Unitas, 1923: Automobil, segédmotoros bicikli és csónakmotor
Az Unitas Automobil Ipar és Kereskedelmi Rt. hivatalosan 1920-ban alakult meg, de a szálak egészen 1911-ig – na meg a közben lezajlott első világháborúig… – vezethetők vissza. A cég vezető tervezője Fellner Simon volt, aki korábban a Romfell páncélautót tervezte.
Borítóképen: “Az Unitas standján látható teljesen honi gyártmányú automobil” – 1923
A háborús évek alatt egyébként nem csak a páncélautó fejlesztésével foglalkoztak, talán sokkal fontosabb volt, hogy a Zápolya utcai telepük a hadseregfőparancsnokság központi automobiljavítóműhelyeként működött.
Újlipótváros, az utóipari fellegvár
Az Unitas a Zápolya utca 13. szám alatt működtette műhelyét. Ma Gogol utcának nevezik, és a 13. szám alatt egy irodaház működik, ami akár az Unitas épülete is lehetett. Ez egy sarok-épület, ami a Gogol és a Hegedűs Gyula utca sarkán található.
Építészeti szempontból mindenképpen belefér a képbe, de ennél is komolyabb érv, hogy a Méray központja a Zápolya utca 15. szám alatt volt, de sajnos épületei helyén ma már egy modern irodaház áll:
A Zápolya (Gogol) utca bizony igen komoly autóipari múlttal bír, ugyanis Jurkó és Róna – korának híres autószervize – éppen a Méray szomszédságában (vagy helyén?) működött, a Zápolya utca 15-17. szám alatt!
Bár a Méray aztán a Lehel útra költözött új helyére – ami egy szupermodern szerviz és bemutatóterem, na meg értékesítési iroda is volt egyben -, de az is Újlipótvároshoz tartozik, és igen közel volt a kor másik híres autókereskedő telephelyéhez, a BMW és DKW forgalmazással és szervizeléssel foglalkozó Majláth-házhoz.
A vállalat történetéről az alább csatolt cikkben írtunk:
A háború véget ért, és még az utána következő zűrzavaros éveknek is vége lett, amikor a korábbi székhelyen, a megmaradt gépekre és berendezésekre alapozva megalakult az Unitas, ami az 1923-as Országos Vas-, Gép-, Malomipari és Elektrotechnikai Kiállításon több termékkel is megjelent.
Igen, immár gépkocsival is jelentkeztek, de ez még nem a Tátrával való együttműködés terméke volt, hanem teljes egészében saját tervezésű és gyártású négykerekű!
A korabeli sajtó igen kiváló munkának írja le az automobilt:
„Úgy a motorikus rész precíz, tökéletes műhelymunkája, mind pedig az elefántcsontszínű feketén kárpitozottkarosszéria elegáns vonalai és előkelő kiállítása, díszére válik hazai iparunknak. Az Uher kocsi pendantjaként (ékszereként – a szerk.) egynyitott és egy zárt karosszéria is látható a standon. Mindkettő sötétszintű és kivitelénél ugyanazon a gondos, tökéletes munka látható, amely az Unitas összes munkáit jellemzi. Említésre méltó, hogy a karosszériák szilárd építésmódjuk dacára meglepően könnyűek, a nyitott 345 kilogrammal, a zárt 425 kilogramm.”
Mint megtudtuk tehát az autó tervezője Uher Ödön tervei alapján készült, így egyáltalán nem kizárt, hogy a motort is ő szerkesztette (erre vonatkozóan sajnos nem találtunk forrást), már csak azért is, mert az Unitas ezen a kiállításon jelent meg a DFK kerékpárra és csónakra szerelhető motorjával is!
Nem az Unitas volt az egyetlen, amely ki akarta szorítani a hasonló import termékeket:
Az egyhengeres, kétütemű motor tömege szintén nem volt egetverő, a kerékpárra történő felszerelés minden kellékével együtt (benzintartály, szíj, szíjtárcsa, egyebek) sem volt több 15 kilogrammnál!
A motor – amit DFK név alatt mutattak be – teljesítményéről számadatokat nem tudunk, de azt tudjuk, hogy 12 %-os emelkedőn még minden erőlködés nélkül elment, és azt is, hogy 100 kilométerenként hozzávetőleg 2 liter benzint fogyasztott, valamint azt, hogy
Végsebességét 40-50 km/h-ban adta meg a gyártó.
Ennek a motornak kissé módosított változata volt a csónakra szerelhető változat, ami egy ötletes szivattyún keresztül vízhűtéses volt, felerősítése pedig igen egyszerű – mindössze két csavarral lehetett rögzíteni.
Ezt a megoldást a későbbi hasonló motorokon is alkalmazták:
És mire volt ez elég? Íme:
„Állóvízisebessége 6—8 km/óra. Indítása a lendkerék egyszeri megrántása által történik. Teljes súlya 25kg., 4 liter benzinnel együtt. Fogyasztása óránként 700 gr. benzin, melyhez10:1 arányban olaj is keverendő.”
Ezen túl még bemutattak egy úgynevezett kisipari motort, amit mindenféle gépek és berendezések hajtására terveztek, és nagyobb, így erősebb is volt, mint a kerékpár- vagy csónakmotor.
Nos, az Unitas 1923-ban ezeket a termékeket mutatta be.
És 1931 ben már ilyen gépekkel jelentkeztek (ez már Tátra-Unitas):