Hírek

Vicinális: A Csúnya-földtől a madarak paradicsomáig – Hortobágy-halastavi Kisvasút

A Tisza a XIX. században történt szabályozása után az Alföld tekintélyes részén, így a Hortobágyon is a vizes élőhelyek a csapadékvizen kívüli természetes vízutánpótlásukat elvesztették. Ekkor létesítettek halastavakat a Hortobágyon mintegy 6.000 hektáron, melyek közül a Hortobágyi-halastó (más néven Öreg-tavak) kialakítása már az első világháborúban megkezdődött, kb. 2.000 hektáros területen.

Borítóképen: Egy gyönyrű vizes élőhelyen robog a szerelvény – Hortobágy

A tórendszer kiépítése az 1970-es évek elején fejeződött be. A Hortobágyi-halastavat a Hortobágy legszikesebb, gazdálkodási szempontból legértéktelenebb területén, az ún. Csúnya-földön alakították ki, körtöltéses módszerrel, azaz mélyebb fekvésű szikes laposokat gátakkal vették körbe.

Jelenlegi ismereteink szerint ezek a területek természetvédelmi szempontból a Hortobágy egyik legértékesebb területei közé tartozó szikes kopárok, szikes laposok voltak.

Ezzel együtt sem mondhatjuk, hogy természetrombolás történt volna, hiszen a tavak hihetetlenül gazdag madárvilágnak adnak otthont. Vannak szárnyasok, amelyek csak „átutazóban” jelennek meg, de vannak olyanok is, melyek télen, nyáron itt találhatók.

A tórendszer eredetileg 17 medencéből állt, jelenleg – gátszakadások és egyes kisebb, elnádasodott tavak művelésből való kivonása révén – 10 tó üzemel. A tavak feltöltőcsatornáját, amely a Nyugati-főcsatornából ágazik ki, a halastavak kialakításával párhuzamosan építették meg.

Ezzel azonban nem lett volna teljes a mű, hiszen a halastavak nagy kiterjedése okán komoly feladatot jelentett a takarmány behordása, valamint a lehalászott halak kiszállítása.

Talán innen látni legjobban, milyen kiterjedésű a halgazdaság

Ezért az 1920-as évek elején vasutat építettek, ami akkoriban 13 kilométer hosszan épült ki. Sajnos ezeknek a síneknek nagy részét felszedték, amikor áttértek a közúti fuvarozásra, de a maradék 4 kilométernyi pályát 2007-ben a Hortobágyi Nemzeti Park felújította, mert felismerték, hogy igazán jelentős turisztikai értéket képvisel!

Sőt, 2010-ben további 1 kilométerrel hosszabbodott a pálya, amikor a Kondás-tó irányában, a könnyebb megközelíthetőség okán új szakasszal egészítették ki a korábbit.

Kezdetben természetesen itt is lóval vontatták a csilléket, melyek kizárólag gazdasági célokat szolgáltak, illetve a halászok sáros idő esetén, illetve a gyorsabb közlekedés miatt kézihajtányokat is használtak.

Később egy motoros vontató váltotta fel a lovakat, ami B-20 pályaszámmal ma is működőképesen várja, hogy az idelátogatókat elvigye egy feledhetetlen kisvonatozásra! Azóta persze bővült az állomány, az egyik legfontosabb darabja a vonalnak a C50-403 pályaszámú dízelmozdony.

A C50-403 pályaszámú dízelmozdony

Fontos tudni, hogy a nagyvasúti kapcsolat hellyel-közzel megmaradt, és a mai napig is létezik, hiszen 108-as Füzesabony-Debrecen vonal igen közel van a kisvasúthoz, még ha nincs is közös állomásuk (emlékeink szerint), de pár perces sétával teljesíthető az a pár száz méter.

Ajánlott Cikkek