Az élvonalban, vagy a pokolban? Részvénytársaság Diesel-motorok számára
Magyarországon – pontosabban a Monarchiában, hiszen a Magyar Általános Hitelbank a dízelmotorokra vonatkozó szabadalmakat a Monarchia területére érvényesen vásárolta meg! – igen korán felismerték a dízelmotorokban rejlő potenciált. Talán lehet, hogy túl korán is… De erről majd később, nézzük a történetet!
Borítóképen: A diesel-féle motor, és hossz-keresztmetszete ~ 1898 első fele
1892-ben Rudolf Diesel szabadalmat kapott Németországban, Svájcban, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban a “Method of and Apparatus for Converting the Heat into Work” név alatt. Fontos tudni azonban, hogy Dieselt évekig támadták, mondván, hogy semmi újat nem talált fel – Otto Köhler például 1887-ben publikált egy esszét, amelyben egy motort ír le, amely hasonló ahhoz a motorhoz, amelyet a Diesel 1893-as esszéjében ír le! -, na meg mert mindez igazán csak papíron létezett!
1893-ben azonban sikerült megnyernie Dieselnek Friedrich Alfred Kruppot, az esseni gyárost, hogy megépítse a motort!
Rudolf Diesel ekkor belefoghatott a motorok szerkesztésébe, de ezek még csak kísérleti típusoka voltak. A harmadik prototípust végül 1897. február 17-i tesztelték, amit sikeresnek minősítettek. Csak halkan jegyezzük meg, hogy ezt Imanuel Lauster elkészíti a harmadik, egyben utolsó prototípus rajzát. Erre a jó hírre egy társaságot is létrehoztak, méghozzá Allgemeine Gesellschaft für Dieselmotoren AG néven Augsburgban 1898. szeptember 17.-én.
Az alapításban nagybankok mellett természetesen Krupp is részt vett, Diesel szabadalmát vitte be 3,5 millió márka értékben, és részvényeket vásárolt 2,25 millió márka értékben a befolyó összeg egy részéből.
1898-ban az Allgemeine Gesellschaft für Dieselmotoren AG nyolc megrendelést kapott, amit teljesített is, azonban ezeket hamarosan ki kellett vonni a forgalomból…
A probléma a levegőbefecskendezéssel adódott. Gondolhatnánk, hogy ez a német társaság problémája volt, de ez nem pontosan igaz. Ugyanis 1898 végén vagy 1899 elején a társaság – rögtön megalakulása után! – adta el a gyártási jogokat a Magyar Általános Hitelbank finanszírozásával működő Részvénytársaság Dieselmotorok számára nevű, magyar tőkéből finanszírozott vállalkozásnak!
Amit tehát a német Allgemeine Gesellschaft für Dieselmotoren AG eladott a Részvénytársaság Dieselmotorok számára nevű vállalatnak, az nem volt más, mint egy működésképtelen motor!
És miért olyan fontos ez? Mert bizony a magyar társaság azt tervezte, hogy a jogokat továbbértékesíti olyan vállalatoknak, mint a Fegyver- és Gépgyár Rt., a Weitzer János Vagongyár és Vasöntő Rt. Aradon, a grazi Kocsi- és Vagongyár Rt., na meg Danubius-Schoenichen-Hartmann Egyesült Hajó- és Gépgyár Rt.
És hogyan orvosolták a hibát? Nos, az Allgemeine Gesellschaft für Dieselmotoren AG csődbe ment, a dízelmotorok hírneve sérült, a nem jogutódként (!) megalakult, a technológiát azonban továbbvivő MAN-t létrehozó nürnbergi és augsburgi motorgyárak elhatárolták magukat a Diesel Motoren-Fabrik AG-tól a Frankfurter Zeitungban 1900. május 27-én!
Az MAN vezető mérnöke megoldotta a problémákat az új 30 lőerős motorokkal, az MAN történetének pedig bárki utánanézhet…
