Márpedig az, de ha már az energetika és a magyarok kapcsolatáról van szó, akkor azt kell mondjuk, hogy az atomenergia terén elhíresült „UFO-magyarok” nevére mindenki emlékszik, és persze meg is jegyzik, hogy az atombomba is a nevükhöz köthető…. Sokkal kevésbé ismert, hogy a napenergia
Magyarok a világban
Boross Lajos más néven Boros Lajos 1925. január 7.-én született Budapesten. Kossuth-díjas prímás, a 100 Tagú Cigányzenekar örökös, tiszteletbeli főprímása; a “prímáskirály”. Borítóképen: Boross Lajos Bár mi – önkényesen – a legnagyobb cigánymuzsikusnak Dankó Pistát „kiáltottuk ki”, azt kell mondjuk, voltak és vannak méltó követői! Azt pedig bizton állíthatjuk,
Teller Ede, mint a hidrogénbomba atyja vált ismertté. A „marslakók” egyike, ugyanis azon magyar tudósok közé tartozott, akiket Szilárd Leó illetett ezzel a névvel. Amikor Szilárdtól azt kérdezték, hogy miért nincs bizonyíték a Földön túli intelligens életre, így válaszolt: „Már itt vannak közöttünk, csak magyarnak mondják magukat”. Más források szerint Enrico Fermi az
alóságos csodagyerek volt, mégsem tanulhatott Göttingenben, helyette a bécsi katonai akadémiára került és ott kitűnő eredménnyel hadmérnökként végzett. 1831-ben megjelent Appendix című művével megalkotta a nemeuklideszi geometriát, amely nélkülözhetetlen alapot jelentett a 20. század fizikai elméletei számára.
Bár Magyar Lászlónak Már kalocsai, majd szabadkai diákkorában a tenger és a természetkutatás volt minden érdeklődésének tárgya, a Magyar Tudományos Akadémia elnökéhez intézett levelében így fogalmaz: „Én mindig szent kötelességemnek tartottam édes Hazám javát és díszét a tőlem kitelhető minden módra előmozdítani.” Borítóképen: Magyar László feltételezett arcképe Ezt
„A magyarok minden csatát elvesztettek, mindig a rossz oldalra álltak” – a mai napig érezteti kártékony hatását a diktatúra időszakában sunyi, suttogó propagandával terjesztett hamis történelemszemlélet, melynek célja nyilvánvaló hazugságaival a magyar nemzeti öntudat megtörése és a megszállt ország demoralizálása volt. Borítóképen: A volturnói csata Négy magyar
A Magyarország 1930. évi március 1.-én megjelent száma részletesen beszámolót közölt arról, hogy a hollywoodi magyarok abban az időben éppen mivel foglalatoskodtak. Bőven volt kiről, és miről írni, ami arról árulkodik, hogy bizony nem túlzás, ha azt mondjuk Hoollywood-ot a magyarok tették álomgyárrá! Nézzük tehát, mit ír az újság! Borítóképen: Lugosi Béla – 1931-ben
Sporttörténeti sorozatunkban az első igazi Magyar futball Clubot mutatjuk be.
A távbeszélő (telefon) feltalálásakor nem volt igény a telefonközpontra. Hasonlóan működött, mint a távíró, ismerősök egymás között használtak 1-1 készüléket. Európában Puskás Tivadar szeretett volna távíróközpontot csinálni, de főleg a tőzsdések ellenálltak, mert úgy vélték, hogy a központban a hírek kiszivárognának. Borítóképen: Puskás Tivadar, 1870 Puskás értesült
Charles Simonyi (születési nevén Simonyi Károly) szoftverfejlesztő, a szándékorientált programozás (Intentional Programming, IP) kutatója. Második magyarként kétszer is járt a világűrben. Apja, Simonyi Károly, Akadémiai Aranyérmes, Kossuth-díjas fizikus, az első magyar magfizikai részecskegyorsító megépítője, akinek munkásságát a Magyar Nemzeti Örökség részévé