Hírek Magyarok a világban Nagyjaink Történelem

Van autód? Ezeknek a magyar zseniknek sokat köszönhetsz!

Van sok olyan szereplője az autózás történetének, akiket mindenki ismer, tudja, hogy Ford találta ki a szalag melletti tömeggyártást, ismerik Benz nevét, és még talán azt is tudni vélik, hogy Ford csakis azért tudta bevezetni forradalmi technológiáját, mert ahhoz egy zseniális autót tervezett Galamb József. Nem mindent lehet ugyanis sorozatgyártással előállítani, és nem minden sorozatgyártmány felel meg a vásárlók elvárásainak! De nézzük a zseniket!

Bádog Böske

A bevezetőben említett Galamb Józsefet már említettük. De nem ám csak a 15 millió példányban eladott T-modell köthető a nevéhez, hanem a bolygóműves automata sebességváltó is, amit az amerikai autóipar immár jó száz éve használ (nem is tudnak igazán vezetni arrafelé…).

Karburátor – Bánki és Csonka

Az első benzinmotoroknál még a felületi porlasztást alkalmazták, így csak hozzávetőlegesen sikerült jó benzin-levegő keveréket előállítani az égéstérben. Ezt a problémát hidalta át a Ganz-gyár két munkatársa, Bánki Donát és Csonka János műegyetemi professzor találmánya, a porlasztó, vagyis a karburátor.

Áramvonal

Járay Pál magyar zsidó családban született Bécsben, Prágában tanult, majd a híres német Zeppelin gyárban léghajókat tervezett. Az I. világháború után felépítette a világ akkori legnagyobb szélcsatornáját, majd a gépkocsik felé fordult. Svájcban telepedett le, ahol megnyitotta karosszéria-tervező irodáját.

Járay kimutatta, hogy nem elegendő a szögletes részeket csupán lekerekíteni, ugyanis a levegő csak bizonyos formákat részesít előnyben. Döntött szélvédőt alkalmazott, a kerekeket a karosszéria alá helyezte, és az utasteret is csepp alakúra tervezte. 1922-ben szabadalma alapján elkészült az aerodinamikailag tudományosan megalapozott tervezésű autó, amely túllépte a 100 kilométeres óránkénti sebességet 1,5 literes, 20 lóerős motorjával.

A coure sportivo magyar atyja

Az elsőt 1925-ben az Alfa Romeo nyerte: a négy vb-futam közül Spában és Monzában is a P2 nevű versenyautójuk diadalmaskodott. Tervezőjét pedig úgy hívták, hogy János Viktor – igaz, a világ nem így ismerte, hanem mint Vittorio Jano, ugyanis ő már Itáliában látta meg a napvilágot magyar kivándorlók gyermekeként. Az 1920-as és 1930-as évek egyik meghatározó tervezője volt az autóiparban. Később a Lanciához került, majd a Ferrarihoz, ahol ő tervezte meg azt a Jano V12 motort, amellyel a híres márka az 1950-es években két sportkocsi-világbajnokságot nyert.

Munkásságát a legjobban talán Henry Ford mondásával méltathatjuk: “Ha elsuhan mellettem egy Alfa Romeo, mindig megemelem a kalapom.”

A Bogártól a biztonságig

Barényi mégis kitanulta a mérnöki hivatást, és a német autóiparba került. részt vett a Volkswagen Bogár tervezésében, majd 1939-től a Mercedesnél dolgozott, ahol elsősorban a biztonsági fejlesztéseknek szentelte az életét.

A nevéhez fűződik az összecsukódó biztonsági kormányoszlop, a gyűrődőzóna, a biztonsági fejtámla vagy a nem deformálódó utastér, de ő kezdte el az ütközéses tesztelést is a Mercedesnél. Kétezer-ötszáz találmányt, szabadalmat köszönhet neki a német autógyár, köztük olyanokat is, amelyek azóta is meghatározzák nemcsak a Benz gyártmányait, hanem általában véve az autógyártás egészét.

Az autózás történetében ők a legnagyobbak közé tartoznak, de rajtuk kívül is igen sok magyar találmány kellett ahhoz, hogy a mai modern autókban utazhassunk. Csak egy nevet említünk: Dr. Anisits Ferenc a modern diesel-technológia atyja. Ma nem népszerű ez a technológia, de ha egyszer lehullik a zöldhályog a világ szeméről, kiderül, hogy a hosszútávú szállítmányozásban még mindig ez a technológia a leinkább környezetbarát.

És ezt most csak így, akik éppen eszünkbe jutottak. Igen, tényleg érdemes a magyar szellemre alapozni!

Ajánlott Cikkek