Volt egyszer egy… Balatoni Sporthét!
„Szeptember hó 3.-án kezdődik a Királyi Magyar Automobil Club és a Királyi Magyar Yacht Club által rendezendő Balatoni Sporthét, amelynek automobil-, vitorlás- és motorcsónak-versenyei a nevezések oly bő tömegét egyesítették, hogy a legpompásabb sportélvezetre van kilátás” – írta az A Motor című lap.
Borítóképen: Balatonfüredi famóló és fürdőház az 1920-as években (forrás: Fortepan, Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum, 183420)
És ebben a beharangozóban még csak nem is említettek minden sporteseményt. 1921-et írunk, tehát az ország egy kicsit sincs jó állapotban, de úgy gondoljuk, hogy a tényleg nagyszabású sporthéttel a regnáló hatalom azt is meg akarta mutatni, hogy élünk, létezünk minden nehézség ellenére. Tették ezt úgy, hogy tisztában lehettek vele; a társadalom egy elég komoly része nem feltétlenül áll a rendezvény mellett, hiszen azon csak olyan gazdag kiváltságosok vehettek részt, akik a többség számára elérhetetlen sporteszközöket birtokolt.
De ennyi elég is a politikai helyzetről, számunkra nem a politikai vonatkozások, hanem maga a rendezvény az igazán fontos, azt igyekszünk bemutatni.
A sporthát Balatonföldváron kezdődött szeptember 3.-án; agyaggalamb- és üveggolyó lövészetben rendeztek versenyeket. A délután 3 órától kezdődően megrendezett 4 versenyszámra 32 nevezés érkezett; volt itt agyaggalamblövés, agyaggalamb mesterlövés, üveggolyó lövés és páros üveggolyó lövés is.
Ez volt tehát a szombati nyitónap programja, a vasárnapot pedig az autóknak szentelték, ugyanis ekkor rendezték meg a Királyi Magyar Automobil Club automobil megbízhatósági és gyorsasági versenyét, Siófoki rajttal – a rajtot pedig egyenesen reggel 6 órára írták ki!
A megbízhatósági verseny útvonala: Balatonfüred—Veszprém (165 km) —Zirc (22,1 km) — Pápa (55,7 km) — Devecser (25,5 km) — Tapolca (26,8 km) — Nagyvázsony (26,32 km) — Veszprém (19,31 km) —Balatonkenese (19,28 km) — Siófok (24,96 km), összesen 236,59 km.
A siófoki ebéd után a Zamárdi és Siófok közötti útvonalon volt a gyorsasági verseny, egy 3 kilométer hosszú pályán. A cél a Siófok melletti 1-es kilométerkőnél volt, az indulás az 5-ös kilométerkőtől. Repülőstart a 4-es kilométerkőnél.
Még ezen a napon volt a programban egy, az autóversenytől függetlenül megrendezett lóverseny is – szintén Siófokon. De ezzel korántsem értünk végig a programokon! Az autó- és lóversenyek mellett ugyanis a vízen is folyt a versengés! Méghozzá nem is egy számban!
Balatonföldváron reggel 9-kor rajtolt el a vitorlásverseny a Széchenyi vándordíjért. Ennek a versenynek volt hagyománya a háború előttről, ugyanis a gróf Széchenyi Emil és neje – született Hunyady Mária grófnő – által alapított vándordíjért 1911-ben mérkőztek meg először, majd 1914-ig minden évben megrendezték. 1921-ben 5 egység küzdött meg a díjért, amit véglegesen elnyerni három győzelemmel, vagy kettő, ámde egymást követő évben szerzett elsőséggel lehetett.
Ebben az évben nem volt adott a díj végleges elnyerésére egyik indulónak sem, de az alábbi pályán minden bizonnyal érdekes versenyt vívtak:
Délelőtt 10 órától máris egy másik versenyre szólították a résztvevőket, ugyanis ekkor indították az „Időelőnyös nyílt vitorlásverseny a herceg Festetich Tasziló és somogy megyei urak díjáért, tőkesúlyú hajók részére”, igen kacifántos nevű futamot.
A pálya azonos volt, de itt a 6 tengeri mérföld helyett már 9 tengeri mérföldet kellett teljesítenie a versenyzőknek. A nevezettek száma szintén 5 volt. Ennél sokkal népesebb mezőny gyűlt össze Siófokon, ahol még ugyanezen a napon (!) délután 5 órakor gyorsasági autóversenyt rendeztek!
Ez a versengés a K. M. Yacht Club, gróf Andrássy Sándor, a Tauril r.-t., Veszprém vármegye, az Angol Magyar Bank és a T. É. B. E. díjáért ment, de különdíjat ajánlottak fel a leggyorsabb autónak, a Tauril gumikkal felszerelt leggyorsabb autónak is!
A nevezések:
Jól látható, hogy többségében külföldi gyártmányokkal indultak a pilóták, de azért figyelmet érdemel a MÁG autók, illetve a nagy valószínűséggel Magyarországon gyártott Fiatok jelenléte is!
Az 1921. szeptember 4.-i vasárnap tehát igazán bőséges programot kínált, de ne felejtsük el, hogy ez még csak a második nap volt! Hétfőn újabb érdekes verseny következett;
Balatonföldváron rendezték meg a „Kilométerverseny bármely hajók részére” néven kiírt vetélkedést, melyen az az egység nyert, amelyik a nyílegyenes 1 kilométeres pályát a leggyorsabban teljesítette!
Ezen a versenyen nyilván motoros hajók indultak el, nem kevesebben, mint tizenketten, és a nevezők közül három is a Rex Lloyd Rt. gyártmányaival állt rajthoz – méghozzá különböző típusokkal!
Délután szintén a motoros hajóké volt a főszerep, ugyanis megbízhatósági versenyt rendeztek, méghozzá 67,5 kilométeres (36,5 tengeri mérföld) távon, a következő útvonallal:
Balatonföldvár—Révfülöp—Siófok—Balatonfüred
Itt már 16 egység indult, és feltűnik a Nautica is, ami szintén egy hazai motorcsónak gyártó vállalkozás volt. A dolog érdekessége, hogy egy MÁG motor hajtotta csónakjukat. A hétfői versenyek ezzel lezárultak, de a kedd hasonlóan érdekes eseményeket hozott. Kedden rendezték ugyanis az „Időelőnyös nyilt vitorlásverseny a zalamegyei hölgyek díjáért, tőkesúlyú hajók részére” nevű megmérettetést Balatonfüreden, melyen hét résztvevő versengett, majd délután 2 órakor indult a „Nemzetközi motorhajó handicap” nevű verseny, melyet két csoportban bonyolítottak le; volt egy 4 tengeri mérföldes (2 kör) csoport, és volt egy 8 tengeri mérföldes is.
Szerdán szintén Füreden indult a sportnap, hiszen délelőtt 10 órától rajtolt a „Nyílt vitorlásverseny a gróf Zichy Béla és ifj. Kienast Ferenc díjáért. Balaton típusú Yolle osztály részére” névre keresztelt verseny. Délután visszatértek a szárazföldi sportok: fél 2-kor indultak az agyaggalamb és üveggolyó lövészet versenyei, hogy aztán fél 3-tól ismét a vízé legyen a főszerep!
Ekkor motorcsónak fordulóversenyt rendeztek, majd fél 4-kor ügyességi verseny vette kezdetét.
Előbbi versenyszámot így írták le:
„A fordulóversenyben résztvevő motorcsónakok start után teljes erővel tartoznak Siófok irányában haladni, míg egy, a versenyzők előtt ismeretlen, időpontban feladatik a fordulásra, mire visszafordulnak a startvonal felé, amely most már, mint célvonal szerepel.”
Az ügyességi versenyt pedig így:
„A verseny három számból áll és pedig: a) Vízből való mentés, b) Jó start, c) Jó kikötés.”
Ezek a versenyek már akkor is igen látványosak voltak, és van köztük olyan is, amit szívesen vennénk manapság is. Persze ma már nem lehet Balatonon motoros hajókkal közlekedni (hacsak nem hatósági motoros, vagy speciális előírásoknak megfelelő elektromos), de más vízipályákon ma is nagy sikere lehetne egy-egy versenyszámnak.
A vitorlás versenyek legendás sztárja a Kishamis is indult 1921-ben (is):
A csütörtökök 9:30-as és 9:35-ös kezdéssel két időelőnyös vitorlásversennyel nyitották (különböző hajóosztályok számára), majd délben vitorlás üldözést rendeztek! Ezt így írták le:
„A vitorlás-üldözés célja, hogy az üldözött vitorlás, melynek startja 20 perccel előzi meg a többi vitorlásét, a versenyben résztvevő többi vitorlás által elfogassák. Az elfogatást egy kis homokzsáknak az üldözött vitorlás cockpitjébe való dobása jelzi. Nyertes az a vitorlás, amelynek először sikerül a homokzsákot az üldözött vitorlás cockpitjébe dobni.”
A sporthét ezen a napon zárt, méghozzá a motoros hajók számára kiírt Balatonbajnokság volt, melynek keretében 10 kört, azaz 20 tengeri mérföldet tettek meg a versenyzők.
Egy 1925-ös yachtverseny:
És mindez mennyibe került annak, aki meg akarta nézni az eseményeket? Pontos adatot sajnos nem tudunk, hiszen a szállás és utazási költségek tekintetében nincsenek pontos információink, azonban azt tudjuk, hogy egy egész hétre szóló jegy 200 korona volt (fele hétre 150 korona), amely jegyek a lóversenyeken kívül minden versenyre érvényesek voltak.
Azt is tudjuk, hogy azok a látogatók, akik a Délivasút jegypénztáraiban váltották meg jegyeiket, az I. és II. osztályra féláru jegyre voltak jogosultak.
Létezett egy-egy versenyre szóló jegy is, ennek ára 25 korona volt, és a többi jeggyel együtt Budapesten a Központi Menetjegy irodában, Balatonfüreden, Siófokon és Balatonföldváron a fürdőigazgatóságnál, az egyes versenyek alkalmával a helyszínen voltak megvásárolhatók.
