Kezdőlap Posts tagged hagyomány
Épített örökség Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Világ

Turizmus, 1913: Magyarország – tanuló és tanítómester

Szabolcs Fürjes 79
1913-ba kalauzoljuk olvasóinkat. Az utolsó év az első nagy világégés előtt, az utolsó év, amikor egy birodalom meghatározó részeként Magyarország státusza egészen más volt, mint aztán… De már akkor is jöttek a jelzések: sok téves információ keringett rólunk a világban. Borítóképen: A turisták egyik kedvenc vasárnapi kirándulóhelye, a Dobogókő csúcsa 1913-ban (forrás: Uj
Magyarság Tájak/korok Történelem Világ

Magyar huszárok Schleswig-Holsteinben

Szabolcs Fürjes 112
Azon harcban, melyet a két egyesült hatalom, az osztrák és porosz, Dánia ellen folytattak, nekünk is jutott egy kis rész. A mi huszáraink is ott küzdöttek a dánok ellen, akikben elegendő vitéz ellenséget találtak; a huszárnak vitéz ellenségre volt szüksége, ha magát kitüntetni akarta. Borítóképen: A magyar huszárok Schleswig-Holsteinben (forrás: Vasárnapi Ujság, 1864) Erre
Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem

Húsvét vasárnap, 1920

Szabolcs Fürjes 116
Húsvét vasárnapja különleges esemény volt a fővárosban, ahol a menekült magyarok kerültek a figyelem középpontjába. Az ünnepnap során valamennyi templomban, pontosan ugyanabban az időben, a területi integritás megőrzéséről prédikáltak a lelkészek. Borítóképen: 1920, húsvét vasárnap a Ferencesek temploma előtt (forrás: Képes Krónika, 1920) A prédikációk nemcsak a közösség
Magyarság Tájak/korok Történelem Világ

Lakodalom, húsvét és a farsangok a 19. század végéről

Szabolcs Fürjes 93
A lakodalmazásnak három időszaka volt. Az egyik a bárányfarsang, ősszel, amikor a borok kiforrtak, bőséges volt a kenyér, a baromfi és a vágómarha pedig meghízott. A másik a nagy farsang volt, amely vízkereszttől húshagyóig tartott. A harmadik időszak a zöldfarsang volt, amely húsvéttól áldozóig terjedt. Borítóképen: Menyasszonytánc (forrás: Vasárnapi Ujság, Koskovics
Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem

Szószéken a vasút! Az egyik első hazai vasúti szerencsétlenség

Szabolcs Fürjes 101
Üllő vasútállomását 1847 szeptember 1.-én nyitották meg a nagyközönség előtt. A még épülőben lévő vonalon azonban már korábban is volt közlekedés. 1846 augusztusában javában folyt az építkezés, amikor tragédia történt… Borítóképen: A tiszai vasút felszentelése (forrás: Vasárnapi Ujság, 1857) Az Üllő felé tartó szakaszon történt balesetet a korabeli sajtó részletesen
Magyarság Történelem Világ

Intermezzo Trianonban: mintha gyakoroltak volna majd’ 50 évvel 1920 előtt

Szabolcs Fürjes 136
A Grande Trianon érdekes történetű épület. Nekünk magyaroknak finoman szólva sem a hely, vagy az épületek szépsége jut eszünkbe róla… Itt és most azonban nem 1920-ról lesz szó, korábbra tekintünk vissza, 1973-ba, mikoris régen látott forgalmat bonyolított Versailles indóháza. Ezúttal azonban nem Versailles volt a célja az ideözönlőknek, hanem a Nagy Trianon palotába…
Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem Világ

Tragédia, 1873: A Ménes-katasztrófa

Szabolcs Fürjes 135
Nem, itt nem „az lovakrul” van szó, hanem egy olyan vasúti katasztrófáról, ami mai szemmel nézve egészen fatális események következménye volt… Nem, soha nem zárható ki a baleset, de 1873 óta rengeteg olyan biztonsági intézkedés és fejlesztés történt, ami miatt ma szinte teljesen kizárható, hogy ilyen események bekövetkezzenek. Borítóképen: A Ménes mozdony szerelvényénak
Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem Világ

A halálos veszedelemtől, és bekerítéstől az ország érdekéig

Szabolcs Fürjes 132
„Buda-Pest lakóinak még bizonyára élénk emlékezetében él ama borzasztó csapás, mely városukat ezelőtt 34 évvel, 1838. márcz. 15-dikén meglátogatta. Egy oly hatalom vált majdnem gyilkosává, mely különben életerőt s legfőbb éltető elemét szokta képezni nemcsak minden nagyobb, s annál inkább fővárosnak, hanem egész országoknak is.” Borítóképen: Lágymányosi-öböl, Összekötő
Épített örökség Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Világ

1808-tól napjainkig: a Ludovika története – 5. rész: Két háború, és ami utánuk jött…

Szabolcs Fürjes 152
Az új kezdet idején gyalogsági és lovassági képzés volt csupán, de 1912-ben elindult a tüzértiszti képzés, évente negyven tüzérhallgatóval. Az első tüzérhadnagyokat 1914. október 15-én avatták fel. 1918-ban megkezdődött a műszaki tisztek képzése is. Borítóképen: I. világháborús emlékmű a Ludovikánál és a Ludovika komplexum főépületének nyugati homlokzata (forrás: wikimedia

Galéria

Logó