Vicinális: A Csömödéri erdei vasút, avagy Ábel a rengetegben

Pontos neve Csömödéri Állami Erdei Vasút, melyet a Zalaerdó Zrt. üzemeltet. Különlegessége, hogy ez a leghosszabb kisvasúti hálózat Magyarországon, a Zala megyében található rendszer teljes hossza 109 kilométer, továbbá, hogy személyforgalom csak 33 kilométeren – Lenti és Kistolmács között – biztosított a kirándulók számára, a vonal többi részén továbbra is jelentős mennyiségű faanyagot szállít a lenti és a csömödéri fafeldolgozó üzemekbe!

Borítóképen: Ábel éppen kiér a rengetegből…

Ahogy egy korábbi cikkünkben ígéretet tettünk rá, most sorozatunkban bemutatjuk ezt az igen szép tájon üzemelő kisvasutat, ami szinte egyedül kivételként még ma is igen jelentős gazdasági tevékenységet végez!

Talán a teherszállítás megmaradása is az oka annak, hogy személyszállító szerelvények menetrendszerűen április végétől szeptember végéig közlekednek. Ettől eltérő időpontokban, jeles napokkor, ünnepekkor is indítanak különvonatokat, például gyermeknapkor, Márton-napon, vagy éppen a Múzeumok éjszakáján.

És hogy jön ide Tamási Áron regényhőse?

Nos, a Lenti és Kistolmács közötti szakaszon közlekedő nosztalgiaszerelvény az Erdélyből származó, Ábel névre keresztelt gőzmozdony húzza.

Az 1955-ben gyártott Ábel Tamási Áron regényhőséről kapta a nevét, hiszen csakúgy, mint a sokak által kedvelt történet főszereplője, a gőzmozdony is az erdélyi erdőket rótta, mielőtt Magyarországra került.

A gőzmozdony 2018-2019-ben nagyfelújításon esett át, így 2019-ben megújult erővel, új külsővel állt ismét munkába.

A Csömödéri ÁEV vonalai érintik a Göcseji fenyőrégiót, a Kerka völgyét, illetve a Göcseji bükktájat. Lentiből kiindulva gyönyörködni lehet a zajdai erdőkben, elérhető a Vétyemi Ősbükkös, valamint a Budafai Arborétum a Makk-kaland Játszótérrel.

Mintegy egy kilométeres pályabővítéssel 2021-től közvetlenül elérhetővé vált a Kistolmácsi-víztározó, a tóparti strand és a büfék. És itt kell megemlíteni Bázakerettyét is, hiszen ez a település is a vonal mellett található:

A kisvasút rendkívül népszerű, ugyanis évente 22–23 ezer utast szállít, Magyarországon talán ez az egyetlen olyan kisvasút, amelynek fő árbevételi forrása még mindig az árufuvarozás.

A vasút építése 1918-ban kezdődött a Csömödér és Szentpéterfölde közötti szakaszon. Ezzel összeköttetést teremtettek a csömödéri fűrészüzem és az Esterházy Hitbizomány erdőterületei között.

Kezdetben lóvontatású, majd 1922-ben áttérnek a gőzvontatásra. Ekkor érkezett ide az 1917-ben gyártott Muki, és a Mátravasútról az 1918-ban gyártott Karcsi nevű gőzmozdony. A század első felében folyamatosan épülnek a szárnyvonalak. 1920-ban a Pördefölde–Hosszú-rét, 1922-ben Törösznek–Oltárc.

1930-ban Bázakerettye környékén kőolajat találtak, így bővült a szállítani kívánt áruk palettája. 1945-ben a fűrészüzemmel együtt állami kézbe került.

A menetrendszerű személyszállítás 1954-ben kezdődött meg a Csömödér–Kistolmács közötti 18 km-es szakaszon. 1962-ben szerezték be az első dízelmozdonyt, ami a ma is közlekedő C–50-esek egyike volt. 1965-ben a napi használatból végleg kivonták a gőzmozdonyokat.

Az 1970-es években kevés figyelmet fordítottak a karbantartásra, így a vasútüzem állaga egyre romlott, de még idejében rájöttek, hogy ezen a tájon még mindig ez a legolcsóbb szállítási eszköz.

Az 1980-as években megkezdődött a vágányok felújítása, és ezzel egy máig is tartó fejlesztési program. Először a meglévő síneket cserélték a 7 kg/folyóméteresről 18 kg/folyóméteresre, így nagyobb teherbírású lett a pálya. Ennek köszönhetően már 32 km-en szállítja rendszeresen az utasokat a kisvasút.

2000 szeptemberében avatták fel a Lenti–Csömödér között lévő szakaszt, ezzel 109 kilométerre bővült a használható pályahossz. A tehervonatok a kitermelés helyéről szállítják a fát Csömödérre vagy Lentibe, általában C50-es mozdonyokkal. Az Mk48-as mozdonyok többnyire Lenti és Csömödér között dolgoznak.

2021. június 26-án adták át a Kistolmácsi-tóig vezető 1 km-es szakaszt, így a kisvasút már elér Kistolmács faluig (a korábbi végállomás 1 km-re volt a falutól).