Vicinális: A Zsuzsi Erdei Vasút, a tömény történelem

Egészen elképesztő történelme van annak a kisvasútnak, ami ma a forgalmas nagyvárosból kiindulva hosszú, közel egyenes szakaszon halad, majd a 48-as főközlekedési út mellett éri el Fancsika megállóhelyen át Csereerdő volt állomást, teljes hossza pedig Gút és a Gúti erdő szívén át Nyírbéltekig 48 kilométer volt!

Ma már csak Hármashegyaljáig közlekedik, de az eredeti ZSUZSI, az “I.” pályaszámú 107 LE teljesítményű, fatüzelésű mozdony – feltehetően – még a teljes hosszát bejárhatta a valamikori vicinális vonalnak! De a történet korábban kezdődött, ugyanis a vasút első szakaszát 1882. július 16-án nyitották meg. Ez a Debrecen- Fatelep – Nyírmártonfalva közötti 21,5 km-es szakasz volt.

És mi kellett ehhez? Nos, ezt már jó 41 évvel azelőtt megírták, hogy az első ló vontatta szerelvény elindult volna a Debrecen-Guthi Vasút Vállalat (DGVV) sínpárjain:

„Nem akarjuk ezzel azt mondani, hogy a’ vasutak a’ kőutakat egészen nélkülözhetőkké teszik, hanem csak azt akarjuk mondani, hogy merő kábaság volna, például Pestről Debreczenig kő- és nem vasutat építeni, és figyelmeztetni akarjuk ezen okoskodókat arra, hogy sok részein hazánknak a’ kisebb fő- ’s mellék (vicinális) kőutak sohasem létesülhetnek, hacsak vagy egy hajózható csatorna, vagy egy vasút a’ lővonalon azokat lehetségesekké nem teszi.” – írja a Pesti Hírlap 1841. december 11.-i száma.

És most egy óriási ugrással – némi „kitérővel” – menjünk vissza az időben, mert bizony igen messzire visznek a szálak…

„Debrecen városa a tulajdonát képező, a várostól 24-38 km távolságra Gúth község mellett fekvő 37,4 km2 kiterjedésű erdejét kívánta művelésbe vonni” – szólt a vasút építésének indoklása, mert bizony a kitermelt fa elszállítására vasútra volt szükség!

És itt jön az időugrás! Guth (Gút) Árpádkori, XI. századi falu volt. Kézai Simon szerint a Gútkeledek 1040 körül jöttek a Magyar Királyságba, a sváb Stauf házból származtak 8 nemesi águk keletkezett.

Első ismert gutkeled nembeli Vid ispán, Salamon király idejéből. A Báthory család is a Gutkeledektől eredt. Birtokaik többsége Bihar megyében volt, így Acsád és Guth, Kis-Guth és Nagy-guth a Farkas ágbeli Gutiaké.

A Nyíradony külterületén lévő Gúti erdőben található az elpusztult Nagy-Guth falu XIII. században épült román, római stílusú templomának romja. Guth falukat az 1594-ben a török segédcsapatok, krími tatárok pusztították, 1660-ra teljesen elnéptelenedtek. A romokat 1975-95 között konzerválták.

És most vissza 1882-be! A vasút az országban egyedülálló módon 950 mm-es nyomtávolsággal épült. A pályát faaljakra fektetett kutyafejű sínek alkották, külön alépítmény nélkül, a döngölt homoktalajra fektetve. A vonal – bár csak kismértékben – de folyamatosan lejtett a város akkori szélén épült fatelepig.

1902-től Debrecen városa saját kezelésébe vette a vasutat, Debrecen Városi Ipar Vasút (DVIV) néven. Mellékvonalak épültek Csereerdő kiágazással Dél felé.

A nagyvasúti fővonal felett vasbeton teknőhíd ívelt át. A Zielinszky Szilárd által tervezett híd Magyarország első vasúti vasbetonhídja volt.

A fővonalat ezzel egyidőben nagyobb részben új nyomvonalra helyezték át. 1923-ig csak teherszállítás volt a vasúton, ekkor engedélyezték a korlátozott közforgalmat. 1924-ben megépült a Nyírmártonfalva – Gút 4,4 km-es szakasz.

1925-től rendszeres személyforgalmat lát el a kisvasút.

1926-ban, majd 1931-ben is újabb szakaszok épültek: Gúth – Angyaltelek (6,4 km), majd Angyaltelek – Turistaház (2,3 km). A vonal neve Debrecen Városi Erdei Vasútra (DVEV), majd a válság idején Debrecen Városi Gazdasági Vasútra (DVGV) változott.

1931-ben indult be a motoros vontatás. Az első motorkocsi, egy négytengelyes jármű, a BC mot 101 pályaszámot kapta, 60 LE-s Cadillac benzinmotor hajtotta. A második motorkocsi 1936-ban épült a vasútra, de ez már kéttengelyes jármű volt. Eredeti pályaszáma C mot 102, szintén 60 LE-s benzinmotorral felszerelve. A motorkocsik engedélyezett sebessége 35, illetve 50 km/h volt. A turisták is szívesen használták hétvégente, a gúti erdő és a Menedékház is közkedvelt volt.

1937-ben a Turistaház – Megyehatár (1,5 km), 1945-ben a Megyehatár – Nyírlugos (3,5 km), 1949-50-ben a Nyírlugos – Nyírbéltek (8,5 km) szakaszok épültek ki.

A II. Világháború utáni első, Magyarországon újonnan épített vasúti vonalszakasz itt volt.

A mellékvonalakat és a hidat 1945-re elbontották. 1949-ben vasút a Magyar Államvasutak kezelésébe került, MÁV Debreceni Kisvasút (MÁV DK) néven, így a vonal utolsó szakasza már MÁV színekben épült. Megkezdődött a szabványosítás: 2 db C-50-es mozdonyt, 5 db Bax és 10 db Jah kocsit szereztek be tányérütközős kivitelben.

A 950 mm-es nyomtávot máshol nem alkalmazták az országban, ez problémát jelentett a járműbeszerzésben és a karbantartásban is. A vasutat a MÁV szabványnak megfelelően 760 mm-es nyomközűre építették át 1961-ben.

Így a kisvasútra az akkor korszerű Bax sorozatú személykocsik, Jah-Gah teherkocsik, illetve Mk48-as dízelmozdonyok kerültek, ami a légfékes vonatok közlekedtetését tette általánossá. A régi járművek nagy részét selejtezték, néhány átépült, majd Debrecenben, illetve Cegléden állt újra munkába. A régi teherkocsik közül néhány átépített példány a PFT szolgálatában maradt.

A személyforgalom nagyon erős volt még a ’70-es években, az 5 kocsis vonatok zsúfolásig megteltek, ennek ellenére már az 1968-as Közlekedéspolitikai Koncepció ezt a vonalat megszüntetésre jelölte ki.

Az “ítéletet” 1977. augusztus 31-én hajtották végre, a lakosság nagymértékű tiltakozása ellenére. A vasút számos tanyát és falvat érintett, a vonatokon rengeteg piacozó utas és munkába, iskolába járó utazott. A vasút megszűnése után a tanyasiak közlekedési eszköz nélkül maradtak. A kisvasút teherforgalmát is jól jellemzi, hogy utolsóként egy rakott tehervonat érkezett Debrecen- Fatelep állomásra.

A tanyák lassan elnéptelenedtek, a buszok nem bizonyultak elegendőnek a nagy csomagokkal utazóknak, így sokan költöztek be az újonnan épült panelházakba.

Fontos a fenti pár mondat! Itt ugyanis nem az elnéptelenedés miatt szükségtelenné váló vasút problémája merült fel, hanem éppen ellenkezőleg; a vasút megszüntetése eredményezte az elnéptelenedést a korábban a vasút által érintett területeken!

A vasútvonal Hármashegyaljáig maradt meg, a Hármashegyalja – Nyírbéltek közti pályaszakaszt felbontották, a járművek nagy része más kisvasutakra került. A megmaradt 16,6 km-es szakaszt a Megyei Tanács kezdeményezésére a MÁV Debrecen városának adta át úttörővasút szervezéséhez. Az üzemeltetést a Debreceni Közlekedési Vállalat látta el 3 db Mk 48-as dízelmozdonnyal és 12 db Bax személykocsival.

Jó hír, hogy idén már a Zsuzsi Erdei Vasút hétvégén és ünnepnapokon indított menetrend szerinti járatokat, melyek 9:15-kor és 13:30-kor indultak a Ruyter utcai kiindulóállomásról, és 12:00 órakor, valamint 15:30-kor indultak vissza Hármashegyaljáról Debrecenbe!

Reményeink szerint a vonal egyre több látogatót vonz – már csak azért is, mert a kisvasút csodáján túl más látnivalók is várják az ide látogató turistákat!