Kezdőlap Posts tagged gazdasági kapcsolatok
Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Történelem Videók Világ

AA 720, avagy: veteránozás majd’ 90 évvel ezelőtt: 40.000 (?) kilométer egy 30 éves autóval!

Szabolcs Fürjes 128
A mai időkből visszatekintve kissé furcsának hat, de tény, hogy a mai fogalmak szerint veteránnak számító 30 éves autók már 1936 körül is voltak, hiszen a századfordulót követő években egyre-másra nőttek ki a földből különböző autógyárak, így – amennyiben megmaradtak! – már akkor is lehettek
Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem Világ

MÁVAUT? Az meg mi?

Szabolcs Fürjes 234
Pontosabban: Mi volt? A válasz nem is olyan egyszerű, hiszen voltaképpen MÁVAUT nevű vállalat nem létezett, de még csak olyan vállalat sem, melynek teljes nevéből mozaikszóként (tulajdonnévi betűszóként) össze lehetett volna rakni a MÁVAUT nevet. Ettől még léteztek azok a járművek, amelyekre ezek a betűk voltak felfestve, rengeteg utast szállítottak! Borítóképen: A MÁVAUT
Hírek

Örökkévalóság, vagy korai öröklét? Eternit Művek, Nyergesújfalu

Szabolcs Fürjes 171
Hatschek Lajossal kezdődött minden. Pontosabban Ludwig Hatschekről van szó, akinek sajnos nem ismerjük eredeti, morva nevét, ugyanis onnan származott. Amíg „Lajos” Nagy-Britanniában keresett új tevékenységi területet – miután apja sörgyárából kifizették -, felesége Rosa Würzburger, aki egy bankár lánya volt, Felső-Ausztriában keresett telephelyet. Borítóképen:
Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem

Alvóvárosok tervei bőven a Kádár-kockák előtt

Szabolcs Fürjes 182
A 19. század vége felé a napilapokban folyamatos viták tárgyát képezte a családi házak építésének kérdése. Egyértelművé vált, hogy a fővárosi értelmiség kellemetlenül érezte magát a zsúfolt, kaszárnyaszerű háztömbökben, amelyeket gúnyosan „palotáknak” neveztek. Bár a nyaralás költséges volt, a középosztályba tartozók, akik szinte állandóan a fővároshoz voltak kötve, mégis
Épített örökség Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem

A Légrády-palota, vagy ahogy ma ismerjük: az Eiffel Palace

Szabolcs Fürjes 155
Eiffel? Nos, a helyzet az, hogy – hasonlóan a Nyugati pályaudvar épületéhez – a palota belső udvarának öntöttvas szerkezeteit Gustave Eiffelnek tulajdonították. Azért hasonló ez a Nyugati történetéhez, mert Eiffel vállalata részt vett a tervezésben – az osztrák August W. De Serres építésszel együttműködve -, de a világhírű francia építész nem tekinthető a pályaudvar
Épített örökség Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Világ

Anyaghivatal? Igen, ráadásul megmutatja, hogyan gondolkodtak a ’40-es évek elején!

Szabolcs Fürjes 155
Sóhivatal… azonnal ez ugrik be, de ezúttal bizony a szükség vitte rá a döntéshozókat, hogy létrehozzák a Magyar királyi Ipari Anyaghivatalt. Íme: „Az Anyaghivatali Székház megalkotását a háborús viszonyok tették szükségessé, miután a háború az ipari anyagok termelésében és elosztásában állami beavatkozást tett szükségessé, melynek gyakorlati megoldására a kormány
Épített örökség Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem

Miért építettek hatalmas épületet a kicsinyke Dob utcába?

Szabolcs Fürjes 216
Az első kézenfekvő magyarázat az, hogy kellett egy új telefonközpont. Miért? Nos, egyrészt rohamosan nőtt az előfizetők száma, de ami talán még fontosabb, a technika fejlődésével immár automata kapcsolású központ építésére is lehetőség nyílt. Hivatalos neve Budapesti Postaigazgatóság és Erzsébet Automata Távbeszélő Központ volt, tehát nem csak telefonközpontként működött,
Épített örökség Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Világ

Nem az, amire gondol: a Magyar Divatcsarnok

Szabolcs Fürjes 145
1957-ben nyitott meg a Divatcsarnok az egykori Párisi Nagyáruház épületében. Ha visszafelé megyünk az időben, akkor azt találjuk, hogy Goldberger Sámuel, a messze földön híres textilgyáros Andrássy út felé neoreneszánsz, míg a Paulay Ede utca felé neoreneszánsz Párisi Nagyáruházaként üzemelt 1911-től, mert elődje, az 1882-ben épült Terézvárosi Kaszinó – már áruházként! –
Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Világ

Nemzetközi példa, itthon mégsem ismert: Közúti fuvarozásm magyar módra!

Szabolcs Fürjes 228
Az 1930-as évek elejére a vasút elérte azt a kiterjedést, ahonnan már semmiképpen nem lehetett gazdaságosan növelni a vonalak hosszát, és a bekötött települések, mezőgazdasági termelők, vagy éppen iparvállalatok számát, addig teherautókból még mindig rettenetesen kevés volt. Persze szekerekkel is lehetett fuvarozni, de az a szállítási mód egyre kevésbé felelt meg a kor
Épített örökség Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem

Amikor a körvasút a Markó utcáig ért – iparkolosszus Észak-Pesten

Szabolcs Fürjes 169
Ma már nehezen hihető, hogy a ma belvárosi területnek számító Markó utcát elhagyva majdnem a Szalay utcái ért a Körvasút. Ahogy az sem kézenfekvő, hogy az 1896-ban átadott Újpest vasúti híd, pontosabban az ezzel létrejövő Budapest-Esztergom vasútvonal csatlakozott bele a körvasútba, és nem fordítva, mint ahogy azt ma gondolnánk! Borítóképen: Az Újpesti rakpart a Margit

Galéria

Logó