Hírek

Ujgurok – Kik ők?

Mostanában sokszor kerülnek a hírekbe azzal. hogy a Kína fennhatósága alatti területen (a kínaiak Hszincsiang-nek nevezik, az ujgurok Ujgurisztánnak) munkatáborokban képzik át őket, és általában is komoly üldözéseknek vannak kitéve, hiszen bár Ujgurisztán nevében autonóm terület, valójában önállóságról szó nincs, de az ujgurok ragaszkodnak nyelvükhöz és hagyományaikhoz. Véleményük szerint egyetlen rokon-népük van az egész világon, a magyarok. Ebben a témában óriási vita van, így nem fogunk döntnök szerepében tetszelegni, de egy-két érdekességet, fontos tudnivalót mindenképpen szeretnénk megosztani.

Kőrösi Csoma Sándor

Az, hogy az ujgurok és a magyarok közt rokonság van, nem újkeletű nézet, hiszen Kőrösi Csoma Sándor az 1801-1802 során Kolozsváron megjelent Benkő Ferenc szerzőtől megjelent Magyar geografia alapján pontosan tudta, hogy létezik “Nagy és Kis Bukária”. Az akkori fogalmak szerint “Nagy-Bukária” tulajdonképpen Turkesztán nyugati része és egészen a Musztag-ata hegységig terjed. “Kis Bukária” viszont a Musztag-ata vidékétől keletre eső, Kínához tartozó terület, és a mai értelemben vett Kelet-Turkesztánnal azonos, a Tarim-medencében fekszik, amelyet északon a Tien-san, délen pedig a Kien-lun hegyláncai vesznek közre, kelet felé a Góbi-sivatagot is magában foglalja. Ma is ezt a területet lakják az ujgurok, de ma már a kínai fennhatóság alá tartozó részeken sincsenek többségben.

Nem újdonság, és még csak nem is magyar találmány a rokonság, hiszen Kőrösit két tanára, Karl Friedrich Eichhorn és Johann Friedrich Blumenbach németek voltak, és ők irányították rá figyelmét keleti rokonainkra. Ők hívták fel nagy utazónk figyelmét arra, hogy a magyarok valószínűleg a kínai évkönyvekben sokat szereplő ujguroktól származnak. De ő volt az is, aki arra biztatta tanítványát, hogy a magyarságnak ezt az állítólagos őstörzsét, és ezeknek eredeti hazáját felkeresse. Kőrösi utazásai során természetesen arra törekedett, hogy eljusson az ujgur területekre, de végül ezt nem sikerült véghez vinnie. Ennek nagyrészt az lehetett az oka, hogy az ujgurok akkor már áttértek az iszlám hitre. Korábban talán buddhisták lehettek, hiszen a területen találtak erre utaló nyomokat; a mai napig vannak itt 8.-9. századból fennmaradt buddhista kolostorok és templomok.

Az első (ismert) önálló államuk a 745 és 840 között fennálló Ujgur Kaganátus volt, amit feltehetően a kirgizek hajtottak uralmuk alá, de az ujgurok maradtak, ahogy maradt nyelvük és kultúrájuk is. Török hatásra aztán a 10. század körül felvették az iszlám hitet, melyet a mai napig gyakorolnak. A népcsoport hányatott sorsát mégsem a vallási hovatartozása okozza, hanem az, hogy egy olyan területen élnek, ami stratégiai szempontból mindig is fontos volt! Bár itt sivatagos, félsivatagos területek, hegyek, völgyek szabdalta a táj, de ezen a tájon is keresztülhaladt a Selyemút, és az ujgurok ebből bizony hasznot húztak – amikor persze engedték nekik… Amíg a Selyemút volt jobbára az egyetlen kereskedelmi útvonal a Távol-Kelet Közép-Kelet és Európa között jobbára önálló államként létezett Ujgurisztán, de aztán rosszabb évek következtek, hiszen a kínaiak, az oroszok és az USA érdekszférájának ütközőpontjában találták magukat. Így most – sok változás után – kínai fennhatóság alatt él a népcsoport többsége.

Érdemes azonban a rokonságról megemlíteni pár dolgot, hiszen amit Kőrösi nem érhetett el, az ma már nem elérhetetlen, de – tegyük hozzá – nyilván nem azokat az állapotokat találjuk, mint amit nagy utazónk talált volna, ha sikerül eljutnia Ujgurisztánba. Azt azonban pontosan tudjuk, hogy az ujgurok – nem csak a néphagyomány, hanem tudományos szinten! – mit gondolnak a rokonságról. Ennek illusztrációjaként felidézzük Mukliszi Juszupbek, ujgur történész mondatait:

„Az ujgur nép őslakos Ázsiában, eredetükről az a legenda járja, hogy élt Közép-Ázsiában két testvér, “10 ujgur” és “9 ujgur”. Tőlük származik e pusztai nép két csoportja: a kínai Hszincsiang területén élő népcsoport a “9 ujgur” népe, míg a “10 ujgur”, az onogurok Európába vándoroltak, s ők a magyarok ősei – tartja a máig is élő legenda. Az ujgurok a mai napig számontartják a magyarságot, mint távoli rokonokat. 14 milliónak tudjuk az Európában élő magyarok számát, mi Kelet-Ázsiában 22 millióan vagyunk, így a törzs leszármazottait 36 milliós lélekszámúra becsüljük.”

Bár a tudós legendát említ, tudományos tényekkel tudja bizonyítani, hogy Kína nem mond igazat, amikor azt mondja, hogy Ujgurisztán ős kínai föld. Ezzel összefüggésben pedig bizonyítható, hogy az ujgurok egy teljesen önálló, saját kultúrával rendelkeznek, valódi történelmük tehát sokkal közelebb állhat a legendához, mint a hivatalos kínai állásponthoz.

Ujgur menyasszonyi csizma

Manapság nem elérhetetlen a terület, de azért nem mindenkit látnak szívesen a kínai hatóságok, még akkor sem, ha ma már úgy általában nem nagyon befolyásolják a Kínában dolgozó tudósokat, újságírókat, vagy azokat, akik egyszerűen kíváncsiságból ellátogatnak az országba. Az ujgur területeken ez egy kicsit másként van, de a 2000-es évek elején például Eifert János fotográfus járt a területen, és megdöbbentette, amit tapasztalt. Először azon lepődött meg, hogy ő, aki Kínában semmilyen nyelven nem nagyon tudta megértetni magát (sem a helyi nyelveket, sem az angolt nem bírja), az ujgurokkal szót tudott érteni. Talán nem is jó a kifejezés, inkább azt kellene mondani, hogy a metakommunikáció itt működött – míg Kínában máshol egyáltalán nem! Ürümcsiben a piacon azonnal felismerték a beszédéről, hogy magyar, még úgy is, hogy korábban nem igen hallottak magyar szót, és nem is igen értették, hogy a fotós mit mond.

Az „utca népe”, az egyszerű ember is olyan kérdéseket tett fel, mint hogy megtaláltuk-e Attila sírját, avagy megkerült-e már az a könyv, ami a közös történetünkről szól, és hasonlók, melyek azt mutatják, hogy a néplélek szerves része a rokonság tudata. Eifert azt is megemlíti, hogy Bartók is foglalkozott a rokonság kérdésével, mert ő zenei kutatásai során hasonlóságokat fedezett fel, ami leginkább a pentatóniában hallható ki az egyszerű zenehallgató számára, de vannak mélyebb, inkább csak a szakértők számára felfedezhető egyezőségek is. A fotográfus korábban a Honvéd együttes tagjaként bejárta a világot, és a táncban – hasonlóan, mint Bartók a zenében – úgy érezte, otthon van, mert az általa tanult, vagy zsigerileg benne lévő mozdulatok a helyi táncoknak éppúgy elemei, mint a magyar néptáncnak. De talált itt népviseletet, különböző népi motívumokat, melyek igencsak komoly hasonlóságot mutatnak a hagyományos magyar népi művészet alkotásaival!

Rendkívül sok hasonlóság, párhuzam, sőt egyezőség mutat abba az irányba, hogy a rokonság valós, tényleg testvér-népről lehet szó. Mondjuk ezt úgy, hogy nem vagyunk a tudósai a témának, ahogy azt a kérdéskört sem tárgyaljuk, hogy ez a rokonság genetikai és/vagy kulturális természetű, és hogy ez például mit jelent a finnugristák nézőpontjából, és mit jelent a saját önmeghatározásunk terén! Ezeket a kérdéseket mind-mind tudományos alapon, nyílt vitában kell megtárgyalni, mert amíg ezek nem történnek meg, repül az idő, és egyre pusztulnak azok a tárgyi és egyéb emlékek, melyek segíthetnek egyáltalán a kérdések eldöntésében.

Ajánlott Cikkek