Podcast adásunkban a határon túli koncertek hangulatát idézzük fel és némi erkölcsi útravalót is kapunk Nyerges Attilától és Schuster Lóritól.
Magyarok a világban
Bay Zoltán műegyetemi tanár olyan rádióvevőkészüléket szerkesztett, amelynek segítségével rövidhullámokat bocsát ki a tőlünk több mint 300.000 kilométer távolságban levő Holdra, az így világűrbe röpített hullámok pedig két és fél másodperc múlva érkeznek vissza aRadam-szerű készülékbe, bizonyítva azt, hogy sikerült áttörni azt az atmoszférát, amely ezideig hermetikusan
Érdekes hírt találtunk korábban, de mégsem osztottuk meg olvasóinkkal. Ennek oka az, hogy előbb ki kellett bogozni néhány szálat, hogy a történet tényleg világos legyen. A lényeg azonban nem más, mint, hogy a Duna Aszfalt igen komoly részt vállal a Kasomenótól Mwendáig vezető közúti infrastruktúra kialakításában, és a megépült utak és hídműködtetésében. Borítóképen: A régi
Dr. Béres József (Záhony, 1920. február 7. – Budapest, 2006. március 26.) Széchenyi-díjas kutató, a Béres Csepp megalkotója. Pontban 103 éve, 1920. február 7-én, született dr. Béres József, a cseppek megalkotója. Egyike azon magyaroknak, akik felfedezésükkel és évtizedek kemény és sokáig el nem ismert munkájával kiemelkedőt és páratlant alkottak, egy igazi hungarikumot.
Márpedig az, de ha már az energetika és a magyarok kapcsolatáról van szó, akkor azt kell mondjuk, hogy az atomenergia terén elhíresült „UFO-magyarok” nevére mindenki emlékszik, és persze meg is jegyzik, hogy az atombomba is a nevükhöz köthető…. Sokkal kevésbé ismert, hogy a napenergia hasznosítás feltalálója is egy magyar volt, méghozzá egy hölgy, Telkes Mária. […]
Boross Lajos más néven Boros Lajos 1925. január 7.-én született Budapesten. Kossuth-díjas prímás, a 100 Tagú Cigányzenekar örökös, tiszteletbeli főprímása; a “prímáskirály”. Borítóképen: Boross Lajos Bár mi – önkényesen – a legnagyobb cigánymuzsikusnak Dankó Pistát „kiáltottuk ki”, azt kell mondjuk, voltak és vannak méltó követői! Azt pedig bizton állíthatjuk,
Teller Ede, mint a hidrogénbomba atyja vált ismertté. A „marslakók” egyike, ugyanis azon magyar tudósok közé tartozott, akiket Szilárd Leó illetett ezzel a névvel. Amikor Szilárdtól azt kérdezték, hogy miért nincs bizonyíték a Földön túli intelligens életre, így válaszolt: „Már itt vannak közöttünk, csak magyarnak mondják magukat”. Más források szerint Enrico Fermi az
alóságos csodagyerek volt, mégsem tanulhatott Göttingenben, helyette a bécsi katonai akadémiára került és ott kitűnő eredménnyel hadmérnökként végzett. 1831-ben megjelent Appendix című művével megalkotta a nemeuklideszi geometriát, amely nélkülözhetetlen alapot jelentett a 20. század fizikai elméletei számára.
Bár Magyar Lászlónak Már kalocsai, majd szabadkai diákkorában a tenger és a természetkutatás volt minden érdeklődésének tárgya, a Magyar Tudományos Akadémia elnökéhez intézett levelében így fogalmaz: „Én mindig szent kötelességemnek tartottam édes Hazám javát és díszét a tőlem kitelhető minden módra előmozdítani.” Borítóképen: Magyar László feltételezett arcképe Ezt
„A magyarok minden csatát elvesztettek, mindig a rossz oldalra álltak” – a mai napig érezteti kártékony hatását a diktatúra időszakában sunyi, suttogó propagandával terjesztett hamis történelemszemlélet, melynek célja nyilvánvaló hazugságaival a magyar nemzeti öntudat megtörése és a megszállt ország demoralizálása volt. Borítóképen: A volturnói csata Négy magyar
