Vác: a város, ami 100 év alatt 100-szor cserélt gazdát
Ez a „csere-bere” a török korban volt, és bár 100 alkalommal nem cserélt gazdát a város, de igaz, hogy jelentős háborús terhelés volt a városon ebben a korban. Ráadásul abban a városban történt mindez, ahol a Váci püspökség alapjait Szent István király rakta le, az első székesegyházat pedig I. Géza építtette. Nem csoda, hogy az egyház mindig is jelentős szerepet játszott a város életében!
Borítóképen: Vác a székesegyházzal
A mindenkori püspök volt a város földesura, a jelenlévő főpapi udvartartás révén a város építészetileg és kulturális szerepét tekintve a kezdetektől fontosnak számított.
A középkorban a vízpart mellett egy kiemelkedő részen megépült a váci vár. Szükség is volt rá, hiszen a város a történelmi Magyarország középpontjában volt, így a fontos hadi események gyakran érintették. Így történt ez az 1241-es tatárjárás idején is, mikor a mongolok az ott biztonságot kereső lakossággal együtt felégették a vártemplomot és a püspöki udvartartás épületeit.
A 14–15. században a nagy hírű humanista püspök, Báthory Miklós hozott békét a városnak: szobrászokat, festőket, építészeket hívott Vácra.
A békés virágzásnak a törökdúlás vetett véget: a várost többször megostromolta mindkét fél, de végül török kézre jutott, bár 1595 és 1620 között keresztény kézen volt Vác, csak 1686-ban szabadult fel végleg.
Az újjáépítést a Rákóczi-szabadságharc alatt a labanc–rác pusztítások és az 1731-es tűzvész is hátráltatta, így a mai barokk város csak a 18. század második felére alakulhatott ki.
A 18. század ’40-es évek elején pusztító pestisjárvány megállítására emelték a Szent Rókus-kápolnát, 1745-re befejeződtek a Piarista templom építési munkálatai, 1755-re pedig megépült a Domonkos rend temploma is, melyet – használóinak fehér öltözéke után – a nép Fehérek templomának nevezett el.
A székesegyház tervezéséről Eszterházy Károly püspök döntött. Eredetileg késő barokk, kéttornyú templom állt a tervekben, ami a római Szent Péter-bazilikához hasonlóan oszlopos kőkolonnáddal csatlakozott volna a téren álló egyházi intézményekhez. Később ez módosult, de a hasonlóság így is felfedezhető:
1766-ra megépült a Vác kincsestárának is nevezett Ferences templom, 1772-re pedig befejeződött a mai püspöki palota építése is.
Az 1848–49-es szabadságharc két nagy csatája zajlott Vácon, melyeknek a város déli kapujánál, a Hétkápolna közelében állítottak emléket. A kiegyezést követően a századfordulóra megindult a polgárosodás, sportklubok, önképző körök és virágzó helyi sajtó jellemezte a várost.
Ebből az igen rövidre vett – és korántsem teljeskörű – kis történeti összefoglalóból is kiderül, hogy Vác története Magyarországtörténelme kicsiben; aki erre járt, pusztított, aki pedig itt élt épített…
De most nézzük, miről mesél a térkép! Ehhez a „Habsburg Birodalom (1869-1887) – Harmadik Katonai Felmérés” című térképét, vaamint a mai térképet vettük alapul. Mi tehát az utóbbi 150-160 év nyomait keressük a térképen:
Jól látható, hogy a váci Nagyboldogasszony-székesegyház, a Váci egyházmegye széktemploma, a Vác-Alsóvárosi egyházközség plébániatemploma, Magyarország egyik legnagyobb katedrálisa van a középpontban, a város köré épült.
Azt is érdemes megfigyelni, hogy a vasút már ekkor megvan, hiszen ebben a korban – még bőven 1920 előtt vagyunk! – a Budapest-Bécs vasútvonal nem a Duna jobb partján, hanem az ellenkező oldalon volt. Így tehát ez egy igen fontos vonal volt!
Ennek magyarázata az is, hogy Vác mindig is fontos kereskedelmi központ volt, hiszen a északi területekről itt áramlottak át a Pest és Buda, később Budapest irányába az áruk, termékek, és a déli irányból, valamint Bécs és Pozsony felé is itt volt a kereskedelem fő útvonala.
A város igen nagyot nőtt, hiszen Vác lakossága az eltelt 150-160 év alatt 2-3-szorosára emelkedett, és – egy pár kivételtől eltekintve… – nem jellemző a panelházak nagy tömege, így pedig természetesen a város kiterjedése is jelentősen növekedett.
És mit látunk még? Nos, a kiegyezés után született Harmadik Katonai Felmérés térképén a város magyar neve csak kisbetűkkel, zárójelben szerepel, a semmit nem jelentő Waitzen viszont végig nagybetűvel szerepel…
