Ma már talán csak az idősebbek emlékeznek – ha még emlékeznek… – azokra az időkre, amikor az Újpestnek (pontosabban a profi korszakban az Újpest FC-nek) helyben akadt kihívója. Volt már egy igen korai kihívó, méghozzá az URAK (Újpest-Rákospalotai AK), hiszen az 1911/12-es kiírásban
Sport
A Győri ETO (ETO: Egyetértés Torna Osztály) 1904-ben alakult, és 1907-ben el először – akkor a Vidéki bajnokság Nyugati kerületében. A klubnak volt igen sikeres korszakai, hiszen négyszeres magyar bajnok, illetve kupagyőztes, sőt BEK-elődöntős is volt 1965-ben. Az NB1-ben a ’80-as évek elején meghatározó csapat volt az ETO, amihez persze már akkor meg kellett teremteni
A magyar labdarúgás kezdetei ugyan kissé távolabb vezetnek, de az első bajnokságot – első- és másodosztállyal – 1901-ben írták ki. Az első osztályban hat, míg a másodosztályban nyolc csapat indult (a másodosztályú Magyar FC három vereség után visszalépett, mert elment a kedvük a focitól…), és a tizennégy csapat közül csak kettő volt közigazgatási értelemben vidéki: […]
A foci már akkor is „mindent vitt”, de akkor sem vonhatta ki magát a nemzetközi események hatása alól. Elég csak annyit megjegyezni, hogy Ausztria válogatottja – ami akkoriban számottevő erőnek számított nemzetközi szinten, hiszen a 7.-8. hely körül rangsorolja az Elő-pontszámok alapján kiszámított örökrangsor a világbajnokság idején – az Anschluß következtében nem indult,
„Ma már minden európai állam megrendezi többszáz kilométer távolságra körpályán az úgynevezett „Grand Prix” versenyeit, sőt ez évben Magyarországon is először kerül lefutásra a Magyar Nagydíj” – írta a Pesti Hírlap 1935 január 5.-i száma. Abban ugyan tévedtek, hogy ebben az évben rendezik az első Magyar Nagydíjat, de a többi stimmelt! Borítóképen: Nuvolari
Ha valaki azt gondolja, hogy a külföldi játékosok szerepeltetése egy újkeletű vita, azok számára legyen itt tanulságul, hogy már több, mint 100 (!) éve is téma volt, sőt az MLSZ szabályt is hozott arra nézve, hogy milyen feltételek esetén szerepelhetnek külföldiek a magyar bajnokságban szereplő csapatokban! Borítóképen: Ez már a professzionizmus kora: Kohut lő kapura […]
Ma már hiába keresnénk a térképen a Guggerhegyet, mert olyan bizony nincs. Félreértés ne essen, a hegy létezik, de ma már Látó-hegy néven kell keresnünk, ha meg akarjuk találni. A hely érdekessége, hogy bár talán az itt rendezett hegyi felfutókról híresült el leginkább, de tudni kell, hogy a MAC – helyesebben leginkább a MAC – […]
„Nemcsak a külseje, hanem a teljesítménye is komoly motorkerékpáré, ez a „Mátra 100″, amely méltó arra a hírnévre és népszerűségre, amely a Mátrát ma már a határokon túl is körülveszi. A Mátra gyártója, Urbach László minden évben gondoskodik az új Mátra attrakcióról. A legnagyobb szenzáció volt a Mátra megjelenése, majd az elmúlt évben a Millenárison […]
Igen, pontosan! Ahogy a képen látható, a képen egy focipálya látható, és ott bizony nem mást művelnek a hölgyek, mint a kézilabda nevű sportot! És bizony, helyesebb lenne a mai fogalmaink szerinti kézilabdát kispályás kézilabdának nevezni, ugyanis még a mai napig is létezik – nyomokban… – a nagypályás kézilabda, ami ennek a sportnak eredeti változata […]
Futballtörténeti sorozatunkban a labdarúgás magyar elnevezésének történetét dolgozzuk fel. Meglepően távolra nyúlnak a szálak, benne a magyar irodalom kiemelkedő alakjaival, és persze olyan fanatikusokkal, akik már akkor könyvet szenteltek a labdarúgásnak, amikor még ez a név nem is létezett, és jóformán még klubok sem voltak. Borítóképen: A futball játék ábrázolása