Üzen a múlt: Erdélyből, Magyarvistán egyenesen 1330-ból!
Erdély vélhetően legrégibb máig fennmaradt tetőszerkezetét azonosította a kalotaszegi Magyarvista református templomában a Teleki László Alapítvány. A tető-, illetve födémszerkezet felfedezése a templom rendkívül értékes falképeinek kutatásában is új eredményeket hozhat.
Borítóképen: Magyarvista, református templom
A csütörtöki sajtótájékoztatón jelen volt Perényi Lóránt, az Építési és Beruházási Minisztérium építészeti stratégiáért felelős helyettes államtitkára, dr. Diószegi László, a Teleki László Alapítvány igazgatója. A magyarvistai felfedezésről Kiss Lóránd restaurátor, Weisz Attila művészettörténész és Tóth Boglárka dendrokronológus szakértő, valamint Csók Zsolt régész számolt be.
Perényi Lóránt tájékoztatásából kiderült, hogy;
A református templom faszerkezetének évgyűrűit vizsgáló Teleki László Alapítvány megállapította, a templomhajó egykori famennyezete és tetőszerkezete, valamint az azokat alátámasztó oszlop és mestergerenda 1330-ban épült, így Erdély máig fennmaradt legrégibb tető-, illetve födémszerkezetéről van szó.
A dendrokronológiai vizsgálatok során bebizonyosodott, hogy a templomhajóban a mestergerenda az 1320-as, 1330-as évekből származik.
„Van egy kazettás mennyezet, amely tulajdonképpen egy födémre van fölszerelve alulról, amelyet egy mestergerenda támaszt alá, ezt a mestergerendát pedig egy oszlop, egy középoszlop tartja. Ez szokatlan, legalábbis az erdélyi középkori építészetben. Megpróbáltam különféle analógiákat találni, és ezek általában középkoriak voltak. A kollégák megfigyelték azt, hogy a freskó nekimegy a mestergerendának. Tehát nyilván a mestergerenda beillesztése után kerülhetett ez fel” – magyarázta Weisz Attila. A művészettörténész azt is elmondta, hogy a templomban még sok más egyéb kutatnivaló is van.
„Nagyon izgalmas volt az is, hogy a templomnak egy négyzetes szentélye van, amit általában Árpád-kori, legfeljebb XIV. századi szentélytípusnak szokták titulálni. Magyarvista esetében a falképes kutatás alkalmával derült ki az, hogy nem ehhez a hajóhoz tartozik a négyzetes szentély. A kőből rakott, egyhajós, négyzetes szentélyű épület román kori nyugati kapuzata alapján a 13. század végén épülhetett”. Hozzátette: R
Remélem, hogy a régészeti feltárások nagyon izgalmas eredményeket hoznak!
forrás: Maszol
