Volt egyszer egy Vurstli
Maga a szó az ausztriai német Wurstelprater önállóan átvett előtagja, ami szó szerint vidámparkot jelent. És igen, volt egy Vidámpark a Városligetben később, de az már csak nyomokba és csak az indulása idején tartalmazta a valamikori Vurstli hangulatát… Aztán a Vidámparknak is vége lett, de ez már egy másik történet…
Borítóképen: A városligeti Vurstli, Körhinta-sor – 1909
A Városliget története elég messzire vezet minket, itt és most csak annyit jegyeznénk meg, hogy korábban Mátyás, majd aztán a törökök is használták állattartásra. Történetét alábbi cikkünkben dolgoztuk fel:
A 17. század végére a terület elmocsarasodott, építésre alkalmatlan volt, így aztán – ha már volt beépítetlen terület – szabadidős hasznosítása mellett döntöttek. A ma ismert Városliget kialakítása ekkor kezdődött el, de addig, amíg a ma ismert környezet kialakult – pontosabban kialakították, mert a Városliget úgy, ahogy van mesterséges környezetnek tekinthető, még ha a természetet mutatja is meg a városban! -, sok változáson ment keresztül.
Az alábbi cikkben látható térkép azt mutatja, hogy még a tó, illetve a szárazulatok sem mindig ott voltak, ahol manapság:
De a város terjeszkedett, és ahogy egyre nagyobb lett, a városlakók igénye is egyre inkább nyomást gyakorolt a város vezetésére, hogy legyen egy természetközeli hely, ahol megpihenhetnek. De azt meg is kellett közelíteni, és Kossuth már 1841-ben felvetette a mai Andrássy út ötletét, mondván, hogy szükség van egy fasorral szegélyezett tágas útra „kikerülve a szűk ronda Király utcát s annak unalmas vég nélküli házsorát”.
Az építkezés azonban nem kezdődött el, viszont arra mindenki emlékezett, hogy Kossuth mit mondott, vagy ha nem is emlékezett, városlakóként akkor is érezhette szükségét egy Kossuth által leírt útnak. Az utat végül 1876. augusztus 20-án adták át ünnepélyes keretek között. Eleinte Sugár-útnak hívták, majd 1885-ben nevezték el gróf Andrássy Gyuláról.
És ezzel nem volt vége annak a törekvésnek, hogy a lehető legkönnyebben, leggyorsabban elérhető legyen az akkor már egyértelműen a város pihenőkertjeként számontartott Városliget elérése. 1896. május 2-án megnyílt a kontinentális Európa első földalatti vasútvonala, a Kisföldalatti!
De mi volt annak az oka, hogy ennyi pénzt és energiát áldoztak a Városliget elérésére? Nos, azon túl, hogy itt egyfajta természetközeli élményt kaphattak a városlakók – amit egyébként Budán is elérhettek! – volt még több olyan attrakció is, ami miatt szerettek oda kimenni! Igen, azon túl, hogy az úrhölgyek igencsak kedvelték a kellemes sétát a parkos területen – ahol akár hódolóik is feltűnhettek… -, kétségtelenül a szórakozási lehetőség vonzotta a nagyérdeműt.
Fontos tudni, hogy Pest városából 1808-ban kitiltották a mutatványosokat, ezért sokan közülük itt telepedtek meg – hosszabb-rövidebb ideig. Mert bizony a kezdeti időkben egyfajta ideiglenes bódékat, és elég esetleges építményeket húztak itt fel, de ha már a városban nem lehetett elérni őket, akkor ki kellett jönni a Városligetbe!
Mint tudjuk, akkoriban még bőven a Király utca felől lehetett megközelíteni a Városligetet a legjobban, ezért az úrhölgyek sétáikat inkább a már parkosított területen, a tótól délre tették, az északi rész pedig inkább egyfajta bohémtanyaként működött, és jellemzően inkább az alsóbb néprétegek látogatták. Ha úgy tetszik, kissé eldugták őket…
Az első, nem ideiglenes jelleggel épített mutatványosbódét 1838-ban Wexlehner Sebestyén nyitotta meg, innen számítják a Vurstli születését.
Azt nem tudni hogyan tekintettek a Vurstlira ezekben az időkben a város vezetésében – de az biztos, hogy népszerű volt -, de élünk a feltételezéssel, hogy inkább csak egyfajta eltűrt dolog volt, mert a korabeli térképek nem igazán jelölik, hogy pontosan hol is volt a Szabadságharc előtti időkben, de a későbbi térképek azért nyomra vezetnek.
Ne feledjük, hogy 1866-ban megnyit a Fővárosi Állat- és Növénykert (az akkori térképeken: Állat-kert), így újabb olyan attrakció is megjelenik a területen, ami további látogatókat vonz.
Addigra már az akkor Városerdőnek nevezett területet parkosítása egyre előrehaladottabb állapotot mutatott, így elérte a Vurstli területét is, így a gyarapodó pavilonokat a ligetben többször áttelepítették, de helyük nem igazán változott.
A fenti két térkép pontosan mutatja, hogy a Vurstli 1908-ra már igen komoly kiterjedésű volt – ez volt az aranykora! -, de aztán történt valami…
Zsigmondy Vilmos még 1868 és 1878 között artézi kutat fúratott, és a 970 méter mély kútból 74,5 fokos víz tört fel. A híres bányamérnök korábban már a Margit-szigeten is sikerrel járt, és ott 1873-ra elkészült a gyógyfürdő – és még sok más létesítmény -, így aztán megnyílt a lehetőség a Városligetben is egy fürdő kialakítására.
Nem tudni, hogy éppen a Vurstli okán, de az építendő fürdő helyszínét többször is megváltoztatták, így – annak ellenére, hogy már 1884-ben foglalkozott a fürdő megépítésével a főváros – végül csak 1909-ben kezdtek hozzá az építéshez. Ez pedig nem volt jó hír a Vurstlinak, mert bizony a kijelölt terület részben éppen a szórakoztató pavilonok helyén volt…
Az láthatóan nem zavarta az üzletmenetet, hogy a Fővárosi Nagycirkuszt (akkor: Városi Cirkusz) 1889-ben már megnyitották – az épület méreteiben a mai épülettel megegyező volt, de a mai épületet 1970-71 során építették az eredeti vasvázas hullámbádogból készült cirkuszépület helyett -, mert a cirkusz inkább az 1896-ban nyílt meg az Ősbudavára nevű mulatóval versengett, ami szintén az Állatkert területén helyezkedett el; több világhírű artistát vonultatott fel, már-már elcsábította a közönséget a Városi Cirkusztól.
Mindezek tehát egyáltalán nem befolyásolták a Vurstli népszerűségét, ami éppen ezekben az időkben, az 1910-es évek előtt volt!
De az már bizony komoly érvágás volt, hogy a Zsigmondy Vilmos által fellelt vizet az Artézi fürdő mellett/helyett – amit egyébként is átmeneti építménynek szántak! – megépítették az egyébként igen impozáns Széchenyi-fürdőt, ugyanis míg az ideiglenes fürdő épülete a mai Nyereg-Étterem helyén volt, közel a Városligeti-tóhoz, addig az új épület pontosan a Vurstli helyén került kialakításra!
A fenti térkép jól mutatja a két fürdőt, és azt is, hogy a Vurstli kisebb helyre szorult, a Széchenyi-fürdő mögé…
A Széchenyi fürdő építése miatt a Vurstli az Állatkerttől kapott területet: a későbbi Kis Vidámpark és az akkor a vasútig nyúló Hermina út közötti részre költözött. Ám az 1920-as évek közepén a Széchenyi fürdőt bővítették, így még kisebb helyre zsúfolódtak be a mutatványosok. Bár 1938-ban a Vurstli százéves évfordulója kisebb fellendülést hozott, a II. világháború megpecsételte a sorsát.
Igen, a háborút megelőző években már a Vurstli a későbbi Vidámpark helyén volt, de a háború megpecsételte sorsát, és 1950-ben itt nyílt meg a Budapesti Vidám Park, ami így a Vurstli és az egykori Angol Park helyén épült meg. Abban a rendszerben pedig egyre kevesebb teret engedtek a mutatványosoknak, így lassan a vidámparkban nem is maradtak…
Csak még egy érdekesség: az egykori Artézi-fürdőtől északra látható vágányok a Kisföldalatti egykori végállomásának részei voltak, hiszen a hosszabbításig eddig közlekedett, feladata pedig egyértelműen a Városliget és Pest összekötése volt. Ennek is maradt némi nyoma:
