Magyarországon, Komáromban született. Édesapja József az ősi Jókay család Ásva ágának leszármazottja, édesanyja a nemesi Pulayok sarja.
Ezen a napon született Gróf széki Teleki László (Pest, 1811. február 11. – Pest, 1861. május 7.) magyar politikus, író. A Magyar Tudományos Akadémia levelező, rendes majd tiszteleti tagja. Az Ellenzéki Kör elnöke. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt és az azt követő években a magyar önállóság ügyének egyik legaktívabb és talán legeredményesebb külföldön
Hölgyek esetében nem beszélünk korról, legyen elég az, hogy Karády Katalin 1910 december 8.-án született Kőbányán, a Százados úti lakónegyedben, egy hétgyermekes kispolgári családban, Kanczler Katalin Mária néven. Szegény volta család, a cipész apa meglehetősen agresszív volt, verte gyermekeit, így a gyermekkor bizony nem volt éppen leányálom… Borítóképen: Karády Katalin
Ha már Háromszékben vagyunk, látogassunk el Szentlélekre is, Mikes Kelemen egykori kastélyába. A messze kimagasló kopár Perkőn kopár és üres hegyoldalon állt valamikor a Mikes, vagy Tarnóczi-kastély. Sok kézen ment át ez a régi udvarház. Borítóképen: A Perkő, Kézdiszentlélek egyháza és a Tarnóczi-kastély romjai Egy ideig a ma már kihalt Bályogi-család bírta, azután Zápolya
Egy Berényi címet viselő költemény is szerepel Kölcsey Ferenc azon digitalizált kéziratai között, amelyeket a Hymnus bicentenáriuma alkalmából tett közzé az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) – írja az MTI. Borítóképen: Kölcsey Ferenc Az OSZK az évfordulóhoz kapcsolódva saját online felületén tette szabadon hozzáférhetővé tette a költő autográf verskéziratait, valamint az
Sokan gyermekverseiről ismerik a magyar irodalom kiválóságát, de az az igazság, hogy ez inkább kényszerpálya volt számára – mégis maradandót alkotott! Az 1960-as évek elején-közepén a ma 118 éve, 1905. január 26-án született Tamkó Sirató Károly kiszorult az irodalomból. Az 1966-ban megjelent hatkötetes akadémiai kézikönyv, „A magyar irodalom története” nevét sem említette,
Jókai-bableves Jókai Mór regényíró nevét őrzi. Az író kedvenc eledele volt a füstölt zsenge szopósmalac körömmel együtt főtt bableves. Jókai „reggelire legszívesebben paprikásszalonnát evett papramorgóval, s 79 éves korában a disznókörmös bablevest tartotta a legkívánatosabb eledelnek”. Borítóképen: Az irodalom és a gasztronómia – hála nagyjainknak! – mindig is kéz a
Toldi Miklós bihari birtokos nemes, alakját, mint legendásan erős vitéz emberét őrizte meg a néphagyomány. Személyét sokáig fiktívnek tartották, mivel életéről kevés adat maradt fent. Oklevelekből kimutatták, hogy Toldi György és Toldi Miklós valóban élt I. Károly és I. Lajos korában. Amit biztosan lehet tudni, hogy tanult ember volt, minden valószínűség szerint
MolnárFerenc (született: Neumann Ferenc, külföldön gyakran Franz Molnar; Budapest, Józsefváros, 1878. január 12. – New York, 1952. április 1.) magyar író, drámaíró, újságíró, haditudósító. Bár Molnár Ferenc neve legtöbbeknek a Pál utcai fiúk népszerű ifjúsági kisregényével kapcsolódik össze, személyében olyan kaliberű alkotóról van szó, akinek a műveit világszerte
A Magyar Museum irodalmi folyóirat volt a 18. század végén. Kazinczy Ferenc, Baróti Szabó Dávid és Batsányi János szerkesztették Kassán. Borítóképen: Magyar Museum, 1788-1789 A szerkesztők a honi nyelv és poézis „csinosítását” tűzték ki programjukban. Kazinczy Pályám emlékezete című művében azt írja, hogy a folyóirat kiadását ő kezdeményezte, és hogy azt Barótival, majd a
