Varasdi völgyhíd: a legnagyobb!
A Varasdi völgyhíd 1953-ban épült, 98 méteres támaszközével és 170 méteres hosszával azóta is Magyarország legnagyobb vasbeton ívhídja. A Kelet-Mecsek Tájvédelmi körzet keleti határán, Mecseknádasdnál található híd építésére azért volt szükség, mert a 6-os út korább nyomvonala a terepviszonyok miatt tele volt 10-20 százalékos emelkedőkkel és rendkívül szűk sugarú kanyarokkal.
Borítóképen:
Márpedig 6-os út akkoriban egy fő közlekedési útvonal volt, melyekre a megadott irányelvek szerint 5 százalékban maximálták az emelkedőket, a kanyarulati sugár tekintetében pedig szintén előírtak egy minimális értéket, melyet nem volt szabad átlépni.
A vázlatosan kidolgozott előtervek között a lapokra támaszkodó ívhidas megoldás mellett többtámaszú gerenda és különleges szerkezetek is szerepeltek. Az előzetes helyszíni szemlék, valamint az előtervezés időpontjáig elvégzett tájékoztató fúrások viszont arra mutattak, hogy az áthidalandó völgyben viszonylag kis mélységben kedvező sziklatalaj várható, ezért az előtervek közül ívhidas változatot dolgozták ki a legnagyobb részletességgel.
A hídszerkezet magasságát úgy határozták meg – figyelembe véve a maximális emelkedőre vonatkozó előírásokat -, hogy a lehető legkisebb földmunkára legyen szükség a csatlakozó szakaszok megépítésénél.
Miután ezen elvek mentén meghatározták az építendő híd helyét, kutatófúrásokat végeztek, melyek igazolták az előzetes várakozásokat: a Szekszárd felőli oldalon 5 méteres mélységben találták meg a stabil sziklaréteget, a Pécs felőli oldalon pedig már 3 méteren elérték meg a szálban álló mészkőszikla rétegét.
Az íveken kívül a Pécs felőli oldal összes pilléreit és hídfőjét s a szekszárdi oldal néhány pillérét is közvetlen a termett sziklára alapozták. A Szekszárd felőli oldal néhány pillére és hídfője alatt azonban a szikla oly nagy mélységben volt, hogy ezeknél eltekintettek a sziklára való alapozástól. Ezek alaptestei a szintén jó teherbírású görgeteges lejtőtörmelékre, illetve tömött homokrétegre kerültek.
A híd általános terve ezek után készült el (ez nem azonos az előzetes tervvel, de jelentős egyezéseket mutat, miután a talajtani várakozásokat a kutatófúrások nagyban visszaigazolták), amit az alábbi ábra mutat:
A híd az általános terv alapján; a völgyet közel merőlegesen keresztezi. A híd tengelye egyenes. A Szekszárd felőli hídfő előtt az útvonal elkanyarodik s a csatlakozó átmeneti ív közvetlen a hídfőnél kezdődik. A hídpályaszint a völgy keresztszelvény legmélyebb pontja felett mintegy 30 m magasságban van, ami az országos szintezésben 1.277,00 magasságot jelent.
A hídpályaszint a szerkezet teljes hosszában vízszintes. A hídfőknél ehhez mindkét oldalon 10—10 m hosszban 0,3% emelkedőjű szakaszok csatlakoznak, majd az útpálya mindkét irányban fokozatos emelkedőben van. A pálya keresztirányú esése kétoldali 2—2%-os.
A híd kocsi pályaszélessége 7,0 m, melyhez kétoldalt 0,75—0,75 m széles kerékvetők csatlakoznak. A pálya burkolata 5 cm vastag kétrétegű aszfalt, a szerkezetnek a dilatációk között mért teljes hossza 170 m.
A középső hídrész 98 m fesztávolságú lapokra támaszkodó vasbeton ívszerkezet.
A 98 m fesztávolságú lapokra támaszkodó két főtartós ívszerkezet nyílmagassága 20,0 m. Az ívek keresztmetszete derékszögű négyszög, amelynek szélessége 1,60 m, magassága ívközépen 1,0 m, a vállaknál 2,0 méter. E két méret között az átmenet (az ívhossz mentén értve) lineáris. Az ívekre 7,80 m-ként oszlopok támaszkodnak, melyeket felül páronként egy-egy kereszttartó keresztszerűen kapcsol össze.
Eddig a műszaki leírás, ezen túlmenően pedig talán csak annyit érdemes elmondani, hogy a híd igen jól beleillik a tájba, ma már a terület szerves része, nehéz lenne elképzelni nélküle ezt a csodás vidéket.
