Windsor uralkodóház: a magyar szál
Bizony, a nemrég elhunyt II. Erzsébet brit királynő annak Rhédey Klaudia ükunokája, aki az erdőszentgyörgyi Rhédey-kastélyban nevelkedett, III. Károly pedig a szépunokája! Így bizony csörgedezik magyar vér a brit uralkodóház tagjaiban! Ez büszkeségre ad okot? Ki hogy gondolja, mi inkább csak arról a magyar grófnőről szeretnénk megemlékezni, aki rövid élete során beírta magát több nemzet történelmébe is.
Borítóképen: Portréja a Vasárnapi Ujságban
Nem tudjuk, de talán ez a rokoni kapcsolat az oka, hogy III. Károly különösen kedveli Erdélyt – Zalánpatakon és Szászfehéregyházán is van háza -, de az biztos, hogy több helyen elmondta, hogy az ember és a környezet sajátos erdélyi viszonyáról, amelyet szerinte Európa más tájain már alig lehet megtalálni.
És ez így is van! De most lássuk Gróf kisrédei Rhédey Klaudia történetét! 1812. szeptember 17-én született Erdőszentgyörgyön, Apja, gróf kisrédei Rhédey László földbirtokos, diplomata, anyja, báró nagyváradi Inczédy Ágnes volt.
A család egyik híres tagja volt Rhédey Ferenc, aki Erdély fejedelme volt 1657 és 1658 között, aki azonban nem volt közvetlen felmenője.
Rhédey Klaudia apai nagyapja kisrédei Rhédey Mihály 1744. november 13-án Mária Terézia magyar királynőtől magyar grófi címet nyert.
Rhédey László gróf és Inczedy Ágnes bárónő házasságából egyetlen felnőttkort megért gyermek volt Klaudia, aki 17 éves korában, kolozsvári tartózkodása idején súlyos vérszegénységben szenvedett, télen heveny láz döntötte ágynak. Bara doktor kezelése mentette meg az életét. 1829. május 15-én Klaudia szüleivel együtt Bécsbe utazott, hogy a világ legjobb orvosai kezelhessék. Malfatti orvos kezelése hatásos volt, visszatért az életkedve.
1832. április 30-án, egy bécsi sétalovaglás alkalmával pillantotta meg – véletlenül – azt az „érdekes férfit”, akinek a neve Alexander von Württemberg. Szerelem volt első látásra.
A német család ellenezte a házasságot, mivel rangon alulinak tartották a Rhédeyeket. A legenda szerint, gróf Rhédey László megsértődött, mondván, hogy neki olyan vő nem kell, aki nem tud magyarul.
1835. május 2-án mégis egybekeltek, és Klaudia megkapta az előkelő Hohenstein grófnéja címet.
Alexander von Württemberg és Rhédey Klaudia egyetlen fia, Ferenc 1837-ben Teck hercege lett, így királyi családból választhatott magának feleséget: Mária Adelaida cambridge-i hercegnőt, Viktória angol királynő unokanővérét vette el.
Gyermekeik közül az egyik lányt, Teck Máriát a királynő unokájához, Albert walesi herceghez, annak halála után sógorához, György yorki herceghez adták feleségül, aki 1910-től V. György néven lépett az angol királyi trónra.
Rhédey Klaudia, „az őszinte szerelem pici nagyasszonya” unokája királyné lett, dédunokái, Edward és György herceg pedig angol király. Ez utóbbi idősebbik lánya, Klaudia ükunokája II. Erzsébet brit királynő, szépunokája pedig III. Károly.
Klaudia 1841 szeptemberében férje után utazott Pettauba (ma Ptuj, Szlovénia) ahol Sándor herceg akkor már osztrák császári vezérőrnagyként a helyi hadosztály parancsnoka volt.
Graz előtt pár kilométerrel a lovashintó felborult egy útszéli árokba, ahol a negyedik gyerekkel várandós grófnő erős oldaltáji ütést szenvedett.
De továbbfolytatta az útját, ezúttal lóháton, ami végül a vesztét okozta. 1841. október 1-jén, nyolcnapos szenvedés után, belső vérzésben hunyt el, a magzattal együtt.
Utolsó kívánsága szerint koporsóját hazaszállították Erdőszentgyörgyre.
