Hírek

Űrrepülőterek Oroszországban, és azon túl

Visszatért a légkörbe a december 27-én indított Angara-5 hordozórakéta. A feladatot nem teljesítette, mivel végfokozatánál meghibásodott. Kárt nem okozott, mivel amikor a csendes-óceáni Francia Polinéziától keletre belépett a légkörbe, elégett. Sajnos azt sehol nem találtuk, hogy ez melyik változat volt, de a fellövés helye elgondolkodtató. Nem Bajkonurból lőtték fel, hanem Pleszeck úrrepülőtérről. Van még egy harmadik űrrepülőtere is Oroszországnak, a Vosztocsnij, de azt sem a gyártók, sem a szakemberek nem szeretik, mert az igen távoli Amuri területen Ciolkovszkij település mellett található.

Márpedig a gyártóbázisoktól ez jó 5.000 kilométerre van, így pedig szinte egész Oroszországon keresztül kell szállítani a kilövéshez szükséges anyagot, és magát a rakétát is, nem is beszélve a rakományról… Igen, ez utóbbi is fontos, hiszen a Angara-5 nagy teljesítményű hordozórakéta, melynek fejlesztése már a szovjet idők után kezdődött, és mind a mai napig tart is!

Ez nem azt jelenti, hogy még mindig nincs kész, hanem azt, hogy ez egy egész családot alkotó rakétatípus. És persze ahogy az lenni szokott, egyre nagyobb teljesítményű és szállítókapacitású változatokon dolgoznak.

Angara-5 változatok

A képen balról jobbara a következő Angara-5 modellek láthatók:

  • Az Angara-5 rakéta méretarányos modellje hidrogénüzemű felső fokozattal, amelyet 2001-ben mutattak be.
  • A Briz-M felső fokozatú Angara-5 rakéta 2009-ben bemutatott léptékű modellje.
  • Angara-5 (balra) és Angara-5P rakéták 2013-ban.
  • Az Angara-5 rakéta lehetséges konfigurációja KVTK felső fokozattal.

De nézzük az űrrepülőtereket, mert azok is igen érdekesek!

A három űrreptér (Bajkonurt piros jelöléssel tüntettük fel)

Bajkonur

A Szir-darja jobb partján fekvő város a szolgálja ki az azonos nevű űrrepteret. Kifejezetten erre épült 1955-ös alapításkor. Ma kb. 40.000 fő lakja. Az űrrepülőtér szintén 1955-ben épült, innen indították az első műholdat 1957-ben (Szputnyik-1), és az első embert is 1961-ben (Jurij Gagarin) a világűrbe. A Szovjetunió megszűnése óta Bajkonurt az oroszok Kazahsztántól bérlik. Jelenleg innen indulnak a Nemzetközi Űrállomásra az orosz Progressz és Szojuz űrhajók. Az orosz parlament felsőháza, a Szövetségi Tanács 2004. június 8-án jóváhagyta a Bajkonur 2050-ig történő további bérléséről szóló megállapodást.

A Szojuz MS-17 indítása Bajkonurról
Elhagyott szovjet űrrepülőgépek (Buranok) Bajkonurban
Jurij Gagarin első emberként indul az űrben a Vostok-1 R7-tel, 1961-ben

Pleszeck

Hivatalos nevén 1. sz. Állami Kísérleti Űrrepülőtér Oroszország északi részén, az Arhangelszki területen lévő űrrepülőtér. A hozzá legközelebbi település az űrrepülőtérrel együtt létrehozott Mirnij zárt város. 1957-ben kezdték építeni, és 1959-re érte el a hadrafoghatóságot az R–7 Szemjorka interkontinentális ballisztikus rakéták indítóhelye, mely a későbbi űrrepülőtér alapjául szolgált. Az űrközpont léte hosszú ideig hadititok volt, létezését először 1983-ban ismerték el nyilvánosan.

A települést 1957-ben hozták létre az interkontinentális ballisztikus rakétákat összeszerelő bázist kiszolgáló lakótelepként. 1966-tól viseli a Mirnij nevet. A rakétaösszeszerelő bázison alakították ki később a Pleszeck űrrepülőteret. Mirnij 1966 óta zárt város.

10 orosz zárt város

A zárt közigazgatási egységek olyan közvetlen szövetségi irányítás alatt álló területek Oroszországban, ahova senki nem léphet be külön engedély nélkül, és az oda- illetve elköltözés is korlátozott.  A 2010. évi népszámláláskor 42 ilyen közigazgatási egység volt Oroszországban, és a 42 területen együttesen több mint 1,25 millió fő él, ez Oroszország népességének mintegy 0,9%-a.

De vissza az űrhajózáshoz! Az űrközpont északi elhelyezkedésének köszönhetően elsősorban nagy inklinációjú vagy poláris pályán keringő, elsősorban katonai műholdak indítására szolgál, napjainkban Szojuz, Koszmosz–3M, Rokot és Ciklon, valamint a közeljövőben Angara hordozórakétákkal. A rakétafokozatok részben a tajgára, részben a Barents-tengerbe hullanak vissza.

A meghibásodott Angara-5 indítása Pleszeckben
R–7 Szemjorka indítása

Vosztocsnij

Mint említettük, ezt az űrrepülőteret nem igazán szeretik, pedig igen sokba került, és már a tervezés során bírálatok érték a gyártóhelyektől való távolsága miatt. De mégis megépül! Nem is akárhogy…

Az űrrepülőtér építése 2011-ben kezdődött, az építkezést 2016-ra fejezték be. Az első kísérleti rakétaindítást 2015 végére tervezték, de erre csak 2016. április 28-án került sor. Bár sok volt az érv ellene, elvileg pénzügyi szempontból megérte (volna) az építkezés, hiszen Oroszország 115 millió dollárt fizet Bajkonurért, de ez is megdőlt, ugyanis az építés során több milliárd rubeles sikkasztás történt…

A Dalszpecsztroj építkezési vállalat volt igazgatóját, Jurij Hrizmant, 12 évre, a cég volt könyvelőjét pedig hét évre ítélték hétfőn a habarovszki katonai bíróságon. A Vosztocsnij űrközpont építése kapcsán a bíróság 5,16 milliárd rubeles (23,4 milliárd forintos) sikkasztást látott bizonyítottnak. Viktor Csudov, Habarovszk törvényhozó testületének volt elnöke hat, a Dalszpecsztroj vezetőjének fia pedig öt és fél évet kapott.

Putyin sikeres starttal avatott űrközpontot

Körülbelül így állnak az oroszok az űrrepülőterekkel, és láthattuk azt is részben, hogy miként is állnak a hordozórakétákkal. Persze azt nyilván nem tudjuk meg, hogy milyen katonai jellegű fejlesztések mennek, mert azt bizony nem fogják a világ tudomására hozni…

Ajánlott Cikkek