A régi időkben a Hortobágyon való gazdálkodás sokkal szabadabb volt, mint manapság; minden debreceni gazda annyi állatot tarthatott rajta, amennyit csak tudott. A Hortobágy már a mezőgazdasági történetének kezdeti időszakában Debrecen része volt, amit Hunyadi János, Magyarország kormányzójának
Nem, itt nem „az lovakrul” van szó, hanem egy olyan vasúti katasztrófáról, ami mai szemmel nézve egészen fatális események következménye volt… Nem, soha nem zárható ki a baleset, de 1873 óta rengeteg olyan biztonsági intézkedés és fejlesztés történt, ami miatt ma szinte teljesen kizárható, hogy ilyen események bekövetkezzenek. Borítóképen: A Ménes mozdony szerelvényénak
„Buda-Pest lakóinak még bizonyára élénk emlékezetében él ama borzasztó csapás, mely városukat ezelőtt 34 évvel, 1838. márcz. 15-dikén meglátogatta. Egy oly hatalom vált majdnem gyilkosává, mely különben életerőt s legfőbb éltető elemét szokta képezni nemcsak minden nagyobb, s annál inkább fővárosnak, hanem egész országoknak is.” Borítóképen: Lágymányosi-öböl, Összekötő
„Senki sincs, nemcsak magában a fővárosban, nincs az egész országban, akit azon nagyszerű tervezések ne érdekelnének, melyek Pest szépségének, nagyságának, világvárosi jellemének egészen új látköröket nyitnak meg s melyeknek részben legalább és fokonkénti valósulását talán már a legközelebbi jövőben várhatjuk.” Borítóképen: A királyi Tárkert és a budai Dunapart: a
Miután Watt felfedezte a gőzgépet, hihetetlen fejlődés indult meg, ekkor kezdődött az az ipari forradalom, amit először a gőzgépek hajtottak. Milyen változásokat hozott mindez? Szemléletes példa, hogy az akkor cirka 280 millió főt számláló Európa (Oroszországot is beleértve!) teljes lakosságának a felét kellett volna szövőszékhez ültetni, ha a gőzgépekkel felszerelt
Henry Ford befektetőivel együtt 1903. június 7-én hozták létre a Fod Motor Company nevű céget. A Ford T-modell elnevezésű autót 1908 szeptemberétől 1927 októberéig gyártotta, és ebből a típusból 15 milliót adtak el gyártása során. Ezúttal azonban nem az autógyártás az a párhuzam, amit a pécsi szénbányák esetében találtunk, hanem Ford üzleti modelljét találtuk meg […]
1865 december 14.-én a Budai várban a királyi palotában olvasták fel I. Ferenc József trónbeszédét, amiben a császár egyrészt személyi változásokat jelentett be, másrészt a kiegyezés irányába mutató döntésekről, illetve lehetőségekről esett szó. Borítóképen: Az Andrássy-kormány alakulásakor, felül középen: Idősebb gróf Andrássy Gyula; felső sor balról: báró Eötvös József,
Története során több nevet is viselt: Pesti Állatkert (1866–1873), Budapesti Állatkert (1873–1907); Székesfővárosi Állatkert (1907–1912), Székesfővárosi Állat- és Növénykert / Budapest Székesfőváros Állat- és Növénykertje (1912–1948), Budapest Főváros Állat- és Növénykertje (1948–2001). Ma Fővárosi Állat- és Növénykert. Borítóképen: A tó és környéke, h áttérben a budai
„Mily máskép festett volna ezredéves kiállításunk a Lágymányoson, a Gellért-hegy tövében, a Duna mellett! Ezen a felséges szép helyen, a minél szebbet – illetékes szakférfiak és utazók egyhangú állítása szerint – a világon kevés város tud felmutatni. A kiállítás helyett a magánvállalkozás egy kis Konstantinápolyt épít fel ott hamarjában s a vállalkozók főleg a
1866 júniusában vagyunk. Akkoriban érdekes cikkek jelentek meg a sajtóban arról, hogy úgy tűnik, nem épül meg Pest második állomása, mert a reménybeli építtető vállalkozás anyagi problémákkal küzd. Borítóképen: A pesti vasúti indóház. — 1866 (forrás: Vasárnapi Ujság, 1866, Myskovszky rajza) A Vasárnapi Újság így írt erről ekkor: „Budapestnek ez idő szerint csak két