Épített örökség Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem

Vásárcsarnokot Budapest pénzügyi negyedébe!

Ma már aligha ehetünk jó piaci sülteket, és nem vásárolhatunk mindenféle más piaci portékát – persze itt az élelmiszerekre gondolunk elsősorban! -, mert bizony az a piac, amiről is és most szó lett, ma a térkép tanúsága szerint Light Art Museum név alatt fényművészeti múzeum működik itt. Szerencsére az épület maradt!

Borítóképen: A Hold utcai piac a vásárcsarnok megépítése előtt ~ 1896

A piac egyébként már jó ideje halódott, sok szó volt róla, hogy nem igazán megy az üzlet sem az eladóknak, sem magának az intézménynek. Ennek oka valószínűleg az, hogy a belváros ezen ontján nincs nagy igény a klasszikus piaci szolgáltatásokra, de talán az is közrejátszik, hogy a Hold utca eléggé eldugott kis utcácska a területen lévő nagy terek – úgymint: Szabadság tér, vagy Kossuth Lajos tér – mellett.

Akkor itt az ideje, hogy tisztázzuk, hol vagyunk. Nos, a talán elsőre a két kép sem biztos, hogy sok támpontot ad, de biztosak vagyunk benne, hogy pontosan sikerül azonosítani a helyet azon kedves olvasóink számára is, akik nem járatosak Budapesten.

Az Újépület (Neugebäude) és környéke a Szent István bazilika kupolájából 1890-ből, és azonos helyről egy kép a mai időkből

A nyíl a vásárcsarnok helyét jelöli, de a négyzetes jelölés is igen fontos, mert bizony itt volt a vásárcsarnok megépítése előtt a Hol utcai piac!

A Hold utcai piac 1897 körül

A képen jól látható, hogy ez egy viszonyleg széles utca volt és a Hold utcát továbbra is nagyforgalmú, széles útként képzelték el akkoriban.

Nos, ez nem pontosan így lett… Amikor az elnyomás szimbólumaként a területen álló Újépület elbontását tervezték, kezdetben a Hold utcát egy széles sugárútként, vagy körútként képzelték el. Erről sajnos sokkal többet nem tudunk, de az biztos, hogy nem a Váci körút (a mai Bajcsy-Zsilinszky út kiváltására készültek.

Újépület? Nos, hogy mi volt az, azt az alábbi cikkben írtuk meg:

Igen ez az az épület, amiért egy kicsit sem fáj a szíve az embernek – különösen úgy, hogy lebontása után a Szabadság tér, és annak környezete igazán impozáns módon lett rendezve!

De vissza a történetünkhöz! Ahogy az a fentiekből kiderülhetett, a Lipótváros a 18. században budapesti városfal körül kialakult negyed között az utolsónak született meg. Az első tervezett városrész volt, szabályos alaprajzzal. Gyorsan fejlődésnek indult, sőt a XIX. századra Magyarország gazdasági központja lett.

Ebben a helyzetben természetes volt, hogy a lassan egyfajta pénzintézeti központtá váló területen – itt épült meg később az Osztrák–Magyar Bank budapesti főintézetének székháza, a Tőzsdepalota, de a környéken volt a Salgótarjáni Kőszénbányák Rt. reprezentatív székháza is – nem lehet fenntartani egy szabadtéri, fedetlen piacot bódékkal, és rendetlenséggel… És a piac építése idején ez már egy tervezett folyamat volt!

De eredetileg nem is a Hold utcába, hanem a Széchenyi sétatérre tervezték a piacot. Mi az a Széchenyi sétatér? Nos a valamikori Újépület még bőven állt, amikor Széchenyi István neje 1846 március 3.-án elültetett az Újépület hatalmas kaszárnyája déli fala mellé az első fácskát.

Telcs Ede és Mészáros Andor 1930-as alkotása, a Széchenyi díszkút

Ma a helyen, ahol az első fácskát elültették, a fent látható díszkút áll.

Az első fa elültetése után a helyet elnevezték Séta térnek, és a ritkás ligetes terület hamarosan kedvelt találkozóhely lett. Épült itt egy kis egyszerű vendéglő is (ami 1862-ben leégett), de továbbra is tartottak itt színelőadásokat is. Sőt, volt itt egy Olaszországból érkezett zenész banda is, akiknek a prímása signora Gobbi volt, és férjével együtt Mantovából érkeztek Pestre.

A Sétatér (ma Bank utca), és a Nagykorona (ma Hercegprímás utca) sarka, jobbra a Hold utca a piaccal – 1896 körül (forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.08.051)
A fenti képpel hozzávetőleg azonos helyen készült kép a sarkon a Magyar Nemzeti Bank épülete, jobbra a Hold utca

A prímás hölgynek és férjének két gyermeke született Pesten, akikből zeneszerző és zenepedagógus lett, míg lánytestvérük a Dalszínház megépülése után operaházi tag lett.

A prímásnő unkája volt az a Gobbi Ede, aki nagy svindler hírében állt, de ő lett Royal Apollo moziigazgatója, akit leánya, Gobbi Hilda egyengetett meglehetősen kanyargós életpályája során…

Gobbi Hilda színművésznő, jobbra Ferda Erzsébet Magdolna (Ferda Manyi) – 1948 (forrás: Fortepan / Ráday Mihály)

1891-ben még a Séta térre tervezték a vásárcsarnokot, de azt a Fővárosi Közmunkák Tanácsa végül elvetette, és a piac eredeti helyéhez sokkal közelebb, a Hold utcába tervezte megépíttetni azt.

A tervezési feladatokkal a Tanács Czigler Győző műépítész és egyetemi tanárt bízta meg.

A Hold utcai piac mellett párhuzamosan Cziegler megkapta a Hunyadi téri piac épület tervezési munkáit is. Az építész a megbízásért cserében garantálta, hogy mindenképpen tartani fogja a határidőt.

Ugyanis az feltétel volt, hogy a városban épülő négy csarnoknak (Hold, Hunyadi, Klauzál, Rákóczi) a Nagyvásárcsarnokkal egyazon időben kell elkészülniük. Cziegler ezzel komoly felelősséget vett a vállára, ugyanis megbízásakor a többi csarnok készületei már előrehaladottabb állapotban voltak.

Cziegler a csarnok Hold utcai frontjára háromemeletes bérházat tervezett. Ide tervezett még egy nagy vendéglőhelyiséget, 3 üzlethelyiséget, 4 pince részt, a bérházba pedig emeletenként 4-4 lakást. Az építkezés a szoros határidő ellenére is igen előrehaladt, amikor…

A nagycsarnokban történt tűzeset miatt ez eredeti megnyitót későbbre halasztották, mellyel nagymértékben segítették a többi még épülő csarnok felzárkóztatását.

1897 februárjában megtörtént az ünnepélyes megnyitó. A csarnokrendszer (Fővám téri, Hold utcai, Hunyadi téri, Klauzál téri, Rákóczi téri) megnyitása nagy szenzáció volt, legnagyobb érdeklődést a Nagyvásárcsarnok kapta.

A Hold utcai piac forgalma a várakozásoknak megfelelően alakult.

A Hold-utcai vásárcsarnok földszinti alaprajza

A három hajós épületben 174 állandó és 80 időleges áruhelyen volt árusítás. A karzaton további 140 kofa dolgozott. Mint a többi vásárcsarnok ez is nagyon korszerű volt. Hűtőkamrák, mérlegszobák, húsvizsgáló helyiség, mentő és rendőr szoba, valamint WC helyiségek épültek külön a nők és a férfiak részére.

A piac bejáratai felett ma is látható a Hold utcai oldalon a kapu fölött a “BEJÁRÁS”, Vadász utcai oldalon a “KIJÁRÁS” felirat. Erre azért volt szükség, hogy a csarnok középen lévő szélesebb úton a kocsik közlekedése megoldott legyen. A hely szűkössége miatt csak egy irányban történhetett a közlekedés.

A csarnok emeleti alaprajza

50 évvel később a csarnok hanyatlásnak indult… Már csak 83 árus működött benne, de egyre több igénytelen bódé épült a piacon, a csarnok állapota leromlott. A ’90-es évek elején teljesen felújították és még működött, de már nem volt minden elemében egy klasszikus piac, nyomokban azonban még felfedezhető volt, milyen lehetett fénykorában.

A csarnok Vadász utcai frontja
A csarnok napjainkban a lakásokkal – ma is jó állapotban van, igaz nem piacként működik

És ha már olyan sok szó esett a Hold utca – illetve a valamikori Újépület déli részéről – említsük meg Pogány Móric alkotását a Hold utcából nyíló téren (az egykori Újépület északi végénél), ami nem más, mint a Batthyány örökmécses! Alábbi cikkünkben az alkotó, és maga az örökmécses is szóba kerül:

A történethez szorosan kapcsolódik egy másik piac története. Ugyanis légvonalban alig több, mint egy kilométerre található a Lehet téri piac, ami – a városfalon kívül, tehát vámot nem fizetve! – mindig is olcsóbb volt, így pedig komoly konkurenciát jelentett a Hold utcai vásárcsarnoknak.

De ez nem tántorította el az építőket attól, hogy a Hold utcában megépítsék a nagyságrendekkel kulturáltabb körülményeket biztosító csarnokot, azonban ahhoz, hogy mára már nem piacként üzemel a Hold utcai épület akár az is hozzájárulhatott, hogy a Lehel téri piac csarnokának megépítése után a vásárlók szívesebben választották ez utóbbit!

Ma már tehát nem piacként üzemel, de legalább az épület megvan. És bár sok információnk nincs, de a múzeum, ami most ott működik, minden bizonnyal szintén jó programot ad, így érdemes lehet ellátogatni ide, ahogy érdemes megtekinteni a cikkünkben említett többi épületet is.

Ajánlott Cikkek