Zsoldos Péter (Szentes, 1930. április 20. – Budapest, 1997. szeptember 26.) magyar sci-fi-író és zeneszerző. Fiatalkorában sokat olvasott olyan szerzőktől, mint Jack London vagy Kipling. Később pedig tudományos könyvek érdekelték
Márai Sándor 1900. április 11-én látta meg a napvilágot, Kassán. Felmenői eredetileg polgári származású cipszerek voltak. Dédapja, Grosschmid János (1778–1849) földmérő, a Tengermelléki kerület sóbányáinak és kamarai javainak főfelügyelője, 1790. november 18-án nemesség és családi címer adományozásában részesült II. Lipót magyar királytól. Borítóképen: Márai Sándor az
Örkény István (Budapest, 1912. április 5. – Budapest, 1979. június 24.). Kossuth- és kétszeres József Attila-díjas író, drámaíró, műfordító. A Digitális Irodalmi Akadémia 2014-ben posztumusz tagjává választotta. Borítóképen: Örkény István 1912. április 5-én született jómódú nagypolgári családból. A Piarista Gimnáziumban végzett. Édesapja határozott kérésére két
Juhász Gyula (Szeged, 1883. április 4. – Szeged, 1937. április 6.) magyar költő. A 20. század első felében Magyarország egyik legelismertebb költője, József Attila előtt a magyarság sorsának egyik legjelentősebb magyar lírai kifejezője. Juhász Illés (1853–1902) posta- és távírdafőtiszt és felesége, Kálló Antal leánya, Kálló Matild (1862–1953) első gyermekeként született.
Csukás István (Kisújszállás, 1936. április 2. – Budapest, 2020. február 24.) A Nemzet Művésze címmel kitüntetett Kossuth- és kétszeres József Attila-díjas költő, író, ifjúsági szerző. 2000-től haláláig a Digitális Irodalmi Akadémia tagja. Borítóképen: Csukás István Gombóc Artúr figurájával Kisújszálláson született 1936. április 2-án. Arcvonásaik alapján anyját, Varró
Molnár Ferenc (1878-1952) magyar író, újságíró és drámaíró, a 20. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb alakja. Élete során nagyszámú színdarabot írt, amelyeket a világ számos országában játszottak, és amelyek ma is részét képezik a magyar színházi kultúrának. A Játék a kastélyban, Az ördög, A testőr és A Pál utcai fiúk című művei a legismertebbek közé […]
Kosztolányi Dezső 1885. március 29-én született Szabadkán. Apja, Kosztolányi Árpád a helyi gimnázium matematika-fizika szakos tanára, majd igazgatója volt. Anyja, Brenner Eulália. Elemi iskoláit és gimnáziumi tanulmányait Szabadkán végezte. Borítóképen: Kosztolányi Dezső 1901-ben osztálytársával, Fenyves Ferenccel az Előre című diáklapot szerkeszti. Ebben az évben
Az igazi Trebitsch, Piszkos Fred, Senki Alfonz, Tuskó Hopkins, Levin, Füllig Jimmy és a többiek megálmodójára emlékezünk. Borítóképen: Rejtő Jenő Rejtő Jenő születési neve Reich volt, de írói álnevei közé tartozott P. Howard és Gibson Lavery is. 1905. március 29-én született Budapesten, Erzsébetvárosban és 1943. január 1-jén hunyt el vagy tűnt el Jevdakovoban, a Kamenkai
A minap kezembe akadt gyermekkorom egyik kedvence, az össze fűzött Rejtő regények képregényváltozata, amit én még ceruzákkal színeztem ki. Ennek apropóján emlékezünk meg Korcsmáros Pálról, aki arcot testet rajzolt Rejtő, vagy Dumas és sok más író regényei szereplőinek. A kiváló grafikusművész 59 évet élt. Borítóképen: Korcsmáros Pál A kereskedelmi iskola elvégzése után
Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.) magyar költő, tanár, lapszerkesztő, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára. A magyar irodalom egyik legismertebb és egyben legjelentősebb alakja. Borítóképen: Barabás Miklós: Arany János portréja A legnagyobb magyar balladaköltő, ezért nevezték a ballada
