Vicinális: Szigorúan védett vonatok, avagy a Cuha-völgyi Bakonyvasút

Bár „Vicinális” rovatunkban kisvasutakról szoktunk írni, most mégis egy olyan vonalat – helyesebben egy vonal egy részét – mutatjuk be, ami igazán különleges, mert az igazán csodálatos természeti környezetben haladó Bakonyvasút az egyetlen műemléki védettségű vasútvonalunk, amelyen a kisvasutakhoz hasonló élményekkel gazdagodhatunk.

Borítóképen: Bakonyvasút

Történetünk elég régen kezdődött… A 19. század végén Győrt érintően még egy vasútvonal kiépítése volt hátra a meglévőkön kívül, hogy Győr gócponti szerepe teljes legyen. Így született meg a Győr-Veszprém-Dombóvár vasútvonal terve.

Zircen már egy évtizeddel előbb felvetődött a vasúti összeköttetés lehetősége. Forgalmát a Bakony fakitermelése és szállítása, valamint a makkon felhizlalt sertéseknek a győri piacra beszállítására alapozták.

A helyi sertéskereskedelem ismét fellendült, a század végére a győri sertéskereskedők rátértek az iparszerű termelésre. Egymás után épültek fel a korszerű sertésszállások, melyeken egyenként évi 20-30.000 sertést hizlaltak fel. Az addig Szlavóniából, Szerbiából lábon felhajtott sertések helyébe az alföldi, bakonyi fajták léptek.

Az említett vasút megépítésének gondolata abban gyökerezett, hogy a fában, szénben, sertésben gazdag Bakony bekapcsolása a győri kereskedelembe, s Győr világforgalmi jelentőségének megőrzése és a legrövidebb fiumei vasúti összeköttetés megteremtése megvalósuljon.

Győr városa 40.000 forinttal járult hozzá az építési költségekhez, s 1895–1896-ban megindult a vasúti forgalom.

A vasútvonalat a Győr-Veszprém-Dombóvári HÉV vasúttársaság építette. 1895. október elejére elkészült a Győr- Bakonyszentlászló 34 km-es szakasz. Elkészült a Cuha-völgy három alagútja is Porva-Csesznek és Vinye között: a Cuha-völgyi 37, a Porvai 31, az Alsó-Porvai alagút 110 méter hosszú.

A Győr–Bakonyszentlászló szakaszt 1896. augusztus 11-én adták át a forgalomnak. Először a vonalon egyetlen személyvonat közlekedett. Reggel (Bakony)Szentlászlóról indult és este itt fejezte be a napot. Ez nagyon sok gondot okozott, hiszen reggel nem lehetett Szentlászlóra, este Győrbe eljutni. A személyszállítási tarifa az 1890-ben bevezetett zónadíjon alapult.

Aki esetleg nem tervezi, hogy vonatozzon a környéken, semmi baj, a gyalogtúrák hazája ez, ahol bizony tényleg érdemes a természetben barangolni:

A MÁV Rt. 2006 júliusában napvilágot látott vonalbezárási tervei között a Bakonyt átszelő, turisztikailag különösen fontos Győr–Pannonhalma–Bakonyszentlászló–Porva-Csesznek–Zirc–Veszprém vasút is szerepelt. A terv megvalósítása ellen a térségben élők összefogtak.

Érveik szerint:

„A Győr–Veszprém vasútvonal nem pusztán egy közlekedési eszköz, jóval több annál: nemzeti érték, mely közúton nem pótolható hegyipályaként kultúrtörténeti emlékeket, világörökségi helyszínt és természeti értékeket kapcsol össze”.

Szerencsére a tervet ejtették, sőt végül a vonal egy része, a Bakonyvasút védetté nyilvánítása is megtörtént! További jó utat!