Vicinális: Gemenci Erdei Vasút – itt a tavasz, lassan indul a Rezét gőzös is!
Ahhoz azért még kicsit várni kell, hogy „elkaphassuk” a gőzöst, mert az csak a nyári menetrendi időszak kezdetén, április utolsó hétvégéjén áll szolgálatba, de március 11.-től már újra menetrend szerint közlekedik az erdei kisvasút a Gemencben!
Borítóképen: A Rezét hídon halad át a Gemenci erdőben
Ahogy minden kisvasútnak, úgy ennek a vonalnak is megvan a maga különlegessége:
A Gemenci Erdei Vasút Magyarország egyetlen ártéri erdészeti kisvasútja. Nyomvonala a Duna és a Sió medrét követve a Gemenci erdőben halad! A Duna forrásától a Fekete-tengeri deltavidékig nem található még egy ilyen nagy, összefüggő ártéri erdő.
Márpedig a Gemenci erdő az Alföld nyugati szegélyén, a Sárközben terül el. A Sió torkolatától délre mintegy 30 km hosszúságban és 5-10 km szélességben húzódik. A rendszeresen elöntés alá kerülő 180 km²-es területével nem csak Magyarország legnagyobb ártéri erdeje, hanem európai viszonylatban is egyedülálló.
A nemzeti parki védettséggel bíró terület a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt. vagyonkezelésében van. Itt kanyarog 30 km hosszan a Gemenci Erdei Vasút, csatlakozva az Alföldi Kéktúra útvonalához. Induló állomása Bajától 8 km-re, Pörbölyön, a Gemenc Zrt. Ökoturisztikai Központjában van. A másik végpontja Bárányfok, ez Szekszárdtól 6 km-re fekszik.
A jelenlegi pálya kiépítése 1963-ban kezdődött a meglévő Gemenc-Keselyűsi vonal bővítésével és 1966-ra épült ki a 24 km hosszú pálya Pörböly és Keselyűs között. 1982-ben épült egy újabb 6 km-es szakasz Keselyűs és Bárányfok között, és így alakult ki a jelenlegi 30 km-es fővonal mely ma is üzemel.
De a történet – ahogy az már csak lenni szokott! – jóval korábban kezdődött! Az áldást vagy katasztrófát hozó árhullámok visszahúzódása után az ártéri erdőben hosszú ideig lehetetlen a közlekedés, ezért vált szükségessé egy olyan közlekedési eszköz, amelyet működésében kevésbé akadályoz a sekély víz és a sár.
Az erdei vasút ezt a feladatot hosszú távon képes megoldani, ezt felismerve már 1901-ben megkezdődött a terület egyik első erdei vasútvonalának tervezése.
Albrecht főherceg építtette az első vonalat Mohács alatt Izabellaföldön, a bokki dunai rév és Újvizslak között. A pálya építése 1905-ben kezdődött és 1910-ben fejeződött be. A vasútvonalat 1910-ben helyezték üzembe.
A vasútvonalat a két világháború között kötötték be a mohács környéki gazdasági vasútba, így közvetlen összeköttetés létesült Mohács városával.
A vasútnak a faanyag szállítás mellett fontos szerepe volt a környező települések személyszállításában.
A második világháborút követően megszaporodtak a területen az egymástól izoláltan elkülönült hosszabb-rövidebb feltáró vasútvonalak melyek általában nagyobb erdőrészeket kötöttek össze egy-egy dunai uszályrakodóval vagy a fűrészüzemekhez szállították a fát.
Ártéri vasutak
Karapancsai vasút: 4.200 méteer hosszú fővonalból és 300 méter hosszú szárnyvonalból állt. A fővonal a Karapancsa rakodó és a Szarvastanya között épült.
Mohács szigeti vasút: 5.000 méter hosszú vonal mely a Szálláserdei erdőrészt kötötte össze a Kormoserdei uszályrakodóval. 1958-ban 1.300 méter hosszú szárnyvonallal bővült (Fekete-erdőig).
Pandúr szigeti vasút: Az 5.547 méter hosszú vasút a Szeremle község határában található Pandúr szigeten épült 1959-ben. A vasútvonalat 1968-ban leállították és a 70-es évek elején felbontásra került.
Gyűrűsalj-Véndunai vasút: Báta község közigazgatási területén került kiépítésre a 4.500 méter hosszúságban. A véndunai erdőket kötötte össze a Sárosparti uszályrakodóval. A vasútvonalat 1977-ben leállították, és a vágányokat felbontották.
Vitéztelek-Nyárilegelő uszályrakodó vonal: A nyomvonal részben megegyezett a jelenlegi pálya Nyárilegelő-Lassi közötti szakaszával.
Feketeerdei vasút: 1958-ban épült 2.970 méter hosszban. A vonal az uszályrakodóról indult az erdőtömbbe. A hatvanas évek elején összekötötték a Gemenc-Keselyűsi vonallal, majd 1979-ben felszámolták.
Gemenc-Keselyűs vonal: 1957-től üzemelt a jelenlegi nyomvonalon. A faanyagszállítás mellett itt rendszeres korlátolt közforgalmú személyszállítás is történt. A fővonalhoz egy 2.500 méter hosszú szárnyvonal csatlakozott a mai Gemenci-Delta helyén, mely a Fásdunai erdőrészt tárta fel, ezen a vonalon csak faanyagszállítás történt.
A Gemenci erdő területén működő vasútvonalaknak közös üzemvezetőséget hoztak létre az 50-es évek elején, Baján. A vasútüzemek üzemvezetősége és központ telephelye 1963-ban Pörbölyre került, és jelenleg is ott található.
A pályát – ártéri jellegénél fogva – az idők során folyamatosan megviselték az áradások, és egyéb, az időjárással összefüggő körülmények, de a helyre állítási munkáknak köszönhetően ma is működik a vonal, a látogatók pedig sehol máshol nem tapasztalható élményekben részesülhetnek!
