Magyarság Tájak/korok Történelem Történelem Videók Világ

Valóban a mi autónk volt?

Érdekes vita alakult ki akkor, amikor a Suzuki gyárépítésbe fogott, majd elkezdte a szériagyártást. Miénk a Suzuki, vagy sem? Ezt a kérdést általában két oldalról tették fel; egyrészt arról van szó, hogy mennyi a magyar érték (alkatrész, munka, egyebek) az autókban, másrészt pedig arról van szó, hogy mennyire tudják megfizetni a magyarok az autókat.

Borítóképen: Egykori reklám

Az kiderült, hogy a Suzuki jó eladásokat produkált Magyarországon, és az exportértékesítés is jól megy, de mi van a kérdés másik vetületével? Ennek jártunk utána.

„Eredményesnek bizonyult a Magyar Suzuki Rt. múlt heti, partnerkereső rendezvénye. Az eddigi 200 mellett, több száz újabb alkatrész gyártására akadt jelentkező, így valóra váltható az esztergomiak – mostanában reklámplakátokon is megjelenő – ígérete, hogy a Suzuki „a mi autónk lesz”, vagyis a magyar beszállítás aránya 1993 októberére elérheti az 50, s később a 60 százalékot” – írja a Népszabadság 1992. június 23.-i száma.    

Hogy mennyira is volt akkor a miénk ez a típus, arról van információ:

„Jövőre húszezer darab Swiftet szeretnének gyártani, de a gyár teljes kapacitáson, két műszakban összesen ötvenezer autó előállítására képes. Jelenleg „a mi autónk” igazából csak harmadában a mienk. Lepsényi István vezérigazgató szerint 30-35 százalékot ér el a magyar részesedés (a maradék Japánból érkezik). Ebből 15 százalék a hazai külső beszállítás, míg körülbelül 20 százalékot jelent az esztergomi alkatrészgyártás, illetve a munka” – írja a Magyar Hírlap 1992. augusztus 27.-i száma.

„Japán autó magyarul. Riportfilm. Hogy a mi autónk lesz-e a Suzuki, az elsősorban a magyar iparon és a magyar munkáson múlik. Az esztergomi gyár dolgozói Japánban ismerkednek a felkelő nap országának ipari kultúrájával. Az év elején sztrájkról érkeztek hírek. A magyar körülményekhez szokott fiatalok túl keménynek találták a japán autógyár tempóját. Mi a helyzet fél év elteltével?” – írja a Kurír 1992. július 27-i száma a TV-műsorok rovatban, ugyanis a TV 22:25 perctől ezt a műsort adta.

Javában ment a találgatás, hogy mennyire a miént, és hogy vajon mennyire fogják venni a vásárlók – itthon és külföldön egyaránt -, pedig a valódi gyártás az még odébb volt! A gyárat ugyanis csak 1992. október. 9-én adták át, amint arról a Kurír esti kadása beszámolt ezen a napon:

„Alig két éve, 1990. november 21-én írták alá azt a szerződést, amely eldöntötte: lesz magyar Suzuki. A mi autónk, hirdették-hirdetik hatalmas plakátok országszerte. Jelentjük, hogy ma délelőtt tizenegy órától a Suzuki valóban a mi autónk: a Magyar Suzuki Autógyár konferenciatermében ünnepélyesen átvették a termelő létesítményeket a gyár dolgozói, megindult a próbaüzem. Az átadó a Vegyépszer Rt., amely versenytárgyaláson nyerte el az építés jogát”

Az avatás utánb egyébként még csak a próbaüzem indult, de az újságíró máris igen lelkes volt, hiszen így fejezte be cikkét:

„Mindenesetre most már – piaci helyzet, fizetőképes kereslet ide vagy oda — semmi sem akadályozhatja meg, hogy népautó legyen a Suzuki (na és persze az Astra).”

Aztán azért volt némi csalódás, mert korábban arról volt szó, hogy az autó ára mindenképpen 700.000 forint alatt lesz, de ezt végül nem sikerült tartani. Akkor az újságíró – a cikk alatt csak ennyi áll, hogy – kovácsi- – meglehetősen kedvetlenül írt a fejleményről…:

„Az volt a meglepetés, hogy nem volt meglepetés. Mármint a magyar Suzuki esetében nem sikerült az árat a 700 ezer forintos bűvös határ alá szorítani. Az autó mégis kelendőnek tűnik, s az országban több mint 30 kereskedő a hétvégén a háromnapos ünnepen zárt ajtókkal várta a vásárlókat.”

A vezérigazgató válaszában csak annyit monda arra a kérdésre, hogy miként is lett az autó ára 730.000 forint, hogy tudja, ez elképzelhetetlenül magas összegnek tűnik, még úgy is, hogy lehetőség van 36 havi részletre megvásárolni, ellenben elmondja, hogy adnak 100.000 kilométerre, vagy 3 évre szóló garanciát.

Nos, a kezdeti lelkesedés úgy tűnt hamar lecseng, de tudjuk, hogy aztán a Suzuki mégis népautó lett. Hogy mennyi volt az egyes modellekben a magyar hányad? Ezt nem nagyon tudjuk, de azt igen, hogy „A mi autónk” szlogen lassan kikopott a gyár reklámszövegeiből.

Amit tudunk, csak annyi, hogy a Magyar Suzuki Zrt. 2017-ben több mint 175.000 gépkocsit gyártott, a háromezer gyári dolgozó mellett a beszállítói és márkakereskedői körrel együtt tízezernél több embert foglalkoztat. A beszállítói arány értékben eléri a 65-70 százalékot, a cég mintegy 300 európai, közöttük 70-nél is több magyar beszállítóval működik együtt.

Nos, ebből nem sok derül ki, de annyi igen, hogy közben – nyilván ebben szerepe van az uniós csatlakozásnak is – a beszállítókat immár nem az országból, hanem Európából keresi a vállalat. Ebben semmi meglepő nincs, és nem is rosszallóan írjuk, a Suzuki egész egyszerűen alkalmazkodik a gazdasági viszonyokhoz.

Ajánlott Cikkek