Talán nem mindenki tudja, de a Ganz (1919-ig Ganz-Danubius Gép-, Waggon- és Hajógyár Rt., utána 1949-ig Ganz és Társa Danubius Villamossági-, Gép-, Waggon- és Hajógyár Rt.) igen komoly szerepet játszott a világ motorgyártásában, illetve a motorok fejlesztésében. Ezúttal a hőskorba megyünk
„A vasúti üzem a háború előtti viszonyokhoz képest uj helyzetbe került. Nevezetesen régi versenytársa, a hajózás mellé több uj versenytársat kapott: a gépkocsit, a repülőgépet és az elektromos távvezetéket” – írta az A Technikus című lap 1928. évi 6. száma. Borítóképen: A Ferencváros—ceglédi összekötővonal, kétvágányú hídja az Apaffy utca felett Nem, ezúttal sem a mai […]
„Hajtány (draisin): A vasutak nyilt vonalának megvizsgálásakor a pályafenntartó közegek vagy a beteget látogató pályaorvosok hajtányokon utazzák be szolgálati szakaszukat. A hajtány négykerekű járómű, melyet a középen álló négy munkás (…) emeltyüknek előre-hátra tolásával hajt. Az utasok részére a hajtány elején és hátsó részén háttámmal ellátott ülések vannak” – írja a
Nem pontosan a most bemutatásra kerülő darabok voltak az elsők Magyarországon, de ezek voltak azok a dízel-elektromos motorvonatok, amelyek hosszú karbantartási periódusukkal, és persze gazdaságos üzemükkel bizonyították, hogy komoly potenciál van az efféle hajtásban – és ezek a tapasztalatok elegendőek voltak arra, hogy jobbnál jobb, hasonló elven működő motorvonatok és
A Technika 1927. évi 6. száma részletesen foglalkozott a magyar gépgyártás zászlóshajójának számító MÁVAG autógyártásával, bemutatva a gyártás helyszínét, illetve kicsit tágabb értelemben az egész gyárat, ahol közel sem csak autók épültek, és a természetesen írtak az itt készülő autótípusokról is. Borítóképen: Autóalkatrész gyártó részleg a MÁVAG-nál 1927-ben Az említett
Történészek, és sok más szakember munkáiból tudjuk, hogy milyen veszteségek érték Magyarországot az első világháború után. Területben, lakosságszámban, természeti erőforrásokba, gépekben, berendezésekben mérhető a kár, de arra már kevesebben vállalkoztak, hogy a ’20-as években épp csak a lábán megálló ország milyen egyéb károkat, hiányokat is szenvedett… Borítóképen: A
A MÁV mozdonysorozatainak jelölése a hosszú évek során több alkalommal is változott, így manapság a negyedik számozási rendszert (UIC) használják 2011-től. De mi volt előtte, és az egyes sorozatok szám- és betűjelei mit árulnak el a mozdonyokról? Ezúttal erre a nem is olyan egyszerű kérdésre adjuk meg a választ. Borítóképen: A magy. kir. államvasutak 2 […]
Komoly kérdések merültek fel a „hogyan tovább” témakörében ezekben az időkben, hiszen az elmúlt pár évben sikeresen megfogták az eladósodás folyamatát, ugyanakkor észrevették, hogy ezzel bizony a gazdasági növekedés esett vissza, így kiutat kellett találni! Borítóképen: Apple Macintosh számítógép, 1984 Nem kívánunk politikai jellegű elemzésekbe bocsátkozni, az inkább
Persze voltak előtte is olyan traktorok, amelyekkel akár szántani lehetett, de azok hajtásáról nem belsőégésű motor gondoskodott, hanem leginkább valamilyen gőzgép. Az 1913-as bemutatkozás így történelmi mérföldkőnek számít a hazai mezőgépgyártásban, de a történet nem ekkor kezdődött, hiszen akkor már több évtizedes tapasztalatok birtokában szerkesztette meg a gépet a
A Ganz története sajnos már régen lezárult, azzal együtt is, hogy még mindig vannak utód-vállalatok. Ennek oka, hogy maga a gyár, amit 1844-től folyamatosan fejlesztettek, 1959-ben pedig összevontak a MÁVAG-gal, hogy még nagyobb, még hatékonyabb legyen a két vállalat, ma már nem létezik. Írásunkban a Ganz történetét elevenítjük fel – természetesen nem apró részletességgel,