Magyarság Tájak/korok Történelem Világ

Utazó szerelő! A cég képviselője, kereskedelmi megbízottja, hibaelhárító szakembere

A Hofherr-Schrantz-Clayton-Shuttleworth (HSCS) az 1920-as években indult el azon az úton, ami egyenesen a világhírig vezette, hiszen a világ számtalan országába eljutottak gépeik. A traktorok – és sok más mezőgazdasági gép is! – önmagukban is kiváló szerkezetek voltak, de a HSCS olyan szolgáltatást kínált traktorjai mellé, ami legalább ilyen fontos volt!

Borítóképen:

A történet úgy indult, hogy a ’20-as éveket érthető okoknál fogva szörnyű gazdasági helyzetben indította az ország, majd jött a pénzcsere, de egy átmeneti stabilitás után lecsapott a gazdasági világválság, aminek két következménye lett:

  • A hazai tőke kiszivárgását meg kellett akadályozni, ezért piacvédő intézkedéseket vezettek be, de
  • ezzel együtt sem volt túl erős a hazai kereslet.
Balra: HSCS budapesti székháza a Vilmos császár út 57. sz. alatt, jobbra: ma is áll az épület, címe: Bajcsy-Zsilinszky út 57

A HSCS már a ’20-as években is jól fejlődött, de amikor a fent vázolt helyzet bekövetkezett, akkor nyilvánvaló lett, hogy a további fejlődés csak úgy lehetséges, ha külföldi piacokat is megcéloznak Erre már csak azért is szükség volt, mert a mezőgazdasági gépek piacán igen gyorsan végbement az alkalmazkodás, így a hazai ipar sorra jelentkezett termékeivel, így traktorokkal is:

A HSCS traktorok nem a csúcstechnikát képviselték, de ár-érték arányuk egyszerűen verhetetlen volt, és az a tény, hogy szinte agyonüthetetlen volt a technika, igen gyorsan népszerű lett a világ minden táján!

De a sikerhez ez még nem lett volna elég, olyan szolgáltatásokat is kínált a gyártó, amelyeket más nemigen… Igen, ott voltak az utazó szerelők, akiknek az volt a feladatuk, hogy az új gépek kezelését, szerelését, karbantartását megmutassák, és ezzel a helyi erőkre bízhassák.

Nem csak szántottak a HSCS traktorokkal

Ez különösen fontos volt, ugyanis a helyiek a tudás birtokában megfelelően tudták üzemeltetni a HSCS gépeit, így azok még jobban teljesítettek.

A „Járművek, mezőgazdasági gépek” 1983. évi 2. számában megjelentegy írás, amiben megszólaltatták Bankos Lajost, aki az egyik ilyen utazó szerelő volt. Csak halkan jegyezzük meg, hogy manapság support tevékenységnek neveznek – és újdonságként tálalják… -, amit támogatás, vagy terméktámogatásnak szoktak magyarítani, de egyre inkább az angol kifejezés terjed, mert arról azt gondolják, hogy nagyobb hozzáadottérték-képzetet kelt a termék – ebben az esetben a mezőgazdasági gép – vásárlójában.

A HSCS traktor Ausztráliában arató-cséplővel dolgozik

Nos, semmi új nincs a nap alatt, ezt a fajta „terméktámogatást” a HSCS majd’ 100 évvel ezelőtt már kitalálta, és rendszerben működtette is!

„A külföldi körülmények között az utazó szerelőnek egyedül kellett a márkát megvédeni, műszaki előnyeit bebizonyítani, használhatóságát, üzembiztosságát, gazdaságos üzemét bemutatni. Természetesen nem speciálisan előkészített traktorokon, hanem a szériából kiküldött vagy eladott gépeken. Az esetleges problémát a helyszínen, sokszor ismeretlen viszonyok között kellett megoldania.

Austin traktor – 1926

Nemritkán műszakilag szinte analfabéta embereknek, nyelvi nehézségek mellett magyaráztuk a gép indítását, kezelését, karbantartását. Nem volt irigylésre méltó munka, az utazó szerelőnek nem lehetett hazatérni eladás vagy egyéb eredmény nélkül. A tőkés vezetők másodszor nem nagyon küldték ki azt, aki kudarcot vallott, vagy sikertelen tevékenységet folytatott.”

A fenti idézet Bankos Lajostól származik, és igen pontosan leírja, hogy ebben a munkakörben mit vártak el a munkavállalóktól.

Nem kis feladat volt, de mégis voltak rá jelentkezők, és – mint a vállalat sikere mutatta! – ezt a tevékenységet igen magas szinten űzhették!

Egy kép a két háború közötti időszakból, eredeti felirata: “A HSCS nyersolajtraktor a világ másik végén, Új-Zélandban”

A munkát azonban nem úgy kell elképzelni, hogy egyszercsak bepöfögött valahonnan egy ember egy idegen országban valahol, és azt mondta, hogy „Vegyétek meg a gépet, mert jó!”, hanem a beszerzések megkönnyítésére például szántóversenyeket rendeztek, ahol az érdeklődők megtekinthették a gépeket, illetve az eredményeket a korabeli sajtó is lehozta.

Az értékesítés tehát itt kezdődött, majd jött a megrendelés, majd az oktatás. De a versenyekről is megtudhatunk az 1983-as írásból pár érdekességet!

A HSCS traktor Egyiptomban a Nílus vizét szivattyúzza

Egy ilyen versenyen a 20-22 lóerős kategóriában – ahol érdekelt volt a HSCS traktorja és Bankos Lajos is – észrevette, hogy a többieket azonnal maga mögött hagyó Austin márkájú traktornál a magyar utazó szerelő észrevette, hogy kisebb fogást alkalmaz, ezért szólt a verseny rendezőinek, hogy rendeljenek el a többiekkel azonos fogást. Nos, ekkor már nem szántott gyorsabban az Austin, sőt nagy füst közepette leállt motorja…

Kiderült, hogy a gépet „felütötték” némi éterrel, így a valós, normál üzemanyaggal elérhető teljesítményt fokozták a trükkel…

A HSCS traktor Hollandiában kiszárított tengerfeneket tárcsáz, háttérben holland szélmalom

De nem ez volt az egyedüli eset, amikor akár a nem egyenlő körülményekkel is meg kellett küzdeni, és persze voltak olyan esetek, amikor olyan feladatok végrehajtását kérte a HSCS utazó szerelője, amiről sejtette, hogy a többiek nem képesek rá! Figyelem, ez ravaszság, de nem csalás!

Nos, így ment ez akkoriban, ilyen volt a „support”…

HSCS levélpapirosának fejléce a 30-as évek végén és a 40-es évek elején

Ajánlott Cikkek