Kezdőlap Posts tagged hagyomány
Erdély Magyarság Minden más Sport Tájak/korok Történelem Történelem Videók

Legendák és álmok: Lóhavas

A Bodzai-havasok a Kárpátkanyarban helyezkedik el, Kovászna megye határán. Nevét az innen eredő Bodza folyóról kapta. Határai északkeleten a Háromszéki-havasok, északnyugaton a Bodzafordulói-hegyek, nyugaton a Csukás-hegység, délen a Kárpátkanyar-Szubkárpátok. Borítóképen: A Lovak vízesése A Lóhavas a Nagy-Bászka és a Bodza-folyó között helyezkedik el. Legmagasabb hegye a
Épített örökség Felvidék Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Történelem Videók

A borsi Rákóczi kastély és a történelem

A borsi Rákóczi-kastély történelmi épület Kelet-Szlovákiában, a Bodrog jobb partján, a magyar határ és Sátoraljaújhely közelében. Ebben az épületben volt II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem szülőszobája, ahol édesanyja 1676. március 27-én, a megerősített és kényelmes kastélyban adott életet a fiának. Borítóképen: A Borsi kastély napjainkban 1676-ban Zrínyi Ilona
Épített örökség Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Történelem Videók Világ

Ahol a zsenik születnek: a Műegyetem épülete

Nem túlzunk a címben, bizony ez az épület – mint a mai Budapesti Műszaki Egyetem központi épülete, a „K” – egy olyan intézményt reprezentánsa, ami működése alatt ontotta magából a műszaki szakembereket, tudósokat, feltalálókat a műszaki tudományok minden területén. Borítóképen: A Műegyetem épületei és környezete Sőt, az 1990-es években újabb tudományágak oktatása indult el
Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Világ

A zseni: Mihály Dénes! Az első zárt láncú televíziós közvetítés a Gellért Szállóban

Mihály Dénes Gödöllőn született 1894. július 7-én. Kezdetben érdeklődését a motorok szerkezete és működése kötötte le, aminek fényes bizonyítéka, hogy tizenhat esztendősen olyan könyvet írt az autókról, ami több kiadást is megért. Második könyvének témája a motorkerékpár volt. Borítóképen: Mihály Dénes asszisztensével, Szappanos Sándorral – 1930 Miután elvégezte a
Magyarság Nagyjaink Történelem Történelem Videók Világ

Kármán Tódor, a szuperszonikus légiközlekedés atyja születésnapján

A nemzetközi tudománytörténet elismert tudósa, Thedore Von Kármán, a turbulencia elméletének szakértője, a nagy sebességű áramlások fontos elméleteinek kidolgozója, a képlékenység és sok más tudományterületnek volt úttörője. A magyar származású tudós azonban hazánkban érdemtelenül kevés publicítást kap. Borítóképen: Kármán Tódor A levegő mozgásának tudománya szédületes
Magyarság Tájak/korok Történelem

Rombolás és újjáépítés a közlekedésben – számok, dátumok

Az a történészek feladata, hogy értékeljék az eseményeket, amelyek a háború alatt és után a fővárosban történtek. Mi nem gondoljuk, hogy ez feladatunk lenne, de azt adatokkal be tudjuk mutatni, hogy a közlekedést érintően milyen károk keletkeztek. Az pedig csak egy amatőr meglátás a részünkről, hogy az események más ágazatokban is hasonló súlyúak és lefolyásúak […]
Erdély Magyarság Tájak/korok Történelem Történelem Videók

Maros és Olt: legenda és valóság

Erdélyben, a Gyergyói-havasokban ered, a Magas-bükk (1416 m) nyugati oldalából. Délnek halad a Csíki-medencében. A Hargita-hegység déli végén a folyó völgye választja el az előbbit a Csomád-hegységtől. A hegyek közül a Brassói-medencébe kijutva nyugatnak, majd északnak fordulva megkerüli a Baróti-hegységet, majd nyugat felé tartva átvág a Persányi-hegységen. Borítóképen: A
Magyarság Tájak/korok Történelem Történelem Videók Világ

Buszközlekedés Budapesten: az első 30 év

1915. március 1-jén, reggel 7 órakor indította be a Székesfővárosi Közlekedési Vállalat Rt. Budapest első autóbuszjáratát az Andrássy úton. Történetünk azonban korábbra tekint vissza, ugyanis az omnibuszok nem hagyhatók ki a történetből. Márpedig az első omnibusz-utas XIV. Lajos volt 1662-ben! Persze nem Budapesten… Borítóképen: Az egyik első – a Székesfővárosi
Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem Történelem Videók

Dunaföldvár: a Beszédes József híd története

Annak idején a fővárostól délre eső új hídra több település is pályázott. Miért éppen Dunaföldvár kapta meg? Az 1920 utáni Magyarországnak csaknem pontosan az ország mértani középpontjába került Dunaföldvár. Amint a Dunaföldvár története az őskortól napjainkig című monográfia egyik szerzője, Götzinger Károly kifejti, szerepet játszottak a döntésben a település természeti