Bár Uri János nem járt keleten – legalábbis erre vonatkozóan nincsenek adatok -, de nemzetközi szinten elismert orientalista (keletkutató, a keletkutatás területén dolgozó tudós) volt, akiről azt írta a Vasárnapi Újság 1905-ben, hogy „mint Horatiust, őt is a nyomor sarkalta a pályáján való
Miért éppen Paganini? Mert az ő virtuóz játékára emlékeztető az a képzelet határait egészen messze kitoló alkotás, amit Sklenár János létrehozott, és mert műve olyan „hangversenyt” zengett az emberek fülébe, amitől akkor sem kellett félni, amikor bombák hullottak az égből. Ez volt a Borítóképen: Sklenár János, és találmánya, a gömbtolattyús motor Igen, Sklenár János az
„1947. május 11-én a BF Goodrich gumigyártó cég bejelentette, hogy kifejlesztették az első működőképes tömlő nélküli abroncsot. Bár korábban, az Egyesült Államokon kívül több szabadalmat is megadtak a tömlő nélküli gumiabroncsokra, egyik sem bizonyult praktikusnak” – írja a famousdaily.com, de a magyar feltaláló nevét nem említi… Borítóképen: Goodrich-Kléber tömlő nélküli
Manapság is komoly kérdés, hogy mit tekinthetünk magyar terméknek, de ez a kérdés nem csak manapság foglalkoztatja az ország gazdasági helyzetével foglalkozókat, hanem sokkal korábban, majd’ kilencven évvel ezelőtt is. Mi ennek az oka? Nos, semmiképpen nem egyfajta gazdasági nacionalizmus, hanem valami sokkal komolyabb, a magyar gazdaság egészét meghatározó
„Vasúti szakköröket régen foglalkoztatja az a kérdés, hogy személyforgalmi üzemkiadásaikat, különösen a vicinális vonalakon, mily módon csökkentsék. Nemcsak nálunk, de a külföldön is az a helyzet, hogy a gőzüzemi vicinális vonalak személyforgalmának üzemeredményei negatívok, s hogy a deficitet némileg is csökkentsék, a vasúttársaságok kevés személyvonatot és azt is
Kandó Kálmán az a magyar tudós mérnök, aki olyan álmokat valósított meg, amit mások nem, hogy megvalósítani nem tudtak, de még csak nem is álmodtak még csak hasonlókat sem. Ezzel együtt nem volt egy meg nem értett zseni, korában, és halála idején is pontosan tudták, micsoda veszteség érte Magyarországot. Borítóképen: A halálhír bejelentéséhez mellékelt kép […]
Immár 75 éve, hogy 1948-ban bemutatták az első mikrobarázdás hanglemezt, amit Goldmark Péter Károly és fejlesztőcsapata hozott létre. Ezzel a fejlesztéssel megnyílt az út az úgynevezett LP (long play) formátum kialakítására, ami azt jelentette, hogy egész albumokat lehetett megjelentetni. Miért volt ennek olyan óriási jelentősége, hogy gazdaggá tudta tenni a zenészeket és
Nem gondoljuk, hogy sokan tudják mi volt az a Metallo Karosszériagyár Rt., pedig a cég tulajdonosa és vezetője, Piltzer György olyan szabadalmak birtokosa volt, melyek a világon elsőként alkosson meg olyan gépjárműveket, melyek nem fa, hanem lemez vázzal készülnek, így sokkal tartósabbak, és persze merevebb szerkezetűek legyenek! Borítóképen: Egy Packard Metallo
Mihály Dénes Gödöllőn született 1894. július 7-én. Kezdetben érdeklődését a motorok szerkezete és működése kötötte le, aminek fényes bizonyítéka, hogy tizenhat esztendősen olyan könyvet írt az autókról, ami több kiadást is megért. Második könyvének témája a motorkerékpár volt. Borítóképen: Mihály Dénes asszisztensével, Szappanos Sándorral – 1930 Miután elvégezte a
Egerfarmosi és sztregovai Kandó Kálmán (Pest, 1869. július 8. – Budapest, 1931. január 13.) magyar mérnök, a nagyfeszültségű háromfázisú, ipari frekvenciájú váltakozóáramú vontatás első alkalmazója mozdonyoknál, a fázisváltó kidolgozója, a vasútvillamosítás úttörője, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Nem véletlen, hogy nem egyetlen találmányról van szó, Kandó