Visszatértek a magyar vonatok Egyiptomba!
Alig pár napja adtuk közre a „A magyar ipar remekei” sorozatunkban a Ganz-gyárban épített Árpád motorvonatról szóló cikkünket, melyet 1934-ben vittek először hivatalos próbaútra. Hogy mennyire voltak ezek a gépek versenyképesek a nemzetközi mezőnyben, az mutatja, hogy az Árpáddal sikerült elnyerni a megrendelést a Kairó–Szuez vonalra!
Borítóképen: Ganz gyártmányú Árpád sorozatú (TAS) sínautóbusz. Szemben, oldalról sapkában III. Borisz bolgár cár
Nem véletlen, hogy amikor manapság az egyiptomi vasutak vezetői újabb korszerűsítések mellett döntöttek, újra képbe került a magyar beszállítás lehetősége. Igen, ráadásul nem csak szóba került, hanem egy 1.300 darabra rúgó vasúti kocsi szállítmány megrendelését is jelentette!
Menünk vissza az időben kicsit, hiszen fontos tudni, hogy pontosan milyen vonatokat szállított a magyar ipar annak idején Egyiptomba!
14 cég pályázott, köztük a korábbi gyarmatosító britek is. Közülük az Egyiptomi Vasút a magyar Ganz vállalat ajánlatát választotta és 1934. júliusban 10 db Árpád gyorsmotorkocsit rendelt. Ezek légkondis kocsik voltak (1934-ben!) és értelemszerűen úgy gyártották le őket, hogy az egyiptomi vasúti rendszerben használhatók legyenek.
Az európai kontinensen elsők közé számító légkondicionáló berendezés a Ganz gyár saját találmánya volt. Az Árpádokkal az egyiptomiak annyira elégedettek voltak, hogy 1936. márciusban kiírt tendert is a Ganznak adták oda, ezért a gyár még az év végén megkezdhette a 10 iker motorkocsi szállítását. Ezek az Árpád megkettőzései voltak, egyik végükön vezetőállással, másik végükön zárt átjáróhíddal.
A magyar cég 1937. decemberében egy harmadik megrendelést is kapott Egyiptomból, ezúttal két Árpád változatra, ami poggyászteres motorkocsi lett. A Ganz motorkocsik sikereihez sokat segített az angol Metropolitan-Vickers céggel kötött megállapodás, amiben a Ganz gyár lemondott a villamos mozdonyok fejlesztéséről, az angol gyár pedig vállalta a Ganz motorkocsik képviseletét az angol érdekeltségű országokban és vasutaknál.
Aztán a helyzet fokozódott és a Nílus-völgyében már magát a vasútat is magyarok vezetésével építették meg.
Ilyen előzmények után érkezett el a nap, amikor újra tendert írt ki nagyobb mennyiségű vasúti eszközre a Egyptian National Railways (ENR, Egyiptomi Nemzeti Vasutak).
Igen ám, de a Dunakeszi Járműjavító a Metrovagonmast is birtokló orosz Transmashholdinggal nyerte el a tendert. Miután ezek orosz vállalatok, tartani lehetett attól, hogy a politikai és gazdasági helyzet változása miatt nem sikerül teljesíteni az egyiptomi vállalást.
Szerencsére – mint arról Schwartz István a Járműjavító vezetője beszámolt – viszonyleg gyorsan sikerült rendezni a tulajdonviszonyokat, a vállalat teljes magyar tulajdonba került, így a Ganz-MaVag International Kft. megköthette a fennmaradt, mintegy 600 kocsi leszállítására vonatkozó szerződést!
Ebben már benne van az az ötven kocsi is, amivel időközben az egyiptomi partner megtoldotta a megrendelést. Nem mondunk nagyot, ha azt feltételezzük, hogy az eddig leszállítottt egységekkel igencsak elégedettek Egyiptomban!
Ahogy már más esetekben is láttuk, a történelem viharai gyakran elsöpörték magyar ipar törekvéseit, ugyanakkor ma mégis jó hír, hogy a vállalat magyar kézbe került, és nem vesztette el megrendelőt, sőt, Schwartz István új lehetőségekről, a vállalati létszám bővítéséről is beszélt a dunakanyarregio.hu- nak adott riportjában!
