Hírek

Újra egekben az energiaárak a német külügyminiszter nyilatkozata miatt

Egyre ellentmondásosabb helyzetbe sodorja magát Németország. Éveken át dacolt közép-kelet-európai partnereivel és az Egyesült Államokkal, hogy megépülhessen az Északi Áramlat 2 gázvezeték. A közvetlenül Oroszországból Németországba földgázt szállító korridort Közép-Kelet-Európa joggal tekinti az oroszok potenciális gázfegyverének. Ennek ellenére Németország átvitte akaratát, majd az EU bürokratikus akadályt gördített elé, hogy késleltesse az egyébként kész gázfolyosó üzembe helyezését. Az oroszok az általános energiaválságot kihasználva csökkentették a másik két Európába menő gázvezetéken szállított energiahordozó mennyiségét, amire Európában régóta nem látott magasságokba szálltak az árak. Írja a korkep.sk

Erre néhány nappal karácsony előtt Németország új külügyminisztere ráhelyesel az EU akadékoskodására, újabb lökést adva az energiaáraknak. Már meg sem lepődhetünk, hogy megint a Zöldeknek köszönhetjük az árak megugrását.   Önmagában ugyanis nem az oroszok lépései okozzák az energiaárak ugrását. Az általuk kínált földgáz mennyisége nem csökkent, de nem foglalták le a megfelelő kapacitásokat a célbajuttatásukra, ami az egyébként ideges piacokat még idegesebbé tették októberben.   Jóval nagyobb bűnrészességgel rendelkezik az Európai Unió tervezett klímapolitikája, amely alapvetően kiszámíthatatlanná teszi az egész ágazat működését. De az okok között említhetnék az ázsiai piacok igényeinek megugrását is, vagy az amerikai földgáz árának emelkedését. Az Északi Áramlat 2 ettől függetlenül még fontos tényezőnek számít a jelenlegi helyzetben. Az őszre befejezett, évi 55 milliárd köbméter földgázt Németországba szállító vezetéket az EU nem engedi üzembe helyezni.  

A hivatkozási alap egy olyan uniós szabály, amely az építkezés kezdetekor még nem létezett. Ez a szabály kimondja, hogy a gázvezeték birtokosa és a gázt szállító cég nem lehet ugyanaz. Az Északi Áramlat 2 100 százalékban az orosz Gazprom tulajdona, és a rajta keresztülmenő gáz is a Gazpromé.

És az oroszok aligha akarnák “bérbe adni” más szolgáltatóknak a kapacitást, ha egyszer ennyi időt, energiát és főleg pénzt öltek a projektbe.   Annalean Baerbock német külügyminiszter a minap kijelentette, hogy jelen körülmények között nem helyezhető üzembe az Északi Áramlat 2, mert az energiaprojekteknél a közösségi (értsd, uniós) jog a mérvadó, annak feltételeit pedig nem teljesíti. Vagyis az ő álláspontja szerint Németország az EU álláspontját követi majd. Hogy teljesen világos legyen: mindenki ellenkezésére megépíttették az új gázfolyosót, amit nem akarnak beüzemelni, majd az energiaválság kellős közepén olyan nyilatkozatot tesznek, ami nyilvánvalóan felveri a földgáz árát a piacon. Így is történt.   A viszonyítási pontnak számító holland TTF gázpiacon az októberi csúcsot (117,90 euró/MWh) meghaladó 119,50 euróra drágult a földgáz megawattóránkénti ára. Épp akkor, mikor az EU, Európa és az egész világ régóta nem látott inflációval néz szembe, egy ideológiai alapon nyilatkozó politikus rásegít a drágulásra.

A Zöldek ugyanis ellenzik az Északi Áramlat 2 megépítését. Persze, álláspontjukban sok következetesség nincs, azon kívül, hogy a balliberálisok általában Oroszországgal szemben foglalnak állást, és az Európai Egyesült Államok ideológiájának vetik alá magukat. Az ellentmondás abban áll, hogy a Zöldek üdvözlik az atomerőművek leszerelését, a szénerőművek felszámolását, ám arra nem tudnak választ adni, hogy honnan lesz elegendő energiája Németország gazdaságának működtetéséhez.

Az egyik, és a realitás talaján az egyetlen “zöld” alternatíva a földgáz lenne.   Persze itt geopolitikai érdekek is ütköznek. Sok ország (nem csak az USA, de például a lengyelek is) ellenzik, hogy Európa a mostaninál kiszolgáltatottabb legyen az orosz földgázzal szemben. A német szociáldemokraták azonban pártolják a projektet, kérdés, hogy a külpolitikai irányt ténylegesen megszabó új kancellár, az SPD-s Olaf Scholz milyen stratégiát választ.   Ettől függetlenül elmondható, hogy a politikai partvonalról radikálisan zöld jelszavakat bekiabáló németországi Zöldek még csak most szembesülnek azzal, hogy teljesen más súlya és más következményei vannak, ha ugyanazokat a kijelentéseket kormánypozícióból, például külügyminiszterként teszik. Nevetséges lenne, ha nem az összes európai háztartás fizetné meg az árát…

forrás : korkep.sk

Ajánlott Cikkek