Hiába is keresnénk a térképen, ma már nem létezik az intézmény, amelyet IV. Károly feleségéről, Zitáról neveztek el. A cím viszont sokat elárul arról, hol volt, az pedig, hogy mikor épült, elárulja, hogy mi volt a rendeltetése. A kórház létesítése 1914-re esett, és ez sokat elárul, azt azonban
Sport
Bár Újpesten született, 1957-től a Békéscsabai Építők Előre, 1965-től a Magyar Pamut, 1967-től a Budapesti Vasas versenyzője volt. Mindvégig kislégsúlyban, illetve a 48 kg-os súlycsoportban versenyzett. 1968-tól 1980-ig szerepelt a magyar válogatottban. Borítóképen: Padlón a thaiföldi Sriphrom Surapong, s nem sokkal később feladja a küzdelmet… 1972 Első jelentős
Adler Zsigmond ökölvívó, kétszeres magyar bajnok, szövetségi kapitány; Papp László edzője, az első magyar ökölvívó mesteredző. 1901 április 17.-én született Budepesten a Terézvárosban, apja a gácsországi Jawornikból költözött Magyarországra, anyja Felsőpáhokról származott. Edzőként a magyar ökölvívó sport kiemelkedő egyénisége. Tevékenysége közel fél évszázadon át hatással
A pesti helyszínek után a budai oldal helyszínei következnek. Akkoriban volt egy olyan irányzat, ami azt tartotta, hogy sokkal olcsóbb lehet az építés, amennyiben a terep adottságait ki lehet használni, akárcsak mondjuk a régi görög színházak esetében. Erre valójában csak a budai oldalon volt lehetőség – de ott sem mindenütt! Itt vannak ugyanis olyan dombok, […]
Hajós Alfréd magyar építészmérnök, gyorsúszó, labdarúgó, labdarúgó-játékvezető, újságíró, a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya, az első magyar olimpiai bajnok. A sportsajtó által adományozott beceneve a „Magyar delfin”. Cikkünk címét adó könyvéből idézünk pár gondolatot. Borítóképen: Hajós Alfréd Athénban 100 méteren és 1 200 méteren is olimpiai bajnok
A cím nem igazán pontos, inkább talán az lenne a helyes, hogy az észak-pesti helyszíneken kívüli pesti helyszínek, de a lényeg, hogy az alábbiakban bemutatandó tervek az előző részben ismertetett helyszínektől jóval délebbre esnek. Rögtön egy olyan helyszínnel kezdünk, ami ma bizony egyfajta sportcentrumként működik! Borítóképen: Millenáris sporttelep – 1936 Az előző
„Magyarországon ma még nincs olyan stadion, mely az ország magas színvonalon álló testi kultúrájának megfelelő volna, de az 1921. évi Testnevelési Törvény, egyik legfontosabb intézkedésének tekinthető az, hogy a Fedett Uszoda, a Fedett Sportcsarnok, a Testnevelési Ház és a Nemzeti Stadion megteremtését kormányzati feladattá jelölte ki” – írta 1936-ban keltezett
Varga Zoltán (Vál, 1945. január 1.– Budapest, 2010. április 9.) magyar olimpiai bajnok labdarúgó, csatár, labdarúgóedző, a Ferencvárosi TC örökös bajnoka. 1977-ben elvégezte a kölni labdarúgó edzőképző főiskolát; a Győri ETO FC szakmai igazgatója volt, majd Aszódon edző. Borítóképen: Varga Zoltán A Ferencvárosban kezdte profi
Igaly Diána (Budapest, 1965. január 31. – Budapest, 2021. április 8.) magyar sportlövő, olimpiai bajnok és olimpiai bronzérmes skeetlövő. Borítóképen: Igaly Diána olimpiai bajnoki címet nyert 2004-ben (Fotó: Nemzeti Sport) Igaly Diána – aki a Magyar Sportlövő Szövetség alelnöke volt – a magyar sportlövészet egyik legnagyobb alakja, női skeetben mindent megnyert, amit
Mednyánszky Mária, Klucsik Jenőné (Budapest, 1901. április 7. – Budapest, 1978. december 22.) tizennyolcszoros világbajnok asztaliteniszező, edző. Borítóképen: Mednyánszky Mária 1925-től az MTK asztaliteniszezője volt. 1926-tól 1936-ig összesen huszonkilencszer szerepelt a magyar válogatottban. Az ebben az időszakban rendezett világbajnokságokon összesen huszonnyolc érmet