Van jópár történet, nagyon sok olyan szereplője a magyar történelemnek, amelyek és akik valamiért kikerültek a köztudatból. A jószándékú megközelítés az, hogy a kollektív emlékezetben bizony elég rövid ideig rögzülnek az információk, a reálisabb megközelítés viszont az, hogy ezt a rövid
Hírek
1929 október 24. Fekete csütörtök, így vonult be ez a nap a gazdaságtörténetbe, és sokan gondolják úgy, hogy ez volt a gazdasági világválság kezdete. De ez tévedés, ugyanis a tőzsde összeomlása New York-ban már következménye volt valaminek, azt kiváltotta valami olyan, ami addig nem volt… Így pedig a tőzsde piaci szereplői nem is tudtak reagálni. […]
És akkor most megint vissza a családhoz. Ifj. Váncza József Priessnitsz Gizellát vette el feleségül, annak a Priessnitsz Vincének az unokáját, aki Graefenbergben megalapította a világ első vízgyógyintézetét. Érdekességként meg kell jegyeznünk, hogy a priznic (hidegvizes borogatás névadója méregnek tekintett minden gyógyszert, ellenben feltétlen bízott a víz hatásában, azt
A malom nevű játékban ismert az a minden játékos által áhított állapot, amikor egy korongját úgy tudja mozgatni, hogy minden lépésével malmot alakít ki. Ezt sokan ugyan szabálytalannak mondják, pedig nem az, csukogatásnak vagy csikicsukinak nevezik. Talán ebből a játékhelyzetből adódik a mondás, ezt használják átvitt értelemben akkor, amikor minden lépés fáj az ellenfélnek
Bár sokan úgy hiszik, hogy az első autóbuszok – amelyek már menetrendszerűen közlekedtek! – 1915 március 1.-én Budapesten indultak első útjukra. De ez közel nincs így, ugyanis vidéken már sokkal korábban megjelentek az autóbusz vállalatok, és persze amikor a Székesfővárosi Közlekedési Vállalat Rt. (SzKV) elindította járatait, más városokban, és városok között továbbra is
„A Mecsek-egylet serényen hozzálát feladatának megvalósításához, május 26-án tartott ülésében elhatározta, hogy a Jakab hegyen messzelátót épít, idővel pedig ilyent a Zengő csúcsán is fog felállítani, úgy hogy a legszebb kilátást nyújtó két pont hozzáférhetővé lesz téve” – írta a Turisták lapja 1891. évi száma. Borítóképen: A mérőtorony a Zengőn található vár felől – 1998
Az már önmagában egy igen komoly probléma volt, hogy a régi Erzsébet híd – többi budapesti, é rengeteg más, hazai társával egyetemben – megsemmisült (micsoda eufemizmus… lerombolták!), de az új híd késedelme is rengeteg gondot okozott. Az tény, hogy az anyagi források meglehetősen szűkösek voltak, ugyanakkor a politikai vezetők halogató taktikáját a szakemberek is
A drámai bejelentés 1970 május 25.-én volt olvasható a Dolgozók Lapjában. Bizony, ez az év nem aranybetűkkel került bele Makó történelemkönyvébe, hiszen már január elején elsőfokú belvízvédelmi készültséget rendeltek el, és január vége felé a Békéscsaba–Kétegyháza–Mezőhegyes–Újszeged vasútvonal és az árvízvédelmi töltés között fekvő Lesi városrészből már januárban 21
Legtöbbünk a pontonhidakat úgy ismeri, hogy azt katonai célokra használják, illetve ideiglenes jelleggel, amikor valamilyen okból – nálunk a 20. század során ezek a valamilyen okok rendre háborúk voltak… – építenek és használnak. Borítóképen: A csongrádi pontonhíd (foró: Britshun, CC BY-SA 4.0) A pontonhidak gyorsan megépíthetők (és elbonthatók), kiváló átmeneti
Tudjuk, hogy az Ikarus nevét az 1949-es összevonás és államosítás során nyerte el. Az Ikarus Gép- és Fémáru Rt. lett a névadó, ami a repülőgépalkatrészek gyártására alakult eredetileg, de 1920 után kénytelen volt profilt váltani, autóhűtő gyártóként működött tovább. Talán szerencsésebb lett volna más nevet választani, ugyanis a monda béli Ikaroszt a magasság megigézte,