1873. június 23. A Déli Vasút eléri Fiumét, így a horvát város Magyarország egyetlen tengeri kikötőjévé válik. Az igaz ugyan, hogy Horvátország csak perszonálunió révén tartozott Magyarországhoz (önálló államigazgatással rendelkezett), de igen fontos szerepet töltött be! Borítóképen: Fiume
Érdekességre leltünk, amikor Zalaegerszeg város fejlődédét vizsgáltuk térképek segítségével. Az történt ugyanis, hogy egy 19. századi, Európa egészét ábrázoló térképen nem leltük nyomát Zalaegerszegen a vasútnak. Pedig – gondolnánk – a nyugati városban lehetett talán az egyik legkorábbi vonal. Nos, nem így volt… És sokan voltak, akik nem örültek ennek. Már csak azért sem,
„Megkonstruáltuk a jól bevált Rába-AFI, Rába-Super, Rába-Speciál, majd Rába- Botond gépjárművet, mely az összes külföldi terepjáró kocsik közül győztesen került ki a többezer kilométeres közös próbaútból. Ez a ma már elavult gépkocsitípus akkor átütő sikert jelentett. Valamennyi fölöttesem magas kitüntetésben részesült, csupán rólam feledkeztek meg” – írta Winkler Dezső az
1949. november 1-én a Dunai Repülőgépgyár lebombázott szigetszentmiklósi telepén, az Ikarus Karosszéria- és Járműgyár NV gépjármű- és motorrészlegének és a Weiss Manfréd motorgyári részlegének beolvasztásával létrejött a Csepel Autógyár Nemzeti Vállalat. Borítóképen: Csepel B300 1945 és 1948 között – azaz az első hároméves terv során a magyar autó- és traktorgyártó
„Alkalmam volt Back Jakab ur fényes úri házában egy a mi tiszteletünkre rendezett ebéden jelen lehetni. Back ur pesti születésű, és maiglan is sokat tart magyar voltára; neje, ki született Orosdi lány, szintén magyar származású és olyan észbontó szőke szépség, hogy testi és szellemi bájaival a szó szoros értelmében megannyiunkat elbűvölt és lebilincselt” – írja […]
A PALT (Passengers And Luggage Together – utasok és poggyász együtt) az Ikarus, az AUTÓKUT (Autóipari Kutató Intézet), és a Csepel Autógyár közös tervezete volt a hetvenes évek végén, melynek lényege, hogy repülőtéri utasokat a repülőgépről a poggyászaikkal együtt juttassák a reptéri terminálhoz, majd későbbi elképzelés szerint már közvetlenül a szállodába, vagy
A Csepel ikonikus D344-ese mellett kissé halványabb emléke van a D450-es sorozatnak, amit a nagyobb teherbírású testvérnek szántak, ennek megfelelően ebből már létezett nyergesvontatós kivitel is. Ezt a teherautót 5 tonna terhelésre tervezték, 1958-tól a gyártás közel 20 éve alatt 25.300 darabot gyártottak belőle, ami – talán meglepő lehet -, de háromszorosa a D344
Brassó vármegye (románul: Comitatul Brașov) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság erdélyi részében. Magyarország egyik legkisebb vármegyéje, az erdélyi szászok kulturális központja volt. Területe ma Romániához tartozik. Keletről Háromszék vármegye, nyugatról pedig Fogaras vármegye és Nagy-Küküllő vármegye határolta. Központja Brassó volt.
A borítóképen látható füzetek biztosan sokak számára ismerősek. Ezek bőven nem a legrégebbi termékek, ha jól sejtem, még magam is inkább a cikkben az első képen látható formátumot használhattam kisiskolás koromban. Borítóképen: Füzfői füzetek Persze ezeket szigorúan be kellett csomagolni valami kékes-lilás egyenpapírba, meg egyen-vinyetta is dukált hozzá, és egy időben még
Hogy jön ide a Dakar rali? Nos, úgy, hogy két Csepellel és két Ikarusszal 1963-ban – 16 évvel az első Dakar rali előtt! – Nyugat-Afrikát a magyar ipar remekei járták be először. Ezt az erős párhuzamot nem lehetett kihagyni, de voltak azért jelentős különbségek is! Csapjunk is bele, mert a történet több, mint érdekes! Borítóképen: […]