Épített örökség Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Történelem Videók

Zalaegerszeg nagyközség és a vasút – amit a térkép mutat

Érdekességre leltünk, amikor Zalaegerszeg város fejlődédét vizsgáltuk térképek segítségével. Az történt ugyanis, hogy egy 19. századi, Európa egészét ábrázoló térképen nem leltük nyomát Zalaegerszegen a vasútnak. Pedig – gondolnánk – a nyugati városban lehetett talán az egyik legkorábbi vonal. Nos, nem így volt…

Borítóképen: Zalaegerszeg napjainkban

És sokan voltak, akik nem örültek ennek. Már csak azért sem, mert ebben az időben Zalaegerszeg mintha lemaradt volna a térség másik meghatározó városa, Nagykanizsa mellett. Ennek minden más mellett az 1870-ben meghozott törvény – helyesebben annak következményei – voltak az okozói.

A volt mezővárosoknak választaniuk kellett a nagyközségi és a rendezett tanácsú városi szervezet között. Az utóbbi nagyobb önállóságot, de egyben nagyobb adóterheket is jelentett, mert a városi közigazgatás többletterheit helyi bevételekből kellett fedezni.

Zalaegerszeg a nagyközségi szervezetet választotta, amit sokan súlyos presztízsveszteségként értékeltek a városi rangot választó Nagykanizsával szemben.

Zalaegerszeg és környéke térképe 1890 előttről – vasút sehol…

Végül másfél évtized múltán Tisza Kálmán belügyminiszter erőteljes nyomására a nagyközség képviselő-testülete és adófizetői kérelmezték a várossá alakulást, amit a miniszter azonnal jóváhagyott, és 1885. május 13-án Zalaegerszeg rendezett tanácsú várossá alakult. A 19. század végi helyi közélet fő gondja a megye másik városával szembeni lemaradás behozása volt.

De volt más következmény is. Míg Nagykanizsa a Déli Vasút által már 1873-ban bekerült a vasúti vérkeringébe, addig Zalaegerszegen csak 1887. május 1-jén vetették fel – a Zala Megyei Gazdasági Egyesület háza nagytermében – a szentiván-zalaegerszeg-alsólendva-csáktornyai vasút útvonala megtervezését!

Csengeri Háczky Kálmán (1828–1904), a Zala Megyei Gazdasági Egyesület elnöke, a zalaegerszeg-szentiváni helyiérdekű, vasútügyi érdekeltség végrehajtó bizottságának elnöke is lett.

1890. október 19-én az Ukk–Csáktornya vasútvonal megépítése befejeződött és ezzel a város bekapcsolódott az országos vasúthálózatba. A nagy zalaegerszegi ünnepségen Baross Gábor kereskedelmi miniszter is jelen volt, akinek fontos szerepe volt a Csáktornya—ukki helyi érdekű vasút létesítése körül.

Zalaegerszegre csak jó 17 évvel később érkezett meg a vasút (jellemző, hogy a város nem is szerepel a térképen a vasút üzembehelyezése után sem…)

Mi volt ennek a lemaradásnak az oka? Egyrészt az, hogy addigra kiderült, hogy a megoldás az állami vasúttársaság, a MÁV lesz (azt említett vonal eleve állami építs volt), de a Magyar Nyugati Vasúttársaság a Székesfehérvár-Szombathely-Graz-Győr vonalakkal bőven megelégedett, nem kellett neki az akkor alig 10.000-es (!) lélekszámú Zalaegerszeg, a már említett Déli Vasút számára pedig a nagy üzlet Fiume elérése volt, így ők sem igen kapkodtak Zalaegerszeg iránt (ld. fenti kép).

Nos, az új térképen jól látható, hogy Zalaegerszeg bekötött a vasúti hálózatba, ahogy az is igen látványos, hogy a város mérete igencsak megnövekedett – és bár az 1990-es csúcshoz képest 1-2 ezer fővel csökkent a lakosok száma, ma ~60.000-en élnek a városban.

Ajánlott Cikkek