Kezdőlap Posts tagged hagyomány
Épített örökség Tájak/korok Történelem Történelem Videók

Pest eltűnt városfalai – nyomokban még felfedezhetők!

A pesti későközépkori városfal, mint építészeti alkotás, majd műemlék, fennállása óta közismert. Napjainkban a kb. 2,2 km hosszú falszakasz műemléki és régészeti védettség alatt áll, és a két oldaláról hozzáépített házak udvarán műemlékileg helyreállított formában egyre több részlete válik szabaddá. Borítóképen: Pest madártávlati képe DNy felől (Hallart-Wening 1084) A
Magyarság Történelem Történelem Videók Világ

Csepel menni Afrika – 3. rész, a Kilimandzsáró expedíció

1895-ben a Kilimandzsárón Teleki Sámuel minden előtte próbálkozót túlszárnyalva 5.310 méteres magasságig jutott fel. Igaz ugyan, hogy az 5895 méteres legmagasabb pontra – a Kibo kráterének délnyugati elhelyezkedő Uhuru-csúcs – nem sikerült feljutnia, de személyében volt olyam magyar, aki eljutott ide, mielőtt 1973. július 17-én, reggel 8 órakor elindult Rijekából az
Magyarság Nagyjaink Történelem Történelem Videók Világ

Ki volt Back Fülöp? A magyar egyiptológia megteremtője!

„Alkalmam volt Back Jakab ur fényes úri házában egy a mi tiszteletünkre rendezett ebéden jelen lehetni.  Back ur pesti születésű, és maiglan is sokat tart magyar voltára; neje, ki született Orosdi lány, szintén magyar származású és olyan észbontó szőke szépség, hogy testi és szellemi bájaival a szó szoros értelmében megannyiunkat elbűvölt és lebilincselt” – írja […]
Magyarság Tájak/korok Történelem

Határok szedtek szét, vandálok széthordták…: Szeged-Temesvár vasútvonal

A történet nem ma kezdődött: már az 1836. évi XXV. törvénycikk és az 1840-es országgyűlés IV. törvénycikke is tartalmazta a vasútvonaltervét. Széchenyi tervezetében a Pest-Cegléd-Nagykikinda, valamint a Cegléd-Szolnok-Arad-Temesvárvonalakat javasolták megépíteni. A tervek nagy népszerűségnek örvendtek, és amikor 1854-ben Szegedre ért Budapest-Cgléd irányából a vasút, a
Magyarság Történelem

Magyar vasút: amíg eljutottunk az első magyar gyártású mozdonyokig…

Az ezredéves országos kiállításon helyet kapott a hazai mozdonyok fejlődéstörténete is. Ennek – a korabeli vélemények szerint – éppen ideje volt, mert ugyan a fejlődés elég gyors volt, de közben a szakemberek nem igazán foglalkoztak a történeti kérdésekkel, akkoriban nem sok forrás volt, ami a magyar vasút, illetve a magyar mozdonyok történetével foglalkozott. Borítóképen:
Magyarság Történelem Történelem Videók

PALT projekt? 692, 695? Igen, ez is Ikarus!

A PALT (Passengers And Luggage Together – utasok és poggyász együtt) az Ikarus, az AUTÓKUT (Autóipari Kutató Intézet), és a Csepel Autógyár közös tervezete volt a hetvenes évek végén, melynek lényege, hogy repülőtéri utasokat a repülőgépről a poggyászaikkal együtt juttassák a reptéri terminálhoz, majd későbbi elképzelés szerint már közvetlenül a szállodába, vagy
Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem

Egy újabb zaklatott sorsú híd: az Algyői vasúti Tisza-híd helyreállítása

Talán mondanunk sem kell, hogy mikor, és miért volt szükség a helyreállításra… Igen, az Algyői Tisza-híd is áldozata lett a visszavonuló német csapatoknak. 1944. október 8.-án a mederhidat és az ártéri részeket is felrobbantották. Márpedig a híd igen fontos volt, mert az Alföld, és a tengeri kikötők összeköttetése 1920 után már a Szeged-Szabadka-Eszék vonalon enyhén […]
Magyarság Történelem Történelem Videók

A kissé elfeledett mindenes… Csepel D450

A Csepel ikonikus D344-ese mellett kissé halványabb emléke van a D450-es sorozatnak, amit a nagyobb teherbírású testvérnek szántak, ennek megfelelően ebből már létezett nyergesvontatós kivitel is. Ezt a teherautót 5 tonna terhelésre tervezték, 1958-tól a gyártás közel 20 éve alatt 25.300 darabot gyártottak belőle, ami – talán meglepő lehet -, de háromszorosa a D344