Villamosok Budapesten! De hol vannak a felsővezetékek?
Nos, a felsővezetékeket hiába is keresnénk, mert ekkor még a munkavezetékeket alul a sínek mellett, vagy azok alatt futó áramvezetéket építettek ki. Ma már a felsővezetékes rendszer egyeduralkodónak számít, ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy az alul vezetett munkavezeték bizony sokkal jobb esztétikai megjelenést biztosított a korai villamosok számra.
Borítóképen: Teréz körút, Nyugati pályaudvar. A felvétel 1890 után készült (forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.138)
Persze a villamos kocsik kialakítása már önmagában is igazán míves volt, de a föld alatt vezetett vezetékek műszaki szempontból sokkal nehezebben kivitelezhetők, és üzemeltetésük, karbantartásuk is sokkal bonyolultabb.
Már csak azért is, mert például a budapesti metrón, vagy a berlini S-Bahn hálózaton alkalmazott harmadik sínes rendszer értelemszerűen nem volt alkalmazható egy nagyváros utcáin.
De miért nem alkalmazták a felsővezetékes rendszert? Talán még nem létezett? Nos, létezett, de Budapest vezetői nem szerették volna, ha a város behálózzák a légvezetékek! Ez az egyébként önmagában nem elvetendő hozzáállás nem is változott egészen 1903-ig – pedig az első villamosvonal 1887 november 28.-án kezdte meg működését! -, mikoris a Budapest-Újpest-Rákospalota vonalon már eleve felsővezetékes hálózatot építettek ki.
Hogyan alakították ki az alsóvezetékes hálózatot? Az egyik sín alatt-mellett kialakított árkocskában, ami végig kísérte a vonalat, és a motorkocsikra szerelt alsó áramszedőhöz csatlakozott, de úgy, hogy a talajszintről szerelhető volt, miután kialakítottak az utcaszintről is hozzáférést.
Az ötletet egyébként az 1883-as bécsi villamos kiállítás adta: ott a kiállítás főépületétől (Rotunda, az 1873-as bécsi világkiállítás központi épülete, ami 1937-ben egy tűzvészben elpusztult) az akkori városszélig vezető villamos vonalon az áramot maguk a sínek vezették. A sínpár mindkét sínjét érintve bizony ennél a megoldásnál könnyen halálos áramütést szenvedhetett a „delikvens”. Nos, éppen ezért alkalmazták Budapesten a fenti ábrán látható megoldást!
Bécsben egyébként a már tényleg üzemszerűen közlekedő, nem alkalomszerű, időszakos jelleggel megépített villamos-szolgáltatása csak 1897-ben indult el!
Budapesten addigra már az első vonallal szerzett tapasztalatok 10 éves múltra tekintettek vissza, így persze máris érthető, hogy aztán a város vezetése is változtatott addigi álláspontján. Az alsóvezeték alkalmazása tiszta időben is okozott fennakadásokat (például elágazásoknál), esőben, hóban pedig előfordult, hogy a csatorna beázott, és ilyenkor az esővíz közvetítésével a környék feszültség alá került – és természetesen az áramvezeték és a sín közt rövidzárlat is keletkezhetett.
De az tény, hogy az 1887-ben átadott villamos vonallal Budapest lett az első olyan európai város, amelynek belvárosi részén villamosok közlekedtek!
A perifériák felé egyre-másra jelentek meg a felsővezetékes rendszerek, de a belvárosban marad az alsóvezetékes megoldás – a város vezetéke tehát nem minden esetben volt rugalmas.
De! Az 1910-es évekre nyilvánvalóvá vált, hogy a felsővezetékes rendszer jobb, és lassan az idegenkedés is megszűnt. Már az I. világháború előtt elkezdődött a hálózat átépítése, az első átépített szakasz a Ferenc József híd és a Vámház körút volt, de a munka igazi lendületet 1920 után kapott.
Addigra a villamoshálózat egységesen a főváros tulajdonában álló BsZKRt kezelésébe került, a főváros pedig kimutatta, hogy egy kilométer felsővezetékes pálya karbantartása közel fele annyiba kerül, mint egy alsóvezetékes szakaszé. De volt itt még más is …
Ehhez elég csak egy adat: 1923-ban az igen drága alsó áramszedőkből 22.000 darabot használt fel…
Nos, ez már annyira nyomós érv volt azokban a szűkös esztendőkben, hogy 1924-re végeztek is a munkával: ebben az évben végleg felszámolták az alsóvezetékes hálózat utolsó méterét is!
Ma már megszoktuk a vezetékeket a városban, de ezt persze az is megkönnyíti, hogy azóta eltűntek a távírópóznák és vezetékek, és egyre több helyen biztosítják az áramellátást is földvezetékekkel, így könnyen lehet, hogy a város esztétikáját ma talán kevésbé rontják a vezetékek, mint korábban.
