Vészjósló történet: az Erzsébet híd
Azt pontosan tudjuk, hogyan és miben lehet egy híd a legnagyobb. Az Erzsébet híd az átadását követően 23 évig a világ legnagyobb nyílású lánchídja volt! De jövőbelátó képesség? Ha az nem is feltétlenül volt, a híd történetében mégis számtalan olyan momentum volt, ami – persze így utólag könnyű… – tulajdonképpen egyfajta figyelmeztetésnek is beillett.
Borítóképen: Az Erzsébet híd pályázat díjnyertes pályaműve
Mint az a borítóképen is pontosan látható, az eredeti, az 1945-ben felrobbantott hídról van szó ezúttal, a ma látható hidat 1964-ben adták át, tervezője pedig Sávoly Pál volt, aki a világ élvonalába tartozó hídépítő mérnök volt, mint az alábbi cikkünkből is kiderül:
Nos, az eredeti híd építése körül igen sok volt az olyan jel, amire akkoriban nem figyeltek fel, vagy ha mégis, azt nem kezelték a megfelelő helyen. Még el sem kezdték az építést és máris volt egy olyan tény, amit tudtak, de nem biztos, hogy komolyabb jelentőséget tulajdonítottak neki.
Történt ugyanis, hogy a lánc-szerkezet előállítására pályázatot írtak ki, mely pályázaton külföldi gyártók is indultak. Már az is elég érdekes volt, hogy kilenc külföldi hívtak fel a gyártással kapcsolatban, de csak három (a felsorolásban azelső három) adott ajánlatot:
- Aktiengesellschaft Harbort Duisburg, Németország
- Naylor, Benzon és társa London, Anglia
- Bolling és Lowe London, Anglia
- Friedrich Krupp Essen, Németország
- Bergbau und Gussstahlfabrik Bochum, Németország
- Bergwerke und Hüttenverein Hoerde, Németország
- Societé Cockerill Sering, Belgium
- Forges et aciennes St.-Chamon, Belgium
- Schneider és társa Crenzot, Franciaország
Az eredményt a következő táblázat tartalmazza:
Pontosan látható, hogy a diósgyőri ajánlat messze a legjobb, és ez nem a földrajzi távolság okán volt így – hiszen a diósgyőriek külön díjat számoltak fel aszállításra, míg a többiek vagy nem jelöltek meg szállítási költségeket (csak egy kérdőjeles van) -, hanem egész egyszerűen olcsóbban tudott dolgozni annak idején a magyar ipar, mint a nyugati versenytársak.
Igen, erre azt lehet mondani, hogy a vámok miatt volt az árelőny, de ez nem teljesen igaz, ugyanis az egyik diósgyőri ajánlat esetében ez egyedi, csak erre az alkalomra használt gépek és berendezések ára magasabb volt, mint a vám, de a másik esetben – amennyiben a jobb összehasonlítás okán a gépeket és berendezéseket nem számítjuk be az árba – alacsonyabb árat kapunk bármelyik külföldi cég által adott, vám nélküli árnál!
És miért kellett volna jobban figyelni arra, hogy a Monarchia, azon belül különösen Magyarország ipara olcsóbban tudott termelni, mint a nyugati vállalatok? Mert erős a gyanú, hogy ez volt ez egyik – ha nem a legerősebb – indok arra, hogy ezt az államalakulatot megszüntessék!
Amire pedig különösen komoly figyelmet kell fordítani, az nem más, mint, hogy a megmunkáláshoz szükséges gépeket is Magyarországon gyártották, méghozzá az azóta már eléggé elfeledett Vulkán gyárban, amelyeket pedig Ganz-féle háromfázisú elektromotorokkal hajtottak meg…
És akkor még mindig csak az építésnél tartunk, de máris újabb figyelmeztető jel érkezik: a Ferenc József hidat 1896-ban adják át, 1898 tavaszán pedig hozzálátnak az Erzsébet híd építésének. Még közel sincs kész a híd – ekkor még Eskü téri hídnak nevezik, hiszen nem történt meg felszentelése -, 1898 szeptember 10.-én Genfben egy anarchista, Luigi Lucheni meggyilkolja a császár feleségét, Wittelsbach Erzsébet magyar királynét, akit a mozifilmek után ma sokan csak Sissiként ismernek…
Ez tehát egy erős figyelmeztetés volt arra nézve, hogy a Habsburgokat nem igazán kedvelik, és aztán szinte pontosan 20 év múlva Gavrilo Princip nacionalista szerb diák Szarajevóban sikeres merényletet követ el Ferenc Ferdinánd főherceg ellen, melynek nyomán kitört az első világháború!
Persze nem a merénylet volt az ok, azinkább csak az a bizonyos utolsó csepp volt, a világot egyértelműen az újrafelosztás igénye – a másik oldalról pedig annak elvetése – vetette szét!
És mit tudunk még ennek a hídnak a különös, néha bizony kissé hidegrázós történetéről? Nos, azt, hogy 1945-ben, amikor a német csapatok visszavonulás közben felrobbantják, az megint egy újabb kort jelölt…
Mint azt a Sávoly Pálról, illetve az egyiptomi hídról írt cikkünkből kiderül, ezt a hidat nem építik vissza eredeti formájában, inkább egy új hidat terveznek és építenek helyette. Lehet, hogy valaki felfigyelt rá, hogy vészjósló dolgokat tudott a híd?
Nyilván nem, valószínűbb, hogy a költségek okán döntöttek a teljesen új tervek alapján teljesen új híd építése mellett, de azt jelezzük, hogy tudomásunk szerint ismét csak magyar volt a beszállító, a kábeleket a Ganz–MÁVAG alvállalkozójaként a Magyar Kábel Művek gyártotta kelenföldi gyáregységében.
