Véletlen baleset volt Buda várában a nagy lőporrobbanás?
A nagy budai lőporrobbanás 1578. május 19-én, pünkösd napján történt. Szamosközy István krónikája szerint egy hosszabb ideig tartó szárazság után vihar következett, amelyben megtörtént a szerencsétlenség. Az éjszaka folyamán a vihar villámcsapása elérte a budai vár egyik toronyát, amely lőporraktárként szolgált.
Borítóképen: Robbanás
Ez a torony Zsigmond palotája előtt állt, Szamosközy szerint pedig „czímertorony” néven ismert volt. A robbanás ereje olyan erős volt, hogy néhány nehezebb ágyút a Dunába lökött, és a hidat is szétrombolta, sőt a távolabbi Rákos-mezőre is sűrű por szállt.
Az áldozatok számát illetően eltérő feljegyzések vannak. A velencei követ 2000 halálról, az egri püspök 5.000 halálról, Gyulaffy Lestár pedig már 6.000 halálról ír, de az alacsonyabb számokat tekinthetjük hitelesnek. Szamosközy így ír: „…a török azt mondja, hogy csak fizetett nép tizenkét száz veszett akkor.” Az áldozatok számának alacsonyabb értékét alátámasztja az a tény is, hogy az 1686. július 22-i hasonló robbanáskor 1.500 halálról van tudomásunk.
A helyreállítási munkálatokat közel kétezer ember végezte, közöttük 200 kőműves volt. A munkákat különadóval finanszírozták. A robbanást követően, bár mindent megtettek a helyreállításért, Szokollu Musztafa pasa selyemzsinórt kapott a szultántól. Bár lázadt a halálos ítélet ellen, végül kivégezték 1578. szeptember 30-án.