Talán kevesen emlékeznek, de a Pannónia 1953-as bemutatása után volt, akinek bosszúságot okozott az új jármű – és ők éppen azok közül kerültek ki, akik még a motor árán felül is áldoztak a közlekedés oltárán… Ma már nehezen lenne megállapítható, hogy a túlburjánzó bürokrácia, vagy éppen valami
Hírek
A határjárási szokások egy része a hajdani földkultusz maradványaként fennmaradt. A Földanya iránt minden nép mély tisztelettel viseltetett. Őseinkről már egy görög író, Theophylaktos megjegyezte: „tisztelik és énekkel dicsérik a földet“. A földtisztelet apró töredékei a hagyományokban és szokásokban még sokáig megmaradtak. Borítóképen: Zalaegerszegi határjárók (forrás:
1865 december 14.-én a Budai várban a királyi palotában olvasták fel I. Ferenc József trónbeszédét, amiben a császár egyrészt személyi változásokat jelentett be, másrészt a kiegyezés irányába mutató döntésekről, illetve lehetőségekről esett szó. Borítóképen: Az Andrássy-kormány alakulásakor, felül középen: Idősebb gróf Andrássy Gyula; felső sor balról: báró Eötvös József,
Nagy Géza, egykori kiváló karosszériamester még élt, amikor Vácott a Dunai Hajógyárban egy fiatal mérnök, Beledi Dezső sikeres kísérleteket végzett hordszárnyas motorcsónakokkal. Borítóképen: Próbán a magyar gyártású szárnyashajó – 1963 Mi a kapcsolat a két kiváló magyar tervező-konstruktőr között? Nos, „csupán” két tény köti össze őket: egyrészt Nagy Géza alapította
Szerencsére legtöbbünk a hidakat így értelmezi, de sajnos – és ez a 20. század egyik legnagyobb tapasztalata… -, bőven vannak olyanok, akik bizonyos történelmi helyzetekben a hidak lerombolásával kívánták elválasztani azt, ami pedig összetartozott. És vannak olyanok is, akiknek semmiféle történelmi helyzet nem kell, egyszerűen saját sikertelenségük okán rombolnak…
Manapság nem biztos, hogy találkozunk mechanikus erőátvitellel bíró motorkocsikkal – hacsak nem kisvasúti mozdonyokat, vagy éppen a Gyermekvasúton nem utazik az eredetileg Lillafüreden szolgált motorkocsival… -, de az, hogy az elektromos erőátvitel a jobb megoldás, korántsem volt olyan egyértelmű azokban az időkben, amikor a motorkocsik nagy számban elterjedtek.
És akkor most megint vissza a családhoz. Ifj. Váncza József Priessnitsz Gizellát vette el feleségül, annak a Priessnitsz Vincének az unokáját, aki Graefenbergben megalapította a világ első vízgyógyintézetét. Érdekességként meg kell jegyeznünk, hogy a priznic (hidegvizes borogatás névadója méregnek tekintett minden gyógyszert, ellenben feltétlen bízott a víz hatásában, azt
A malom nevű játékban ismert az a minden játékos által áhított állapot, amikor egy korongját úgy tudja mozgatni, hogy minden lépésével malmot alakít ki. Ezt sokan ugyan szabálytalannak mondják, pedig nem az, csukogatásnak vagy csikicsukinak nevezik. Talán ebből a játékhelyzetből adódik a mondás, ezt használják átvitt értelemben akkor, amikor minden lépés fáj az ellenfélnek
Bár sokan úgy hiszik, hogy az első autóbuszok – amelyek már menetrendszerűen közlekedtek! – 1915 március 1.-én Budapesten indultak első útjukra. De ez közel nincs így, ugyanis vidéken már sokkal korábban megjelentek az autóbusz vállalatok, és persze amikor a Székesfővárosi Közlekedési Vállalat Rt. (SzKV) elindította járatait, más városokban, és városok között továbbra is
„A Mecsek-egylet serényen hozzálát feladatának megvalósításához, május 26-án tartott ülésében elhatározta, hogy a Jakab hegyen messzelátót épít, idővel pedig ilyent a Zengő csúcsán is fog felállítani, úgy hogy a legszebb kilátást nyújtó két pont hozzáférhetővé lesz téve” – írta a Turisták lapja 1891. évi száma. Borítóképen: A mérőtorony a Zengőn található vár felől – 1998