Vaszary János színművészre íróra emlékezünk

Vaszary János (született 1899. január 11-én Budapesten, elhunyt 1963. november 20-án Madridban) egy kiemelkedő magyar színész, színigazgató, rendező és drámaíró volt. Piri Vaszary, a híres színésznő testvére, és Vaszary Gábor, az ismert író öccse. Családja gyökerei Vaszary Gábor főjegyzőhöz és Csipka Augusztához vezethetők vissza.

Vaszary színművészeti pályafutását 1920-ban kezdte a Magyar Színházban, majd később az Új Színházban is fellépett. 1920-ban és 1923-ban a Belvárosi Színházban rendezőként is tevékenykedett, miután a rendezést Pitoëffnél tanulta. 1925-ben Párizsban létrehozta a Magyar Kamara Társulatot, de egy évvel később visszatért Magyarországra. 1927 és 1929 között a Magyar Színházban dolgozott rendezőként. 1932 és 1933 között a Terézkörúti Színpad művészeti vezetőjeként, majd az Andrássy úti Színház rendezőjeként és főrendezőjeként tevékenykedett. Az 1930-as években a Budapesti Operettszínházban és a Nemzeti Színházban is dolgozott.

1939 és 1941 között a Magyar Színház és az Andrássy úti Színház főrendezője volt, majd 1941 és 1944 között az Andrássy úti Színház igazgatójaként működött. 1945-ben feleségével, Muráti Lili színésznővel együtt emigrált, és Madridban telepedett le. Itt hunyt el 1963-ban.

Vaszary első házastársa Siklossy Janka színésznő volt, akivel 1929. szeptember 10-én házasodott össze Budapesten, de 1938-ban elváltak. Második házastársa Muráti Lili színésznő volt. 1928-tól kezdődően kabaréjelenetekkel és vígjátékokkal jelentkezett, és rendezőként gyakran saját műveit állította színpadra. Emellett filmforgatókönyveket is írt és filmeket rendezett. Filmjei között megtalálhatók többek között az ‘Egy éj Velencében’ (1934), ‘Rád bízom a feleségem’ (1937), ‘3 : 1 a szerelem javára’ (1937), és a ‘Tokaji rapszódia’ (1937).”