Kezdőlap Posts tagged vasút
Épített örökség Magyarság Történelem Történelem Videók

Vicinális: a legendás C-50, a kisvasutak igavonója

Számtalan becenévvel illetik ezeket a mára ikonikussá vált mozdonyokat, sokak kedvence, pedig eredetileg nem személyszállításra gondolva alakították ki, hiszen az ’50-es évek elején még igencsak gyér volt a személyforgalom „kisvasúti berkekben”, de formája, megkapóan kis méretei, valamint a kisvasúti vonalakon szerzett jó élmények végül szinte elengedhetetlen kellékké
Vélemény Vélemény-cikkeink

Három tenger – egy gyorsvasút

A lengyel vasúti fejlesztések, a Rail Baltica, valamint a V4 országok összehangolt vasúti hálózatfejlesztésről írtak alá szándéknyilatkozatot. Ennek lényege, hogy gyorsvasúttal kötik össze a Balti-, a Fekete- és az Adriai-tengert, közben pedig olyan városokat érintenek a gyorvasúti szerelvények, mint Varsó, Tallinn, Prágát, Budapest, de vannak tervek Kijev irányába is –
Hírek

„A nemzetek közgazdasági életerejének egyik csalhatatlan fokmérője a vasút állapota”

A Stockton–Darlington-vasútvonal 1825. szeptember 27-én nyitotta meg kapuit. Stephenson vezetésével a Locomotion két óra alatt 14 kilométert tett meg. Az esemény 100. évfordulóján jelent meg a Magyar Vasut és Közlekedés 23.-26- száma, melyben Masirevich György magyar királyi kormányfőtanácsos, a MÁV igazgatóhelyettese a következőket írja: Borítóképen: Masirevich György
Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem Történelem Videók

Vicinális: A Csömödéri erdei vasút, avagy Ábel a rengetegben

Pontos neve Csömödéri Állami Erdei Vasút, melyet a Zalaerdó Zrt. üzemeltet. Különlegessége, hogy ez a leghosszabb kisvasúti hálózat Magyarországon, a Zala megyében található rendszer teljes hossza 109 kilométer, továbbá, hogy személyforgalom csak 33 kilométeren – Lenti és Kistolmács között – biztosított a kirándulók számára, a vonal többi részén továbbra is jelentős
Hírek

Időutazás Petőfi nyomán

Majd’ 177 évvel ezelőtt volt, mikor a Magyar Középponti Vasúti Társaság 1846. július 15.-én megnyitotta Pest és Vác közötti vonalát. Azonnal gépi vontatással nyitottak, a Pest és a Buda nevű gőzösökkel indult a forgalom, és a megnyitó napján többek között József nádor és családja jelenlétében 59 perc alatt tették meg a 33,6 kilométer hosszú utat […]
Erdély Határtalanul Magyar Videók

Bagossy-különvonat: Hegyilevegő Express Erdélyből Budapestre!

A 10 éves Bagossy Brothers Company jubileumi koncertjére a MÁV-Start által biztosított, fekvőhelyes és étkezőkocsis vonattal utazhatnak az erdélyi rajongók Budapestre. Borítóképen: Bagossy Brothers Company (BBC), A felvétel a Szabadságkoncerten készült a Millenáris B épületében, 2017. október 23-án. Bagossy Norbert (gitár/ének) és Bagossy László (basszusgitár/vokál),
Épített örökség Magyarság Történelem Történelem Videók

Az első MÁVAG-ban készült gőzmozdony

A Magyar Királyi Állami Vas-, Acél- és Gépgyárak (MÁVAG) 1872-ben kezdte meg a járműgyártást, elsőként 50 db kokszszállító kocsit és a bécsújhelyi Sigl gyár tervei alapján az első hazai gyártású III. osztályú (később 335 sorozatú) tehervonati gőzös 1873-ban, melyet még abban az évben bemutattak a bécsivilágkiállításon. Ezt a gőzöst 108 pályaszámmal, a 109 pályaszámú
Épített örökség Hírek Magyarság Történelem Történelem Videók

Vicinális: A Pálházi Állami Erdei Vasút, a Zemplén pöfögője

A Pálházi Állami Erdei Vasút Magyarország legrégibb erdei kisvasútja. Eredetileg, mint azt régi neve is jól mutatja, „lóüzemű görpálya” volt. Építését Károlyi István gróf kezdeményezte 1888-ban. A 7 kilométeres sínpárt 700 mm nyomtávval, 5 kg/folyóméter tömegű sínekkel fektették le a pálházi fűrészüzem és Kőkapu között. Borítóképen: Közeledik a szerelvény az alagúthoz!
Hírek Magyarság Történelem Történelem Videók

A magyar ipar remekei: Rába Balaton motorvonat

„A Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyár gyártmányfejlesztési osztályán elkészítették a terveket, amelyek alapján a kor követelményeinek megfelelő motorkocsik és motorvonatok gyártását kezdhetik el” – írta a Kisalföld 1958. január 31-i száma. Borítóképen: Rába-Balaton (Bamot 701) Wilhelm Pieck A gyár elnevezése senkit ne tévesszen meg, a korabeli (1953. január) filmhíradóból