A győri vagongyár 1906-ban több mint 100 darab 4-tengelyű kocsit szállított a londoni földalatti vasútnak! Micsoda jó kezdet (mondhatnánk…), de isten ments, hogy ilyet mondjunk, hiszen a Magyar Waggon és Gépgyár (amely 1913-tól Rába néven kezdett gyártani autókat – ugye ismerős?) akkorra már
Ezek bumfordian aranyos kis jószágok bizony nem ma kezdték földi pályafutásukat, ugyanakkor még a mai napig is van hozzávetőleg hat darab belőlük a BKV állományában. Bár ezek a gépek furán esetlennek tűnnek, voltaképpen ezek voltak mindig a BKV és jogelődjei teherszállításra és pályakarbantartásra használt üzemi járművei! Borítóképen: A budapesti villamosvasúti
Jelen esetben ez a gördülő állomány nem jelent mást, mint két mozdonyt és hat személyszállítókocsit. Ez talán nem túl sok, de van több örömhír is a vonallal kapcsolatban! Ezt is megírjuk, de ahogy azt már csak szoktuk, előbb felelevenítjük a helyi kisvasút történetét! Borítóképen: Természetesen – mint ahogy a legtöbb esetben – itt is gazdasági […]
A megszűnt hazai kisvasutak járműveinek megőrzése céljából a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút a Közlekedési Múzeummal közösen hozta létre a Nagycenki Széchenyi Múzeumvasutat. A vasútnak nincs történelmi elődje, részben a régi nagycenki cukorgyárba vezető normál nyomtávú iparvágányt építették át, részben pedig újonnan lett fektetve. Borítóképen: Megy a gőzös… 1970.
„A vállalat tárgya: a Budapest székesfőváros területén a Gizella térről kiindulva, a Harminczad utczán, Deák Ferencz téren Váczi körúton és Andrássy úton át a városligeti Artézi fürdőig vezetendő földalati villamos közúti vasút és csatlakozási vágány kiépítése és üzemben tartása…” – olvasható a Központi Értesítő 1895 január 6-án megjelent számában, melyben a Budapesti
Talán nem meglepő, de Kossuth és Széchenyi a vasút ügyében sem feltétlenül voltak azonos állásponton. A Magyar Középponti Vasúti Társaság 1846. július 15.-én megnyitotta Pest és Vác közötti vonalát, melynek távlatosabb értelme az volt, hogy a Duna bal partján kössék össze Buda pestet és Bécset. Borítóképen: Lajtaszentmiklós vasútállomás Ez a terv később megvalósult, de
Mint azt pontosan tudjuk, a közlekedést egyrészt a gyáripar generálja, másrészt a gyáripar tudja előállítani azokat a termékeket, melyek – többek között – a közlekedési eszközöket gyártó vállalatok beépítenek, felhasználnak termékeikhez, vagy éppen az út- és vasútfejlesztéseket szolgálják. Nem véletlen, hogy a magyar ipar egészének fejlődésével olyan vállalatok emelkedtek
Annak idején a fővárostól délre eső új hídra több település is pályázott. Miért éppen Dunaföldvár kapta meg? Az 1920 utáni Magyarországnak csaknem pontosan az ország mértani középpontjába került Dunaföldvár. Amint a Dunaföldvár története az őskortól napjainkig című monográfia egyik szerzője, Götzinger Károly kifejti, szerepet játszottak a döntésben a település természeti
Sokszor vagyunk úgy, hogy ahol sokat járunk, nem is nézünk alaposan körbe, mert csak a megszokott dolgokat látjuk. Különösen igaz ez a szürke hétköznapokon, amikor a nagy lótás-futásban nem is marad időnk arra, hogy tényleg értő figyelemmel szemléljük környezetünket. Most egy ilyen alkalom volt, ugyanis a Népszigetre igyekeztünk, hogy ott a naplementében elfogyasszunk némi
Hogy honnan kapta nevét a Nagy-Burma? Miért éppen Burma? Nehéz kérdések, de előbb azt illik elmondani, hogy a Burma vasút tulajdonképpen két pályát jelent, a Kis-Burma és a Nagy-Burma alkotja. Helyesebben; alkotta! A Kis-Burma ugyanis szinte teljes egészében megszűnt, és társa sincs meg maradéktalanul… Borítóképen: A Nagykőrösi út keresztezése Mi most a Nagy-Burmával