1899-ben született született Guttmann Béla magyar sikeredző, aki labdarúgó-karrierje során játszott (és lett bajnok) az MTK-nál és az osztrák Hakoah Wiennél, majd egy amerikai túrája során kint ragadva 1926-tól New York-i klubokban szerepelt 1932-es visszavonulásáig. Borítóképen: Guttmann Béla
Foci
Bölöni László (Marosvásárhely, 1953. március 11. –) romániai magyar labdarúgó, edző. Ha csak annyit tett volna , hogy a nemzetközi labdarúgásnak adja Ronaldót akkor is beleírta volna nevét a sporttörténelembe. Borítóképen: Bölöni László és Ronaldo Labdarúgóként , a történelem fordulatainak köszönhetően, nem azt a zászlót kellett szolgálnia amit igazán szeretett volna, de
Hidegkuti Nándor (Budapest, 1922. március 3. – Budapest, 2002. február 14.) világhírű magyar labdarúgó, az Aranycsapat kiemelkedő csatára. Beceneve: Öreg. Játékos posztja: hátravont középcsatár. Olimpiai bajnok 1952-ben, világbajnoki ezüstérmes 1954-ben. 69 válogatott mérkőzésen 39 gólt szerzett. Edzőként a Fiorentinával Kupagyőztesek Európa-kupája győztes 1961-ben.
Talán nem volt még egy olyan magyar sprotoló, aki annyi féle sportágban kitűnő eredményeket ért el, mint Manno Militades, akinek édesapja Manno Demeter jómódú gabonakereskedőnek számított a vajdasági Pancsován, de az 1880-as években Budapestre költözött családjával. A két fiú – Miltiades és Leonidas – közös szereleme lett a sport, szinte valamennyi szabadtéri sportba
A futball volt az a sport, ami hatásában elég erős volt ahhoz, hogy a sportot az előkelőségek úri passziójától eljuttassa odáig, hogy a széles néprétegekhez eljusson, és ebben természetesen elvitathatatlan érdemei voltak az olimpiai mozgalomnak is! Nem csoda, hogy Magyarországon már 1913-ban komoly terveket szőttek, és versenyeztek az építészek a nemzeti stadion
Rengeteg hír érkezeik mostanság arról, hogy az Újpest futballcsapatát megvásárolja a MOL. Rendre elhangzik a nyilatkozóktól és az újságcikkekben is megírják, hogy végre a megérdemelt helyére kerülhet a nagymúltú klub. Arra vonatkozóan, hogy milyen ez a múlt, ezúttal csak annyit, hogy a klub 20-szoros magyar bajnok, 11-szeres Magyar Kupa győztes, 2-szeres Közép-európai Kupa
Hajós Alfréd (eredetileg Guttmann Arnold; Budapest, 1878. február 1. – Budapest, 1955. november 12.) magyar építészmérnök, gyorsúszó, labdarúgó, labdarúgó-játékvezető, újságíró, a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya, az első magyar olimpiai bajnok. A sportsajtó által adományozott beceneve a „Magyar delfin”. Borítóképen: Hajós Alfréd “Nem éreztem a víz
Mi az oldalunkon nem szoktunk aktuális eseményekkel foglalkozni, mert úgy gondoljuk, hogy a jelen eseményeinek közlésére sokkal jobban felkészült oldalak egész arzenálja áll a kedves olvasók rendelkezésére. Miért teszünk most kivételt? Bármilyen furcsa is, de úgy gondoljuk, hogy semmiféle kivételt nem teszünk, amikor Nemzeti Tizenegy jövő évi Eb-re kijutásáról szóló
Sokan úgy gondolják, hogy a magyar labdarúgás úgy igazán ott kezdett nemzetközi szinten is láthatóvá válni, amikor a skót és angol edzők – különösen Jimmy Hogan – meghonosították a skót alapokon nyugvó focit, a kombinatív, alakzat építő és bontó játékot. Ez részben így is van, hiszen az a foci, amit magyar stílusnak neveznek a mai […]
Dalnoki Jenő, a legendás magyar labdarúgó és edző, 1932. december 12-én született Budapest. Pályafutása során a Ferencváros ikonikus alakjává vált, ahol 1947-től 1987-ig, öt év megszakítással, összesen 45 évig szolgált.