Az talán senkinek sem kell elmondani, hogy a professzor az 1930-as évek elején Szegeden izolálta a C-vitamint, és munkásságát sok más tudományos eredményével együtt 1937-ben Nobel-díjjal ismerték el. De azt talán kevesebben tudják, hogy rajongott a motorkerékpárokért, és általában is a
Margittai Neumann János magyar születésű matematikus. Kvantummechanikai elméleti kutatásai mellett a digitális számítógép elvi alapjainak lefektetésével vált ismertté. Borítóképen: Neumann János és az IAS számítógép 1903. december 28-án született Neumann Miksa és Kann Margit első gyermekeként Budapesten, a Váci körút (ma Bajcsy-Zsilinszky út) 62. sz. házban. Az édesapja
A magyarázat előtt egy definíció: „A hengerfej zárja le a dugattyú feletti teret, az ún. égésteret. Kialakítása függ: a motor működési módjától, a szelepek elhelyezésétől és az égéstér alakjától. Az égési tér alakja nagy befolyással van a motor gazdaságosságára, teljesítményére, tüzelőanyag-fogyasztására” – Dr. Molnár Tamás Géza, Pappné Dr. Sziládi Katalin:
És még csak nem is ez volt a legnagyobb találmánya! De ha már villamosság, akkor a témába vág a mechanikai munkatárolás elektromos hajtásnál, ami ma szintén igencsak népszerű téma, hiszen ma – az elektromos eszközök egyre nagyobb térhódítása ellenére – az akkumulátor alapú energiatárolás gyerekcipőben jár az igényekhez mérten! Ezzel együtt azt mondjuk, hogy még […]
Immár 76 éve, hogy 1948-ban bemutatták az első mikrobarázdás hanglemezt, amit Goldmark Péter Károly és fejlesztőcsapata hozott létre. Ezzel a fejlesztéssel megnyílt az út az úgynevezett LP (long play) formátum kialakítására, ami azt jelentette, hogy egész albumokat lehetett megjelentetni. Miért volt ennek olyan óriási jelentősége, hogy gazdaggá tudta tenni a zenészeket és
Mihály Dénes Gödöllőn született 1894. július 7-én. Kezdetben érdeklődését a motorok szerkezete és működése kötötte le, aminek fényes bizonyítéka, hogy tizenhat esztendősen olyan könyvet írt az autókról, ami több kiadást is megért. Második könyvének témája a motorkerékpár volt. Borítóképen: Mihály Dénes asszisztensével, Szappanos Sándorral – 1930 Miután elvégezte a
106 éve született Teller Ede (angolosan: Edward Teller) magyar–amerikai atomfizikus, aki élete jelentős részét az Amerikai Egyesült Államokban élte le, és sikereit is főként ott érte el. Legismertebb a hidrogénbomba-kutatásokban való aktív részvétele, emiatt mint „a hidrogénbomba atyja” vált közismertté. Borítóképen: Teller Ede Bár zsidó vallású családban nőtt
Igen, akárhogy is, de a tényleg használható kontaktlencse (vagy ahogy akkoriban hívták; kontaktüveg) magyar találmány! Azt ugyan már korábban is tudták, hogy alkalmazható a látás javítására szemüveg helyett, de azt nem tudták miként lehet olyan kialakítást találni, ami garantálja a rugalmatlan üveg illesztését. És mindez 1929-ben történt… Borítóképen: Da Vinci, a rajza,
Megdöbbenéssel vettük észre, hogy az Országos Széchenyi Könyvtár anyagait elektronikus formában feldolgozó Magyar Elektronikus Könyvtár „A meteorológia története 1911-ig” című összefoglalásában nem kapott helyet Hegyfoki Kabos római katolikus pap, meteorológiai szakíró. Az okot nem tudjuk, nem is keressük, de úgy gondoljuk, kötelességünk a magyar meteorológia, Magyarország
Kandó Kálmán az a magyar tudós mérnök, aki olyan álmokat valósított meg, amit mások nem, hogy megvalósítani nem tudtak, de még csak nem is álmodtak még csak hasonlókat sem. Ezzel együtt nem volt egy meg nem értett zseni, korában, és halála idején is pontosan tudták, micsoda veszteség érte Magyarországot. Borítóképen: A halálhír bejelentéséhez mellékelt kép […]