Nemeskéri Kiss Miklós Pál József János, aki 1820. november 22-én született Bikádpusztán és 1902. április 27-én hunyt el Párizsban, jelentős alakja volt a magyar történelemnek, különösen az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején, mint honvéd ezredes, valamint később, mint franciaországi
Magyarok a világban
Szegényparaszt családból származott, édesapja Móra Márton foltozó szűcslegény, majd mester, édesanyja Juhász Anna kenyérsütő asszony. Tanulmányait – a család szegénysége miatt – nehéz körülmények között végezte. A budapesti egyetemen földrajz-természetrajz szakos tanári diplomát szerzett, de csupán egy évig tanított mint segédtanár a Vas vármegyei Felsőlövőn.
Árpád-házi Szent Erzsébet (Magyarországi Szent Erzsébet, német nyelvterületen gyakorta Türingiai Szent Erzsébet) (Sárospatak vagy Pozsony, 1207. július 7. – Marburg, 1231. november 17.) II. András magyar király és Merániai Gertrúd lánya. Születési dátuma – az évszámtól eltekintve – feltehetően nem pontos, hiszen bátyja, IV. Béla 1206 novemberében – egyes források szerint
Podcast adásunkban a határon túli koncertek hangulatát idézzük fel és némi erkölcsi útravalót is kapunk Nyerges Attilától és Schuster Lóritól.
Bay Zoltán műegyetemi tanár olyan rádióvevőkészüléket szerkesztett, amelynek segítségével rövidhullámokat bocsát ki a tőlünk több mint 300.000 kilométer távolságban levő Holdra, az így világűrbe röpített hullámok pedig két és fél másodperc múlva érkeznek vissza aRadam-szerű készülékbe, bizonyítva azt, hogy sikerült áttörni azt az atmoszférát, amely ezideig hermetikusan
Érdekes hírt találtunk korábban, de mégsem osztottuk meg olvasóinkkal. Ennek oka az, hogy előbb ki kellett bogozni néhány szálat, hogy a történet tényleg világos legyen. A lényeg azonban nem más, mint, hogy a Duna Aszfalt igen komoly részt vállal a Kasomenótól Mwendáig vezető közúti infrastruktúra kialakításában, és a megépült utak és hídműködtetésében. Borítóképen: A régi
Dr. Béres József (Záhony, 1920. február 7. – Budapest, 2006. március 26.) Széchenyi-díjas kutató, a Béres Csepp megalkotója. Pontban 103 éve, 1920. február 7-én, született dr. Béres József, a cseppek megalkotója. Egyike azon magyaroknak, akik felfedezésükkel és évtizedek kemény és sokáig el nem ismert munkájával kiemelkedőt és páratlant alkottak, egy igazi hungarikumot.
Márpedig az, de ha már az energetika és a magyarok kapcsolatáról van szó, akkor azt kell mondjuk, hogy az atomenergia terén elhíresült „UFO-magyarok” nevére mindenki emlékszik, és persze meg is jegyzik, hogy az atombomba is a nevükhöz köthető…. Sokkal kevésbé ismert, hogy a napenergia hasznosítás feltalálója is egy magyar volt, méghozzá egy hölgy, Telkes Mária. […]
Boross Lajos más néven Boros Lajos 1925. január 7.-én született Budapesten. Kossuth-díjas prímás, a 100 Tagú Cigányzenekar örökös, tiszteletbeli főprímása; a “prímáskirály”. Borítóképen: Boross Lajos Bár mi – önkényesen – a legnagyobb cigánymuzsikusnak Dankó Pistát „kiáltottuk ki”, azt kell mondjuk, voltak és vannak méltó követői! Azt pedig bizton állíthatjuk,
Teller Ede, mint a hidrogénbomba atyja vált ismertté. A „marslakók” egyike, ugyanis azon magyar tudósok közé tartozott, akiket Szilárd Leó illetett ezzel a névvel. Amikor Szilárdtól azt kérdezték, hogy miért nincs bizonyíték a Földön túli intelligens életre, így válaszolt: „Már itt vannak közöttünk, csak magyarnak mondják magukat”. Más források szerint Enrico Fermi az