Ungár Margit dr., az első jogásznő, akit egy derby kapcsán kirobbant per tett híressé

„Élénken emlékezhet még mindenki az őszi szezont megnyitó Újpest— Ferencváros mérkőzésre, amely nemcsak a pályán végződött eldöntetlenül, de a történtek szerint még egy érdekes jogi problémát is vetett fel, amely egyelőre szintén eldöntetlenül fekszik — mégpedig akta formájában az újpesti járásbíróságon” – írja a Sporthírlap 1929. január 12.-i száma.

Borítóképen: A Sporthírlap 1929. január 12.-i számában megjelent cikk címsora

Nem ez volt az első – és bőven nem az utolsó! – a két ősi rivális mérkőzései közül, amit per követett, de ezt az esetet most azért emeltük ki a többi közül, mert ez volt az az ügy, ami országos hírűvé tette az első magyar ügyvédnőt!

Ungár Margit már igen korán elhatározta, hogy – családja több tagjához hasonlóan – ő is az ügyvédi pályát választja. Igen ám, de akkoriban nők nem járhattak jogi egyetemre, még csak a bölcsész szakokon tanulhattak női hallgatók az 1890-es évektől. A későbbi ügyvédnő 1897-ben született, így óriási szerencséje volt, hogy a jogi és mérnöki szakokra 1918-tól már engedélyezték nők felvételét!

Így ő is jelentkezhetett, de nem volt ez olyan egyszerű… Történt ugyanis, hogy a felvételihez külön követelményként írták elő számára, hogy minden tárgyból kitűnő legyen, amit a férfi jelentkezőktől nem vártak el, és azt sem engedték neki, hogy a fővárosban tanuljon, ezért végül a Debreceni, majd a Szegedi Egyetem jogi karán kötött ki.

1923-ra – nem minden nehézség nélkül, de minden vizsgáját és szigorlatát kitüntetéssel abszolválva! – megszerezte a jogi diplomát, ami akkora eseménynek számított, hogy a korabeli bulvársajtó munkatársai lelkesen tudósítottak az eseményről!

De ezzel nem volt vége… Ugyanis az ügyvédi kamarába való felvétele a kamara alapszabálya miatt igencsak problémás, az ugyanis úgy kezdődik: „ügyvéd lehet minden olyan férfi…”. Szavazás lett az ügyből, aminek az lett az eredménye, hogy minimális többséggel végül felvették a kamarába.

Ugyanakkor tulajdonképpen maradt a probléma, mert senki nem akarta felvenni bojtárnak, így végül családja segített, Ungár Ferenc debreceni irodájában tölthette szakmai gyakorlatát. A kezdetektől a büntetőjog felé orientálódó Ungár fivérétől kapta első ügyét is.

Ungár Margit, ekkor már Vági Józsefné, 1928 júniusában tette le az ügyvédi vizsgáját; alakja ekkor már annyira híres volt, hogy a Kúria vizsgára kijelölt dísztermében érdeklődők serege jelent meg, köztük természetesen a hírlapi riporterek, akik ámulva számoltak be róla, a fiatal ügyvédjelölt kisasszony „úgy pergeti a jogi szakkifejezéseket, mint más nők a ruhaanyagok franciás neveit”.

És akkor a bevezetőben említett perről, melyben az újpesti károsultakat képviselte a klubbal szemben:

„A magyar judikatúrában még nem volt eset arra, — mondja —, hogy a nézőközönséget ért kárért a sportpálya felelősségével foglalkozza- jak. Én a pert kétféle szempontból viszem: a szubjektív és az objektív felelősség szempontjából és bármelyiket fogadná, is el a bíróság, a pert feltétlenül megnyerem. Meg kell jegyeznem, hogy Fekete Pál úr egyezséget akart, hiszen itt csupán az elvi jelentőségen van a hangsúly, az UTE rt. azonban minden egyezkedés elől elzárkózott” – mondta a per során Ungár Margit dr., majd így folytatta:

„A szubjektív felelősség szempontjából nagyon fontos momentum az, hogy…

a pályarendezőség a befogadóképességet messze meghaladó nézőtömeget bocsátott be, nem tette meg a rend fentartására szükséges megfelelő intézkedéseket és ily módon a kár az ő vétkességére vezethető vissza.

A pálya köteles mindent megtenni, ami szükséges ahhoz, hogy a nézőközönség nyugodtan nézhesse végig a mérkőzést. De megáll az objektív felelősség is, mert felelős a pálya még abban az esetben is, ha vétkességet nem is lehetne rábizonyítani. Hiszen

olyan bevételeket és így szükségképen olyan hasznot is ér el, hogy a pálya ütemében történt kárért való felelősség méltányos és jogos.

A 84. számú teljes ülésű döntvény, az objektív felelősséget kiterjeszti arra az esetre, ha a bíró indokoltnak látja az üzem terjedelmére, vagy természetére tekintettel a felelősség megállapítását. A keresetet tulajdonképpen erre a döntvényre alapítottam s egészen biztosra veszem, hogy a bíróság helyt is ad a keresetnek és megállapítja az UTE rt. felelősségét.”

Arra még visszatérünk, hogy mi lett a per vége, de az idézett cikk végén van egy érdekes történetecske, ami arra utal, hogy az ügyvédnő komolyan követte a futball eseményeit, és még az is lehet, hogy úgy egyébként Újpest szurkoló volt… A cikk vége tehát:

„A jogi fejtegetés után Ungár Margit doktor félrerakta a jegyzeteit, a perre vonatkozó aktákkal együtt. — Ha már itt van szerkesztő úr, most én teszek fel Önnek egy kérdést — mondta és a kérdés nem is késett. Miről kérdezett? Hogyan lehet az, hogy a spanyol bajnokságban egészen szürke szerepet játszó Barcelona így megverte a Ferencvárost? …”

A per végkimeneteléről sajnos nincs pontos információnk, de a jogi érvelés alapján úgy gondoljuk, hogy végül elmarasztalták a rendező klubot.