Kezdőlap Posts tagged irodalom
Foci Magyarság Nagyjaink Semleges Térfél Sport Történelem Történelem Videók Világ

“Aljas futball-játékos”, avagy; Így alakult a labdarúgás elnevezése az idők során!

Szabolcs Fürjes 374
Futballtörténeti sorozatunkban a labdarúgás magyar elnevezésének történetét dolgozzuk fel. Meglepően távolra nyúlnak a szálak, benne a magyar irodalom kiemelkedő alakjaival, és persze olyan fanatikusokkal, akik már akkor könyvet szenteltek a labdarúgásnak, amikor még ez a név nem is létezett, és jóformán még klubok sem voltak. Borítóképen: A futball játék ábrázolása
Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Történelem Videók

Toldi Miklós alakja csak legenda?

Szabolcs Fürjes 414
Toldi Miklós bihari birtokos nemes, alakját, mint legendásan erős vitéz emberét őrizte meg a néphagyomány. Személyét sokáig fiktívnek tartották, mivel életéről kevés adat maradt fent. Oklevelekből kimutatták, hogy Toldi György és Toldi Miklós valóban élt I. Károly és I. Lajos korában. Amit biztosan lehet tudni, hogy tanult ember volt, minden valószínűség szerint
Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Történelem Videók

A “nagy magyar mesemondó” regényei mellett mást is hagyott ránk!

Szabolcs Fürjes 317
Jókai-bableves Jókai Mór regényíró nevét őrzi. Az író kedvenc eledele volt a füstölt zsenge szopósmalac körömmel együtt főtt bableves. Jókai „reggelire legszívesebben paprikásszalonnát evett papramorgóval, s 79 éves korában a disznókörmös bablevest tartotta a legkívánatosabb eledelnek”. Borítóképen: Jókai bableves Az irodalom és a gasztronómia – hála nagyjainknak! – mindig
Délvidék Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Történelem Videók Világ

Kényszerből erény: Tamkó Sirató Károly

Szabolcs Fürjes 832
Sokan gyermekverseiről ismerik a magyar irodalom kiválóságát, de az az igazság, hogy ez inkább kényszerpálya volt számára – mégis maradandót alkotott! Az 1960-as évek elején-közepén Tamkó Sirató Károly kiszorult az irodalomból. Az 1966-ban megjelent hatkötetes akadémiai kézikönyv, „A magyar irodalom története” nevét sem említette, az állami kiadók hatszor utasították el
Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Történelem Videók

145 éve, ezen a napon született Móra Ferenc

Szabolcs Fürjes 410
Móra Ferenc (Kiskunfélegyháza, 1879. július 19. – Szeged, 1934. február 8.).  Író, újságíró, muzeológus, a „tiszteletbeli makai”. Szegényparaszt családból származott, édesapja Móra Márton foltozó szűcslegény, majd mester, édesanyja Juhász Anna kenyérsütő asszony volt. Borítóképen: Móra Ferenc Tanulmányait – a család szegénysége miatt – nehéz körülmények között végezte. A
Magyarság Nagyjaink Történelem Történelem Videók

Tudományos, fantasztikus – Zsoldos Péterre emlékezünk

Szabolcs Fürjes 383
Zsoldos Péter (Szentes, 1930. április 20. – Budapest, 1997. szeptember 26.) magyar sci-fi-író és zeneszerző. Fiatalkorában sokat olvasott olyan szerzőktől, mint Jack London vagy Kipling. Később pedig tudományos könyvek érdekelték csillagászat, földrajz, geológia, majd a régészet témakörökben.  Borítóképen: Zsoldos
Felvidék Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Világ

„… rendőri felügyelet alatt éldegélő hontalan vagyok” – Márai Sándorra emlékezünk

Szabolcs Fürjes 1562
Márai Sándor 1900. április 11-én látta meg a napvilágot, Kassán. Felmenői eredetileg polgári származású cipszerek voltak. Dédapja, Grosschmid János (1778–1849) földmérő, a Tengermelléki kerület sóbányáinak és kamarai javainak főfelügyelője, 1790. november 18-án nemesség és családi címer adományozásában részesült II. Lipót magyar királytól. Borítóképen: Márai Sándor az
Magyarság Nagyjaink Történelem Történelem Videók

Ez abszurd! Nem percember, de egyperces: Örkény István

Szabolcs Fürjes 442
Örkény István (Budapest, 1912. április 5. – Budapest, 1979. június 24.). Kossuth- és kétszeres József Attila-díjas író, drámaíró, műfordító. A Digitális Irodalmi Akadémia 2014-ben posztumusz tagjává választotta. Borítóképen: Örkény István 1912. április 5-én született jómódú nagypolgári családból. A Piarista Gimnáziumban végzett. Édesapja határozott kérésére két
Magyarság Nagyjaink Történelem Történelem Videók

“Költeni annyit tesz, mint elfelejteni az elmúlást” – Juhász Gyula emlékezete

Szabolcs Fürjes 903
Juhász Gyula (Szeged, 1883. április 4. – Szeged, 1937. április 6.) magyar költő. A 20. század első felében Magyarország egyik legelismertebb költője, József Attila előtt a magyarság sorsának egyik legjelentősebb magyar lírai kifejezője. Juhász Illés (1853–1902) posta- és távírdafőtiszt és felesége, Kálló Antal leánya, Kálló Matild (1862–1953) első gyermekeként született.

Galéria

Logó