Kezdőlap Kategória: Hírek

Hírek

Erdély Magyarság Tájak/korok Történelem

Legendák: a zsögödi kis vár

Szabolcs Fürjes 332
“Mi, kik rendszerint felfelé szoktunk igyekezni, ez alkalommal eltérünk szokott s követett irányunktól, Al-Csík felé intézvén lépteinket. Szeredán alól a csíki tért határozó hegyek összehajlanak, mi által egy vadregényes, gyönyörü sziklákkal szegélyzett szoros keletkezik, melyen át az Olt erőszakosan vésett magának utat. Borítóképen: Csíkszeredától D-re, a
Felvidék Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Világ

„… rendőri felügyelet alatt éldegélő hontalan vagyok” – Márai Sándorra emlékezünk

Szabolcs Fürjes 1040
Márai Sándor 1900. április 11-én látta meg a napvilágot, Kassán. Felmenői eredetileg polgári származású cipszerek voltak. Dédapja, Grosschmid János (1778–1849) földmérő, a Tengermelléki kerület sóbányáinak és kamarai javainak főfelügyelője, 1790. november 18-án nemesség és családi címer adományozásában részesült II. Lipót magyar királytól. Borítóképen: Márai Sándor az
Hírek

A Magyar Nemzeti Stadion, 1936 – 2. rész: Pályázatok, Észak-Pest

Szabolcs Fürjes 175
Az előző részben bemutattuk a pályázati kiírás főbb elemeit. Volt még jópár, kisebb jelentőségű előírás, illetve javaslat, de most nézzük meg, hogy milyen elhelyezési javaslatok érkeztek! Elsőként az Észak-Pest területére eső pályázatokat mutatjuk be. Borítóképen: A Vérmezőn építendő Stadion terve még 1920-ból Az előzmények: 1. Népsziget A tervező a stadiont és a
Épített örökség Kárpátalja Magyarság Tájak/korok Történelem Történelem Videók

IV. Béla építtette: a gerényi rotunda

Szabolcs Fürjes 615
A rotunda téglából épült, bizánci stílusban épült (bizánci opus mixtum falszerkezettel). Külső átmérője 9,5 m. Falazatának vastagsága eléri a két métert. Belső terét hat sugárirányban elhelyezett, félköríves fülke képezte (ebből öt maradt fenn). Fölötte hatszögletű tamburt alakítottak ki, mely kupolás tetőszerkezettel folytatódik. A települést 1332-ben Gheren néven említik
Felvidék Magyarság Tájak/korok Történelem

Rimaráhó egykori vára

Szabolcs Fürjes 456
Rimaszombattól észak-nyugatra, 10 km-re terül el Rimaráhó község. Itt állt egykor a Ráhói nemzetség ősi fészke, Rimaráhó vára. Helyét a régi és új turistatérképek egyaránt rossz helyen, a falu nyugati szélén álló házak mellett, romjelzéssel jelölik. Borítóképen: Ráhó vára (Soós Elemér – Ráhó végvár története, hadi- és műleirása Budapest, 1916) A szakírók egymástól
Hírek

A Margit híd szárnyhídjának felavatása

Szabolcs Fürjes 450
Bár a Margit híd történetét röviden feldolgozó cikkünkben tettünk róla említést, mégis azt gondoljuk, hogy adósok maradtunk annak történetével, hogy 1900. augusztus 19.-én avatták fel az egyébként 1876. április 30-án avatott Margit híd szárnyhídját, ami a Margit-szigetre vezet. Közelebbről: nem is annyira az avatással, hanem annak előzményeivel tartozunk. Borítóképen:
Épített örökség Erdély Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Történelem Videók

Az épület, ami akkor épült… A marosvásárhelyi Toldalagi-palota

Szabolcs Fürjes 472
Tehát mikor épült? Nos, akkor, amikor még hírből sem hallottak arról az országról, ami ma magáénak tekinti. Hogy igazán pontosak legyünk, a palota 1759-1772 között épült Luidor János (Jean Louis D’or) francia származású építész tervei szerint, a belső díszítéseket Schmidt Pál és Anton Schuchbauer szobrász készítette. Borítóképen: A Toldalagi-palota napjainkban Az
Erdély Magyarság Történelem Történelem Videók

A Pragmatica Sanctio törvény Erdélyben, 1722 március 30.

Szabolcs Fürjes 175
1722 március 30-án az erdélyi országgyűlés elfogadta a Habsburg-ház nőági örökléséről szóló törvényt, amelyet Pragmatica Sanctio néven ismerünk. Borítóképen: Az 1867-es kiegyezés létrejötte is ezen a törvényen alapult Erdély az 1690-ben kiadott Diploma Leopoldinum értelmében megtartotta önálló fejedelemségi státuszát, így saját kormányzósággal és országgyűléssel
Magyarok a világban Magyarság Nagyjaink Történelem Világ

Kossuth Lajos: távol a hazától…

Szabolcs Fürjes 168
Kossuth Lajos élete 45 évét töltötte szeretett hazájától távol, egészen 1894-ben bekövetkezett haláláig. Ferenc József nem engedélyezte az állami dísztemetést, de így is több százezer magyar búcsúztatta a „turini remetét”. Utánajártunk, hol és hogyan teltek a napjai. Borítóképen: Kossuth Lajos portréja, 1852 Talán a képek mindennél többet elmondanak, így most egy

Galéria

Logó