Valós történelmi alak volt Toldi Miklós? – Nagyon is az volt
Arany János “Toldi” című elbeszélő költeménye és Ilosvai Selymes Péter regényes énekében szereplő hős, Toldi Miklós, nem csupán a magyar irodalom egyik legfényesebb alakja, hanem egy valódi, történelmi személyiség is volt. Ő volt Nagy Lajos király egyik híres lovagja, egy valóságos hős, aki évszázadokon átívelő legendává vált.
Toldi Miklós (1320 körül – 1390. november 22.) bihari birtokos nemes, alakját mint legendásan erős vitéz emberét őrizte meg a néphagyomány.
Régen az irodalomtörténészek úgy vélték, Toldi Miklós csupán egy mesebeli figura, a népi mondák alkotása. De a kutatások felfedték, hogy ő valójában az Anjou-kor egyik udvari lovagja volt, egy vitéz harcos, akinek hírnevét a magyar néphagyomány hosszú évszázadokon keresztül őrizte meg. Egy pápai zsoldosként is szolgált, ami tovább erősíti hősiességét és bátorságát.
Ilosvai Selymes Péter 16. századi műve, bár keveri a magyar néphagyományt külföldi anekdotákkal és mesékkel, mégis hozzájárult Toldi legendájának megőrzéséhez. Arany János Toldi trilógiája, mely egy valós személy életét dolgozza fel, még inkább megerősíti Toldi Miklós hősies és valóságos jelenlétét a magyar történelemben.
Toldi Miklós, aki egy köznemesi családból származott, katonává és vitézzé vált. Nagy Lajos király lovagjaként több oklevél is bizonyítja létezését a 14. századból. A korabeli források szerint apja Toldi Csóka, testvére Toldi Mátyás, és rokona Toldi György volt. Fia, ifjabb Toldi György neve is felbukkan az oklevelekben. Toldi Miklós hosszú ideig szolgálta Nagy Lajos királyt és még Luxemburgi Zsigmond idején is aktív volt.
Bihar megyei birtokán gazdálkodott, és gyakran szolgált előkelőbb uraknál. Meggyesi Simon ispán familiarisaként pénzt vagy természetbeni juttatást kapott, ami a középkori magyar társadalomban gyakori gyakorlat volt.
Toldi Miklós története büszkeséggel tölti el a magyar szíveket. Egy igazi magyar hős, aki nem csak a legendákban, hanem valóságban is hatalmas bátorságról és erőről tett tanúbizonyságot, méltán vált a magyar történelem egyik legkiemelkedőbb alakjává.
Ő nem csak a csatatereken mutatta meg bátorságát és ügyességét, hanem közigazgatási területen is kiválóan helytállt.
Meggyesi Simon, aki több vármegye – Győr, Bakony, Szepes, és Pozsony – ispánja volt, jelentős személyiség volt a korban, de valójában Toldi Miklós irányította az ő nevében ezeket a “nemesi köztársaságokat”. Toldi közigazgatási tapasztalata és tehetsége lehetővé tette számára, hogy 1351-ben sárosi alispánként, majd 1352-ben pozsonyi alispánként és várnagyként tevékenykedjen.
1354-ig Meggyesi alispánjaként vagy helyetteseként szolgált, ezt követően az esztergomi érsek szolgálatába állt. Itt, mint az érsek közelében álló lovag, pénzzel és élelemmel jutalmazták őt. 1363-ban Nagy Lajos király maga nevezte ki Toldit a Szentszék védelmére indított hadjárat vezetőjévé. Ebben a szerepben Toldi kiválóan teljesített, hiszen fényes győzelmet aratott.
A sikeres hadjárat után Toldi Itáliában maradt, és a “fehér csapat” vezéreként, mely magyar és angol lovagokból állt, tovább harcolt a pápa szolgálatában. Egyed bíboros hat hónapra fogadta fel őket a Pisa szolgálatában álló német zsoldosok ellen. Viszont a lovagok dúlásai miatt a bíboros végül elvált tőlük, és felfogadta korábbi ellenségeiket, a német zsoldosokat is. 1365. július 22-én a német zsoldosok legyőzték a fehér csapatot, és Toldi fogságba esett.
Toldi Miklós, kiemelkedő karriert futott be Nagy Lajos király és Luxemburgi Zsigmond uralkodása alatt. Az ő nevéhez fűződő történetek nemcsak legendák, hanem valós események és történelmi dokumentumok is alátámasztják kivételes életútját.
Az a szerződés, amelyben Toldi szabadsága fejében feltétlen engedelmességre kötelezte magát és vitézeit, a mai napig fennmaradt, és tanúbizonyságot tesz elkötelezettségéről és hűségéről.
1366-ban Toldi már ismét Magyarországon szolgált mint királyi lovag, és ebben az évben kapta meg a gömöri ispáni címet, amit 1371-ig viselt. Ezt követően zalai, majd szabolcsi alispánként is tevékenykedett. Nagy Lajos király nagyra becsülte hűséges lovagját, és számos juttatásban részesítette őt.
1388-ban Luxemburgi Zsigmond király Daróc birtokát és annak vámját adományozta Toldi Miklósnak és fiai, Györgynek és Jánosnak. Toldi később, 1390 körül, Bihar vármegyebeli Bátor helységre cserélte birtokát, ami az utolsó ismert hiteles adat róla.
Arany János Toldi trilógiájából az igaz, hogy Toldi Miklósnak volt egy György nevű testvére, aki 1377 és 1382 között Bihar vármegyében alispánként szolgált. Nagyfalu birtoka szintén a Toldi család kezében volt. Bár a történet többi része nem bizonyítható, elképzelhető, hogy Toldi mint királyi lovag részt vett egy udvari lovagi tornán, és párbajozott egy cseh vitézzel, ahogy a kor szokásaihoz hűen történhetett.
Toldi Miklós élete és tettei nem csupán a magyar irodalmi örökség részei, hanem a magyar történelem büszke pillanatai is. A legendák és valós történetek összefonódása teszi őt az egyik legemblematikusabb magyar hősévé.
wikipedia arcanum
v
