Kezdőlap Posts tagged magyar tudós
Magyarság Nagyjaink Történelem Történelem Videók Világ

Germanus Gyula, Atatürk barátja, orientalista, nyelvész, író, a lótenyésztés helyreállítója – 3. rész

„Tanulmányaim, hosszabb ideig való tartózkodásom keleten, s végül személyes ismeretségem Törökország politikájának több befolyásos szereplőjével sok oly adatot szolgáltatott kezembe, mely a nagyközönség előtt ismeretlen, s némi tekintetben új világot vet a kérdésre” – írja Dr. Germanus Gyula a
Magyarság Nagyjaink Történelem Történelem Videók Világ

Germanus Gyula, Atatürk barátja, orientalista, nyelvész, író, a lótenyésztés helyreállítója – 2. rész

„Tanulmányaim, hosszabb ideig való tartózkodásom keleten, s végül személyes ismeretségem Törökország politikájának több befolyásos szereplőjével sok oly adatot szolgáltatott kezembe, mely a nagyközönség előtt ismeretlen, s némi tekintetben új világot vet a kérdésre” – írja Dr. Germanus Gyula a Vasárnapi Ujság 1908. augusztus 16.-án megjelent cikkében, amit az akkori új
Magyarság Nagyjaink Történelem Történelem Videók

Germanus Gyula, Atatürk barátja, orientalista, nyelvész, író, a lótenyésztés helyreállítója – 1. rész

„Tanulmányaim, hosszabb ideig való tartózkodásom keleten, s végül személyes ismeretségem Törökország politikájának több befolyásos szereplőjével sok oly adatot szolgáltatott kezembe, mely a nagyközönség előtt ismeretlen, s némi tekintetben új világot vet a kérdésre” – írja Dr. Germanus Gyula a Vasárnapi Ujság 1908. augusztus 16.-án megjelent cikkében, amit az akkori új
Magyarság Nagyjaink Történelem

Fax 1895-ben? Pollák Antal és Virág Sándor megoldották? Meg, és a gyorstávírást is!

„Pollak Antal és Virág Sándor, a gyors táviratozás magyar felfedezői, e hónap 13-án indultak az Oceania hajón Amerikából hazafelé. A két jeles magyar feltaláló a lefényesebb sikereknek eredményeit hozza magával: dicsőséget s két millió dollárról való szerződést, amelyet a „Trust Compagnie“-val kötöttek” – írta a Pécsi Napló 1899. december 19.-én, 289. lapszámában, majd így
Hírek

A magyar ipar remekei: Béres Csepp, az 50 éves Hungarikum

Szerencsére – helyesebben a magyar tudós elmének köszönhetően! – ma is vannak olyan magyar termékek, amelyek méltán sorolhatók a magyar ipar remekei közé. Idősebb dr. Béres József munkáját számos kitüntetéssel, plakettel és köszönőlevéllel elismerték, a nyomelempótló szer megalkotója sok szakmai díjat is kapott, de ami még ennél is fontosabb, igen sokaknak segített
Magyarok a világban Magyarság Nagyjaink Történelem Történelem Videók

Napenergia hasznosítás? Telkes Mária, a „Napkirálynő”

Márpedig az, de ha már az energetika és a magyarok kapcsolatáról van szó, akkor azt kell mondjuk, hogy az atomenergia terén elhíresült „UFO-magyarok” nevére mindenki emlékszik, és persze meg is jegyzik, hogy az atombomba is a nevükhöz köthető…. Sokkal kevésbé ismert, hogy a napenergia hasznosítás feltalálója is egy magyar volt, méghozzá egy hölgy, Telkes Mária. […]
Magyarság Nagyjaink Történelem Történelem Videók

Az első vezető nélküli traktor? Meg fog lepődni!

Sokan azt gondolják, hogy az önvezető technológiák szigorúan a ma fejlesztései, de tudni kell, hogy már korábban is kísérleteztek ilyen gépekkel. Nevezetesen traktorokkal, mert bizony a mezőgazdaságban már régen nagyon fontos a hatásfok, és azt önvezetéssel igen komolyan lehet fokozni – persze a megfelelő pontosság esetén! De mikor és hol szántott először önvezető traktor?
Felvidék Magyarság Nagyjaink Történelem

Képcső 1926-ban? Plazma tévé 1939-ben? Tihanyi Kálmán megalkotta!

Londonban John L. Baird bemutatta az első televíziókészüléket. Ez egy elég kezdetleges mechanikus készülék volt, de tény, hogy ő volt a világon az első, aki az 1926. január 27.-én – éppen ma 97 éve! – képes volt mozgóképet nagy távolságra is közvetíteni. De ha televízió, akkor Tihanyi Kálmán, aki messze-messze megelőzte korát, olyat alkotva, hogy […]
Magyarság Történelem

Nobel-díj: Lehet eggyel több?

Ernest Lawrence-t 1939-ben Nobel-díjjal tüntették ki. Méghozzá a ciklotronért, melynek feltalálásáért és alkalmazásai területén végzet munkájáért kapott. Miért kellett ilyen hosszasan taglalni a kitüntetés okát? Nos, mert az bizony egy magyar találmány… Borítóképen: Szilárd Leó és Ernest Lawrence És ez nem egy légből kapott állítás! Lawrence-t negyedévvel megelőzve ugyanis
Magyarság Történelem

Felzárkózni a nyugathoz – 1837-ből: „A porczelán egy Magyarnak találmánya”!

Talán nem is az a legmeglepőbb a korabeli cikkben, hogy magyar készített először porcelánt Európában, hanem sokkal inkább az, hogy ezt tényként elfogadva a találmányt németnek minősítették… A továbbiakban a cikket idézzük, ami a Hasznos Mulatságok című lapban jelent meg 1837. március 22.-én, „Közli Némethy”. Borítóképen: Hogy a Japánok és Chinaiak sokkal korábban értették