Városalapító Szent László Királyunkra Emlékezünk
Szent István halála utáni időkben a magyar történelem új kihívások elé nézett. A német-római birodalom császárai a trónon lévő magyar királyokat folyamatosan próbálták befolyásolni és Magyarország területét saját birodalmukhoz csatolni. Eközben keletről a nomád besenyők és különböző törzsek támadásai fenyegették az országot. Mindez együtt járt azzal, hogy a tisztázatlan trónöröklési szabályok következtében számos felkelés tört ki az uralkodók ellen.
borítókép: illusztráció
A 11. század második felében Magyarország politikai helyzete rendkívül feszültté vált. 1077-ben I. Géza, a magyarok királya, elhunyt, és Vácon helyezték örök nyugalomra. Halála után az országban hatalmi vákuum keletkezett, amelynek során az előkelőségek két frakcióra szakadtak. Egy részük Géza és László támogatójaként az ellenfél, Salamon ellen lépett fel. Ebben a hatalmi harcban Lászlót, a pápa támogatásával, az ország uralkodójának választották, noha Géza két kiskorú fiút, Kálmánt és Álmost hagyott maga után.
Ebben a belső politikai küzdelemben László lengyel katonai támogatást is élvezett Salamon ellenében. A korabeli források alapján feltételezések szerint Lászlót kétszer is megkoronázták királlyá. Először a görög koronával, majd 1081-ben, amikor a magyar koronázási jelvények Salamontól visszakerültek hozzá. Ugyanakkor a történelemkönyvekben és legendákban található elképzelések szerint László esetleg egyáltalán nem koronáztatta meg magát, mivel nem a földi hatalomra, hanem egy “égi koronára” vágyott. Ez az elmélet arra utal, hogy László spirituális és vallásos elkötelezettsége erősebb volt, mint a hatalmi ambíciói.
A krónikák szerint László a besenyők ellen vívott ütközetekben kiváló vezetői képességeit és bátorságát mutatta be. Egyik csatában négy ellenséget ölt meg, az ötödik viszont megsebesítette. De a sérülései ellenére sem hagyta magát, és egy elrabolt magyar lányt személyes bátorságával mentett meg. László fizikai erővel és impozáns megjelenéssel bírt. A korabeli írások is megjegyezték, hogy hatalmas termete és erőteljes külseje volt, amely kiemelte őt mások közül.
László uralkodása alatt számos besenyő, kun és más törzsi támadást ver vissza. 1085-ben a kunokat győzte le Kisvárda közelében, akik Erdélyt dúlták. László a horvát királyi család kihalása után, 1091-ben Horvátországot is meghódította, amellyel Magyarország először nyert tengeri kijáratot. De a hadjáratot megzavarta egy újabb kun támadás. László gyorsan reagált a veszélyre, és a Pogáncs folyó mellett legyőzte Kapolcs vezért és seregét. A következő nagy csatában a kunok vezérével, Ákossal vívott párviadalban is győztesen került ki. László uralkodása végére stabil és erős állapotban hagyta hátra az országot, amely készen állt a jövő kihívásaira.
A Magyarságkutató Intézet nemrég minden kétséget kizáróan bebizonyította hogy hermájában valóban a Szent László király földi maradványai vannak. Valamint azt is hogy minden kétséget kizáróan az Árpád -Ház vagy másnéven Turul- Nemzetséghez tartozik Nagyvárad városának alapítója. Számos történelmileg hiteles elbeszélés és igen sok mese legenda monda őrzi Szent Királyunk emlékét.
arcanum
