Pontosan tudjuk, hogy magyar szempontból a Slovan az a klub, illetve szurkolóik az a társaság, ami mind a mai napig ellenségesen lép fel a magyarok ellen. Ennek persze mindenféle történelmi okai vannak, és sok-sok sérelemről, zaklatásról, egyéb igen vitatott esetről írhatnánk, de mi most mégsem
Sport
Ma már hiába keresnénk a térképen a Guggerhegyet, mert olyan bizony nincs. Félreértés ne essen, a hegy létezik, de ma már Látó-hegy néven kell keresnünk, ha meg akarjuk találni. A hely érdekessége, hogy bár talán az itt rendezett hegyi felfutókról híresült el leginkább, de tudni kell, hogy a MAC – helyesebben leginkább a MAC – […]
Igen, pontosan! Ahogy a képen látható, a képen egy focipálya látható, és ott bizony nem mást művelnek a hölgyek, mint a kézilabda nevű sportot! És bizony, helyesebb lenne a mai fogalmaink szerinti kézilabdát kispályás kézilabdának nevezni, ugyanis még a mai napig is létezik – nyomokban… – a nagypályás kézilabda, ami ennek a sportnak eredeti változata […]
„A football (kirúgó labda) mindjárt a cricket után következik. Ha az a játékok királya, ez a királynéja. Ebben is megvan a mesteri és nem-mesteri különböző fogások ágasbogas szövevénye, melyek együtt egy egész tudományt (the great science of football) alkotnak. Egyik érdeme, hogy nem kell hozzá költséges felszerelés, sem igen sok idő, sem u. n. tapsoló […]
A futball volt az a sport, ami hatásában elég erős volt ahhoz, hogy a sportot az előkelőségek úri passziójától eljuttassa odáig, hogy a széles néprétegekhez eljusson, és ebben természetesen elvitathatatlan érdemei voltak az olimpiai mozgalomnak is! Nem csoda, hogy Magyarországon már 1913-ban komoly terveket szőttek, és versenyeztek az építészek a nemzeti stadion
„Október 11-én már hajnali fél öt órakor szokatlan nagy forgalom volt a Budapest—bécsi országúton. Egymásután rohantak a reflektoros autók, motorkerékpárok, sőt biciklisták is Tát felé, hogy tanúi legyenek a világraszóló eseménynek” – írta az Autó című lap 1931. évi 20.-21. számában. Borítóképen: Wright a táti rekordkísérlet startjánál Nem ez volt az egyedüli
Benedek Tibor (Budapest, 1972. július 12. – Budapest, 2020. június 18.) háromszoros olimpiai bajnok, Európa- és világbajnok vízilabdázó, 2013 és 2016 között a férfi vízilabda-válogatott szövetségi kapitánya, az International Swimming Hall of Fame vagyis a Hírességek csarnoka magyar tagja a Team Hungary 2000–2008 keretén belül.
Gyetvai Elemér (Kisterenye, 1927. július 12. – Budapest, 1993. március 18.) világbajnok asztaliteniszező, edző. A versenyszerű asztaliteniszezést 1945-ben, a budapesti VII. kerületi MADISZ színeiben kezdte. Számos egyesületben versenyzett, majd 1950-ben a Budapesti Építők sportolójaként került be a magyar válogatottba. Eredményeinek többségét a magyar férfi csapat
Novák Éva (Budapest, 1930. január 8. – Brüsszel, 2005. június 30.) olimpiai bajnok és többszörös világrekorder magyar úszónő, Novák Ilona szintén olimpiai bajnok úszónő testvére. Ő volt az első magyar nő, aki világcsúcsot úszott. Szintén az első nő aki a Médaille D’Or du Mérite Sportif kitüntetést kapta. Novák Éva, már tíz évesen lenyűgözően úszott, és nem sokkal