen vegyes eredménnyel… De hol van Karlóca? És miért pont ott történt mega békekötés?
Karlóca (régi magyar neve Karom, szerbül Сремски Карловци / Sremski Karlovci, horvátul Srijemski Karlovci, németül Karlowitz, törökül Karlofça) város és község Szerbiában, a Vajdaságban.
Eredeti neve a régi magyar Karon személynévből ered, az pedig a bolgár-török Krum személynévből származik. A betelepülő szerbek a magyar Karom helységnevet hozzáigazították a szomszédos Karlóca (ma Novi Karlovci) helység szerb eredetű nevéhez. A szerb név eredetileg a szerb Karlo személynévből származik, jelentése Károlyék.
1308-ban Karon néven említik először. A török hódításig a Báthoriak birtoka volt. 1521-ben Bali bég serege foglalta el és 170 évig török uralom alatt állt.
A békekötést már említettük, de történt itt más egyéb is…:
Itt működött 1690–1848 között a karlócai szerb metropoliátus. 1766-tól az itteni szerb metropolita a szerbek egyetemes vezetője. 1848. május 13-án az itt megtartott szerb kongresszus választotta meg Josip Rajačićot szerb pátriárkává és követelte a Szerb Vajdaság felállítását. 1848. június 11-én Hrabovszky altábornagy az itt összegyűlt 6.000 szerb fegyveres szétverésére felgyújtotta a várost. 1848–1913 között a metropoliátus jogutódjaként itt működött a szerb pátriárkátus.
Ma Karlócán megközelítőleg 9.000-en laknak, többségük szerb, a magyarság aránya mindössze 2,5 százalék körüli.
