Magyarság Történelem Történelem Videók

Volánbusz: a MÁV-tól a MÁV-ig – 96 év alatt

A mai Volánbusz – amelynek alaptevékenysége a menetrend szerinti helyközi és távolsági autóbusz-közlekedési közszolgáltatás biztosítása országos szinten – története 96 évvel ezelőtt kezdődött el, de ezen belül 1970 és 1985 is jeles évek, melyek a mai Volánbusz létrejöttében igen komoly szerepet játszottak. És hogy ne csak ma már történelmi időkre emlékezzünk, 2021 január elseje is jeles dátum a vállalat életében!

Borítóképen: Egy MAVART busz a ’30-as évek elejéről

Régi kérdés – és sok esetben nem eldöntött… -, hogy a vasút vagy a busz a jobb megoldás. Ezt egész egyszerűen el lehetne intézni azzal, hogy vannak helyek, ahol előbbi, míg vannak más helyek, ahol utóbbi a jobb megoldás. De!

A busz és a vonat, a vonat és a busz dilemmáját az éppen aktuális gazdasági folyamatok okán koronként más és más megoldásokkal próbálták feloldani, nem is beszélve arról, hogy voltak korok, mikor a vasúti gépgyártás volt erősebb, máskor meg buszgyártásunk jeleskedett, és akkor még a politikát, vagy a környezetvédelmi kérdéseket nem is említettük…

Még csak a felszínt karcolgattuk kicsit, de már ebből is látható, hogy a közösségi közlekedés kérdésköre nagyon nem egyszerű téma, mi magunk szakértők nem vagyunk, de arra képesnek és hivatottnak érezzük magunkat, hogy a Volánbusz történetén keresztül bemutassuk, milyen irányokban gondolkodtak az évek során a szakemberek, és milyen megoldásokra jutottak, míg végül…

Mára elértünk odáig, hogy az eredetileg 1927-ben kitalált koncepcióhoz – vagy legalábbis annak alapjaihoz – tértünk vissza azzal, hogy a Volánbusz tulajdonjoga 2021. január 1.-vel a MÁV-hoz került.

Igen, ha a 96 éves időtávot nézzük a MÁV-hoz visszakerült az, ami onnan nőtt ki, és ma azt gondoljuk, hogy ennek éppen ideje volt, mert 2021 végétől a közösségi közlekedést az EU szabályainak alkalmazásával teljes mértékben liberalizálni kellett, márpedig a nagy nemzetközi vállalatokkal csak méretgazdaságos (értsd: megfelelően nagy!) vállalati méretekkel lehet versenyezni.

Ma tehát a MÁV tulajdona a Volánbusz, így az a társaság tulajdonolja, amely 96 évvel ezelőtt (1927. január 8-án) létrehozta a Magyar Vasutak Autóközlekedési Részvénytársaság (MAVART) néven!

2020-ban olyan szalagcímek jelentek meg, hogy „Maga alá gyűrte a MÁV a Volánt”, de semmi más nem történt, mint…

Visszaállt az az állapot, amikor a busz és a vasút egy vállalaton belül versenyeznek egymással, azaz egymást segítve, és nem egymás ellen dolgozva!

De vissza az alapításhoz, mert az is igen érdekes, ugyanis eredetileg a Magyar Királyi Posta kapott miniszteri megbízást – helyi viszonylaton már 1903, távolságin pedig 1910 óta közlekedő autóbuszjáratok után -, hogy szervezze meg a távolsági személyszállítást. Erről csak annyit tudunk, hogy nem igazán voltak vele elégedettek, az viszont biztos, hogy az átalunk említett 1927-es nappal mégis a MÁV hozta létre, és indította el működését a MAVART-nak.

Hogy a Magyar Királyi Posta ezirányú tevékenységével nem voltak elégedettek, az is mutatja, hogy a MAVART 1934-ben átvette a posta 43 autóbuszát is, és ezzel egy csapásra a legnagyobb közúti közlekedési vállalattá vált.

Tudni kell, hogy ekkor nem volt monopol helyzetben a MÁV, de azt is, hogy a MÁVAUT tevékenysége elsősorban a vasúthoz igazodott, azaz a vasúti állomásokról szállította tovább ez utasokat. Velük párhuzamosan azonban több magáncég is foglalkozott távolsági személyszállítással, de kétségkívül a legnagyobb a MÁVAUT volt, ami;

1935-ben a Magyar Államvasutak Közúti Gépkocsi Üzemévé (MÁVAUT) alakult, ekkor már 224 útvonalon közlekedtetett buszokat.

A második világháborúban az autóbuszok a frontokat szolgálták, így az autóbuszos közlekedés ez idő alatt szünetelt az országban. A háború alatt a járműállomány nagy része tönkre ment, vagy pedig kikerült az országból. A háborús összeomlás után a MÁVAUT – komoly erőforrások bevonásával – talpra állt, sőt időlegesen erősödött is, 1949-ben például több, személyszállítással foglalkozó magánbuszvállalatot is átvett.

Innentől tehát a távolsági autóbuszközlekedésben – ahogy sok-sok más területén is az akkori gazdaságnak… – megszűntek a kisebb vállalkozások, és a MÁVAUT monopol helyzetbe került.

Már 1948-ban megkezdték a közúti autóbusz-közlekedés teljes átalakítását, így jött létre 1949. április 1-jén a MÁVAUT Autóközlekedési Nemzeti Vállalat és a Teherfuvarozási Nemzeti Vállalat (TEFU NV). Később, 1953. augusztus 7-én a MÁVAUT-ot és a TEFU NV-t 80, személy- és teherszállítással foglalkozó Autóközlekedési Vállalatokra (AKÖV) osztották, amiket 9 Autóközlekedési Igazgatóság (AKIG) irányított.

1961-ben a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium megalapította a Autóközlekedési Vezérigazgatóságot (AVIG), ennek vezetésével pedig 1961. október 1-jén „egy megye-egy vállalat” alapon a korábbi 80 AKÖV helyén 18 megyei Autóközlekedési Vállalat jött létre.

https://youtu.be/iGBky3PdHhw

Budapesten és Pest megyében vegyes profilú AKÖV helyett egy teherfuvaroszással foglalkozó TEFU és egy személyszállítással foglalkozó MÁVAUT jött létre. Az Autóközlekedési Tröszt (AKÖTRÖSZT) megkezdődött a közúti közlekedés fejlesztése, illetve az alacsony forgalmú vasúti mellékvonalak feladatainak átvétele.

https://youtu.be/Z7BO_ZkrPlk

Kissé bonyolult ez így, el kell ismernünk, a lényeg azonban az, hogy a MÁV tulajdona megszűnt, a fent felsorolt cégek közvetelen állami tulajdonban működtek, és – bár ez a kezdetekben nem volt szándék! – akaratukon kívül versenyezni kezdtek a MÁV-val!

A Tröszt pályázatot írt ki közös névre és emblémára. A 22 pályázatból végül a VOLÁN név és a „VOLÁN csiga” volt a nyertes, és 1970-ben létrehozták a VOLÁN TRÖSZT-öt, valamint az 1-től 24-ig számozott Volán vállalatokat.

Nem tudni, hogy ez a gondolat hogyan született meg éppen akkor, amikor egyébként a központosítás és az összevonás jellemezte a magyar gazdasági vezetés tevékenységi irányát, de az biztos, hogy versenyt nem akartak, hiszen a vállalatokat területi alapon osztották le, a díjszabás pedig központi szinten került meghatározásra.

A minisztertanács 1983-as rendeletével 1984. január 1-jétől létrejöttek a gazdaságilag teljesen önálló Volán vállalatok, melyek 1985-ben működési körükre és területükre utalva új neveket vettek fel. Ettől az időponttól kezdve viseli a Volánbusz is a mai nevét. A minisztertanács intézkedése az 1953 óta tartó decentralizálási folyamat második legfontosabb állomása volt az AKÖV-ök létrehozása után.

Mindez teljesen leépítette az egységes országos rendszert, sőt 1990 után bizonyos megyékben még tovább is „aprózódott” a helyközi buszszolgáltatás.

Egy extrém példa a Volán társaságok felaprózódására

A Kádár-rendszer végén egész Veszprém megyét lefedő Balaton Volán helyén a rendszerváltás után kilenc utódvállalat jött létre; amikor a tendencia megfordult és újraindult az egységesülés, a széttagoltság miatt itt nehézkesebb volt a folyamat, mint más térségekben. Első körben az Ajkai, a Sümegi és a Tapolcai Volánból megalakult a Somló Volán, a Dudari, a Pápai és a Várpalotai Volánból a Bakony Volán, a Balaton és a Balatonfüredi Volán pedig Balaton Volán néven egyesült. A közúti áruszállítással foglalkozó Halimbai Volán önálló maradt.

A Volánbuszt – a többi Volán vállalatokkal együtt – 1992-ben részvénytársasággá alakították. A cég 1993-ban csatlakozott a brüsszeli székhelyű Eurolines Szervezethez, ami az európai nemzetközi autóbusz-közlekedést végző társaságok szervezete, és aminek a célja, egyeztetett menetrendek, egységes utazási feltételek és kölcsönösen elfogadott menetjegyek alkalmazásával egy „páneurópai” autóbusz-hálózat kiépítése.

1995-től az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. vált a tulajdonosává, 2008-tól pedig az ÁPV utódja, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. a tulajdonosa.

2015. január 1-jétől a 24 Volán vállalat 7 regionális vállalatban egyesült, úgy, hogy a Volánok a Volánbusz kivételével hat regionális Közlekedési Központba olvadt be, a Volánbusz pedig a 6 központ mellett egy 7. régiós vállalatot alkot.

Ezek 2019. szeptember 30-ig megőrizték önállóságukat. A 2019. október 1-je előtt Pest megyét és Budapestet lefedő „kis” Volánbusz önálló társaság maradt.

A teljes integrációról szóló részvényesi határozat 2019. június 20-án született meg. A hat közlekedési központ 2019. október 1-jével olvadt be a Volánbusz Zrt.-be 2020. július 15-étől a MÁV Magyar Államvasutak Zrt. birtokolja a cég tulajdonosi jogait, 2021. január 1-jétől pedig tulajdonosává vált.

https://youtu.be/NO_N8QSHsGE

Ezzel a lépéssel a MÁV-hoz került az, ami onnan is indult, de míg 1927-ben MAVART néven alapított vállalat kezdetben mindössze 30 autóbusszal rendelkezett, ma országos szinten több, mint 6.000 járművel rendelkeznek.

A nagy kérdés azonban továbbra is maradt; a vasút vagy a busz a jobb megoldás?

Mi csak remélni tudjuk, hogy egy vállalaton belül végre ténylegesen a gazdaságossági szempontokat helyezik előtérbe – amelyet természetesen, hogy a távolsági buszközlekedés, valamint a vasúti közlekedés is egyfajta közszolgáltatás, tehát a gazdaságosság mellett vannak más tényezők is, amit a MÁV, illetve a Volánbusz vezetőinek figyelembe kell venniük döntéseiknél.

Nyilván az államnak is vannak/lesznek teendői az ügyben, de miután ez már aktuálpolitikai vonatkozásokkal bíró téma, ennek boncolgatását meghagyjuk másnak!

https://youtu.be/1rLDkMLpfP4

Ajánlott Cikkek