Kezdőlap Posts tagged vasút
Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem Történelem Videók Világ

Indul a vasút! “A vágány mellett kérjük, vigyázzanak!”

Szabolcs Fürjes 473
Azt talán mindenki tudja, hogy az első vonal Pest és Vác között 1846. július 15.-én nyitották meg, de vajon az köztudott, hogy eleink miért éppen ezzel a vonallal kezdték meg a vasúti hálózat kiépítését? És azt vajon mennyien tudják, hogy Magyarországon már 1827-ben függővasutat építettek? És az vajon ismert, hogy honnan kapta a nevét a […]
Magyarság Tájak/korok Történelem Történelem Videók Világ

Helyiérdekű vasutak? Nagyobb, erősebb, könnyebb!

Szabolcs Fürjes 247
A Ganz 1926-ban kezdte el azt a munkát, ami jelentős megtakarítást eredményezett a helyiérdekű vasutak üzemeltetésében. Az már egy más kérdés, hogy arra nem volt elég pénz, hogy minden mellékvonalon lecseréljék a régi gépeket, de a fejlesztések nem álltak le, mert a gyártó szerencsére külföldi megrendeléseknek sem volt híján! Borítóképen: Könnyű kivitelű, kéttengelyű
Magyarság Tájak/korok Történelem Történelem Videók

Piroska, aki gőzöst reggelizett!

Szabolcs Fürjes 574
A hatvanas években a magyar vasút sokat fejlődött. A MÁV a növekvő forgalmat egyre korszerűbb járművekkel bonyolította le. A tolatószolgálatban, majd a fővonalakon Ganz-MÁVAG és import dízelmozdonyok jelentek meg. Folyt a fővonalak villamosítása. Ehhez a Ganz Villamossági Művek és a Ganz-MÁVAG korszerű villamos mozdonyokkal készült fel. Borítóképen: MDA 3017 MDmot 2010-ben
Magyarság Tájak/korok Történelem

1952. december 26. 06:39: a császárfürdői vasúti katasztrófa

Szabolcs Fürjes 379
A ma már nem létező Buda-Császárfürdő állomáson egymásba ütközött a MÁV esztergomi személyvonata és a MÁV Budapesti Elővárosi Vasút (MÁV-BEV) szerelvénye*. De hogy került oda az esztergomi személyvonat? Az ugyanis a ma 2-es számmal jelölt vonalon közlekedett, mióta 1896-ban megépült az Újpesti vasúti híd (Északi összekötő híd). Borítóképen: A balesetről készült felvétel Ez
Magyarság Tájak/korok Történelem Történelem Videók

Amikor Bobót “úsztattak” a Dunán – és aztán még sok mást is!

Szabolcs Fürjes 477
A folyók összekötnek vagy éppen szétválasztanak. Magyarország esetében is így van ez, ugyanis – mint hajóközlekedési útvonal – a két legnagyobb folyónk, a Duna és a Tisza összeköttetést jelent a szomszédos, illetve a távolabbi országokkal is, ugyanakkor az országon belül a sugaras szerkezetű közlekedési hálózatot elválasztja, amennyiben nincsenek megfelelő átkelési
Magyarság Történelem Történelem Videók Világ

Árpád minden esetre: amikor mindent (is) Ganz motorvonatok szállítottak – Egyipomban

Szabolcs Fürjes 662
Az Árpád típusú motorvonat komoly nemzetközi sikereket hozott gyártójának, a Ganznak. A névadás érdekes, és talán nem is megszokott a vasúti járművek esetében, sokkal inkább a hajózásban, ahol egy-egy típust (vagy sorozatot) az első példány nevével illetnek, mint például a haditengerészetet forradalmasító HMS Dreadnought csatahajó, melynek főbb paramétereit felmutató
Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem Történelem Videók Világ

A MÁV – és már megint a határok…

Szabolcs Fürjes 252
A vasút történetével foglalkozók körében köztudott, hogy a bécsi döntésekkel visszakapott területek határai korántsem voltak ideálisak – a közutakat és különösen a vasúti vonalakat keresztezték a határok, így pedig a területi gyarapodás nem, hogy előnyt jelentett volna, hanem – legalábbis a kezdetekben – még nagyobb terhet rótt az országra. Borítóképen: Illusztráció a
Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem Világ

“Az élet egy olyan vonat, ami soha nem fékez” – a magyar vasút egy nehéz időszaka

Szabolcs Fürjes 314
A Stockton–Darlington-vasútvonal 1825. szeptember 27-én nyitotta meg kapuit. Stephenson vezetésével a Locomotion két óra alatt 14 kilométert tett meg. Az esemény 100. évfordulóján jelent meg a Magyar Vasut és Közlekedés 23.-26- száma, melyben Masirevich György magyar királyi kormányfőtanácsos, a MÁV igazgatóhelyettese a következőket írja: Borítóképen: Magyarország
Épített örökség Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Történelem Videók Világ

Miért éppen a Kandó-féle fázisváltós rendszert választották?

Szabolcs Fürjes 518
Amikor a Dunántúl villamosítása megtörtént – pontosabban; amikor kiépültek az alapművek és hálózatok, hiszen a teljes villamosítás hosszabb időt vett igénybe -, villamosították a Budapest-Hegyeshalom vasúti fővonalat is. Ez kezdettől a tervekben szerepelt, de mint tudjuk, a vasút villamosítására sokféle megoldás létezett már akkor is. Borítóképen: A Ganz-gyár által

Galéria

Logó