Vélemény Vélemény-cikkeink

Visegrádi Négyek: Így látjuk mi Európát

2015 óta kétévenként felmérést készít a cseh Association for International Affairs (AMO) külügyi kutatóintézet és a Konrad-Adenauer-Stiftung Visegrádiak külpolitikájának trendjei (Trends of Visegrad European Policy) címmel. A friss felmérés sok összefüggésre világít rá, ezért a megállapítások közül egyet ragadtunk ki, ami igencsak árulkodó a V4 országok Európai Unióhoz való viszonyulása tekintetében.

A válaszadók összességében (főleg közalkalmazottak, politikusok, kutatók/elemzők és újságírók) 22 kérdésre válaszoltak. A felmérésben tehát olyanokat kérdeznek meg, akik egyrészt visszaadják a közvélemény trendjét, másrészt pedig hatnak is a közvéleményre, tehát ha úgy tetszik, véleményvezérek. Nézzük tehát, ezúttal mit talált a kutatás!

Németország: a legfontosabb partner

Szlovákián kívül mindegyik ország Németországot jelölte meg legfontosabb európai uniós partnereként. Bár Szlovákiában Csehországot tekintik a legfontosabb partnernek, az összes válaszadó 91%-a Németországot tartja a legfontosabb európai partnernek. Egyértelmű tehát, hogy Németország, mint a legerősebb európai gazdaság vezető szerepe nem kérdéses Kelet-Európában. Nem csoda, hiszen az Unió keleti fele a németek összeszerelő üzeme. De mi a helyzet politikai téren?

Nos, itt egyértelműen kirajzolódik a V4-ek pragmatikus hozzáállása; a gazdasági partnerség 91%-os értékével szamban itt már csak a válaszadók 39%-a említette Németországot, mint legfontosabb partnert!

Véleményünk szerint ez nem jelent mást, mint hogy itt, Kelet-Európában a szovjeturalom megtanított arra, hogy a politikát és a gazdaságot függetlenítsük; miközben úgy tettünk, hogy mindenben követjük a „nagytestvért” akár a halálba is, kreatív megoldásokat kellett találnunk arra, hogyan szabaduljunk baráti halálos öleléséből. Most is hasonló a helyzet; együttműködünk a nekünk fontos területeken (gazdaság), de nem kérünk annyira abból a politikából, amivel javarészt nem értünk egyet.

Jegyezzük meg, hogy azért (is) lépett be mind a négy ország az Európai Unióba, mert azt hitte, ez így működik Európában, de most azzal kell szembesülni, hogy az Unió vezetése mind külpolitikáját, mind a belső ügyek tekintetében összemossa a politikát és gazdaságot, egyiket a másik nélkül nem tudja, mert nem akarja értelmezni. Ennek következményei a jogállamisági eljárások, és ennek következménye az Oroszországgal szembeni szankciók alkalmazása – miközben Európa Moszkvától függő helyzetbe került…

A válaszokból tehát azt látjuk, hogy a V4-ek nem kérnek az közös Európa azon részéből, amiben a nemzetek, és a nemzetgazdaságok feloldódnak egyetlen masszába, amit Európai Egyesült Államoknak neveznek!

Ehhez kapcsolódóan – mindegy megerősítésként – idézünk még két megállapítást:

  • A régió érintettjei túlnyomórészt előnyösnek tartják az EU-tagságot.
  • A differenciált integrációt tartják a legvalószínűbb és legalább valamennyire előnyös forgatókönyvnek az EU jövője szempontjából a visegrádi országokban a legtöbb érintett.

Ez egyrészt megerősíti előzőekben leírt véleményünket, másrészt rávilágít, hogy;

A Polexit egy méretes hazugság/provokáció az Unió vezetése részéről, másrészt a V4 országai nem kérnek abból kommunista attitűdből („egy cél felé együtt halad a Szamuely Tibor úttörő csapat”), amit az Európai Bizottság rájuk akar kényszeríteni!

Ui.:

Tanulságos tény, hogy egységesek a négy ország válaszadói abban, hogy nem tekintik országuk fontos partnerének Franciaországot (átlag csak négy százalékuk gondolja ennek ellenkezőjét), Románia pedig az egész felmérésben elmítésre sem kerül…

Ajánlott Cikkek