Magyarság Nagyjaink Történelem

Zolnay Endre összecsukható motorkerékpárja 1929-ből

„Zolnay Endre, aki hosszú éveken átvezette a Kellner Alfréd autókereskedelmi rt. javítóműhelyét, megválik állásától és mint hírlik, önállósítja magát” – írta az Automobil-Motorsport 1928. évi 20. száma. Bár a történet nem itt kezdődött – gönczi Zolnay Endre kiváló versenyző és kiváló autóipari szakember volt, de úgy tűnik, 30 éves korára sikerült annyi tőkét és persze szaktudást felhalmoznia, hogy önállósítsa magát.

Borítóképen: Jobbra Zolnay Endre 1929-ben szabadalmaztatott összecsukható motorkerékpárja, balra Dr. Szelnár Aladár a Királyi Magyar Automobil Club (KMAC) vezértitkára (forrás: Fortepan, 94049)

Persze azért nem eszik olyan forrón a kását, Zolnay pedig nem volt egy hirtelen ember, így hamarosan jött a hír (’29 februárjában), hogy a felújított, kibővített Cyclop Garage autójavítóüzemének vezetését ő vállalta.

Ez a garázs a kor egyik autós központja volt, tulajdonképpen az akkori viszonyok között – különösen a bővítés után – a legmodernebb garázs volt Magyarországon! Közben azért továbbra is abba az irányba ment a történet főszereplője, hogy önállósítsa magát. 1929 júliusában megkapja a Chrysler Service-t, és ehhez a márkához az alkatrészeket is ő forgalmazza, méghozzá kizárólagossággal.

Persze ettől még a versenyzéssel sem hagy fel, alább például az a kis Opel látható, melynek karosszériáját ő maga készítette el még Kellnernél:

Zolnay Endrét 1100 cm³-es Opel verseny kocsija. A kocsit Zolnay Endre konstruálta a Kellner Alfréd Autókereskedelmi Rt. műhelyében. Zolnay, dacára a kocsi egészen kis hengerűrtartalmú motorjának, a parádi hegyiversenyen kitűnő időt ért el. – 1928

A Cyclop-ra visszatérve; szintén ezekből az időkből származik a hír, hogy a garázs szervízét olyan szintre fejlesztették, ami lehetővé tette, hogy bármilyen típusú és márkájú automobilt is képesek voltak megjavítani. Az ehhez szükséges gépeket Zolnay kinevezése után, az ő útmutatása alapján szerezték be.

1929-ben aztán tényleg megalakítja saját vállalatát Zolnay Endre Autójavítóüzem Részvénytársaság néven, mely vállalkozás címe azonos a Cyclop Garage-éval, ami annyit tesz, hogy a Cyclop kiszervezte a szerviz-tevékenységet Zolnay vállalatához.

A Zolnay-féle motrokerékpár kézben: hogyan esz ebből motorkerékpár? (forrás: Fortepan, 94048)

Miért volt ez a nagy bizalom? Nos, Kellnernél hét és fél évet töltött el Zolnay és idő közben komoly tisztségeket is vállalt, így például a Magyar Automobiliparosok Országos Egyesülete vezetőségében (ellenőri minőségben) tevékenykedett. De nézzük végre az összecsukható motorkerékpárt, hiszen a lényeg mégiscsak ez az igazán különleges szerkezet!

A motorkerékpárt bemutató cikk (Színházi Élet, 1931. évi 6. szám)

Biztos, ami biztos, a vállalkozás Budapest VIII. kerület Szigony utca 12. szám alatt is nyitott egy szervízt, és nem kizárt, hogy a motorkerékpár is ott készült.

A Zolnay-féle motorkerékpár menetkészen (forrás: Fortepan, 94047)

Már első ránézésre is érdekes jelenség ez a motorkerékpár, ugyanis feltűnő „idomokkal” rendelkezik. Ennek oka pedig nem más, minthogy teljes egészében lemezből préselt vázszerkezettel rendelkezett. Ennek az építésnek Magyarországon voltak már előzményei, és bár azt nem tudjuk, hogy Zolnay mennyire ismerte az alábbi cikkekben szereplő urakat, feltételezzük, hogy lehetett kapcsolat.

De mi maradjunk most a Zolnay-féle motorkerékpárnál! A legnagyobb „dobás” az volt, hogy a lábtartó tövénél található csuklószerkezet lehetővé tette, hogy a motorkerékpárt össze lehessen csukni. Hogy erre miért volt szükség, milyen célt szolgált?

Ezt a motorkerékpárt a dolgozó embereknek szánták, akiknek igen fontos volt, hogy a lehető legkisebb helyen elférjen a használaton kívül!

A Zolnay-féle motorkerékpár összecsukott állapotban (forrás: Fortepan, 94046)

A hátsó váztokba épített kétütemű motor, 95 köbcentiméteres hengerűrtartalom mellett 1 lóerőt adott le. Kényszer-léghűtéssel, akkoriban a legújabb rendszerű Bosch gyújtással, és Zenith karburátorral volt építve. Ezek állítólag igen jó üzembiztonságot eredményeztek. A lemezből préselt poggyásztartóba ágyazott rugókon volt az ülés, ami által a súly a hátsó tengelyre támaszkodik anélkül, hogy a vázszerkezetet felesleges terhelésnek vetné alá.

A motorkerékpár teljes súlya nem volt több, mint 28 kg!

Akkoriban így írtak róla:

Összecsukott állapotban könnyen hordozható, a lakásban kényelmesen elhelyezhető, a garázsgondokat teljesen megszüntetve.

És ezt is írták, de a tervekből végül semmi nem lett…:

“A tervek szerint a Zolnay-féle motorkerékpár rövidesen szériaszerű gyártás alá kerül, ára jóval az 500 pengő alatt lesz. Mivel 30 kilónál könnyebb, iizsga- és adómentes, ami lényeges előny, hiszen tulajdonosát mentesíti a szokásos hivatalos procedúrák alól.”

Volt ám még más érdekes szerkezet is, amit Zolnay tervezett és gyártott le. Erről tanúskodik az 1930-as, a BSE által rendezett téliverseny edzéséről tudósító hír következő részlete:

„A trenirozókat a távon a Hungária AC servicekocsija kísérte végig, Zolnay Endre, az ismert versenyző vezetésével, aki nyolc ízben nyújtott segítséget a jeges talaj okozta sérüléseknél.”

Igen, Zolnay tervezte és építette a szervízkocsit, melyet a versenyeken térítésmentesen vehettek igénybe a versenyzők. Talán ez volt az első olyan, kifejezetten szervízkocsinak készült automobil, amelyet erre a célra használtak. De ez már egy másik történet…

Ajánlott Cikkek