Kezdőlap Posts tagged ipar
Épített örökség Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Világ

„Pest szépítése”, avagy tervek és építés a kiegyezés után

Szabolcs Fürjes 130
„Senki sincs, nemcsak magában a fővárosban, nincs az egész országban, akit azon nagyszerű tervezések ne érdekelnének, melyek Pest szépségének, nagyságának, világvárosi jellemének egészen új látköröket nyitnak meg s melyeknek részben legalább és fokonkénti valósulását talán már a legközelebbi
Magyarság Tájak/korok Történelem Világ

Gőzeke-matek 1870-ből

Szabolcs Fürjes 152
Miután Watt felfedezte a gőzgépet, hihetetlen fejlődés indult meg, ekkor kezdődött az az ipari forradalom, amit először a gőzgépek hajtottak. Milyen változásokat hozott mindez? Szemléletes példa, hogy az akkor cirka 280 millió főt számláló Európa (Oroszországot is beleértve!)  teljes lakosságának a felét kellett volna szövőszékhez ültetni, ha a gőzgépekkel felszerelt
Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem Világ

A Ford-féle kapitalizmus előtt: a pécsi kőszénbányák

Szabolcs Fürjes 136
Henry Ford befektetőivel együtt 1903. június 7-én hozták létre a Fod Motor Company nevű céget. A Ford T-modell elnevezésű autót 1908 szeptemberétől 1927 októberéig gyártotta, és ebből a típusból 15 milliót adtak el gyártása során. Ezúttal azonban nem az autógyártás az a párhuzam, amit a pécsi szénbányák esetében találtunk, hanem Ford üzleti modelljét találtuk meg […]
Hírek Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Világ

A kiegyezés – ahogy nem nagyon tárgyalják

Szabolcs Fürjes 108
1865 december 14.-én a Budai várban a királyi palotában olvasták fel I. Ferenc József trónbeszédét, amiben a császár egyrészt személyi változásokat jelentett be, másrészt a kiegyezés irányába mutató döntésekről, illetve lehetőségekről esett szó. Borítóképen: Az Andrássy-kormány alakulásakor, felül középen: Idősebb gróf Andrássy Gyula; felső sor balról: báró Eötvös József,
Épített örökség Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Történelem Videók Világ

A MÁV előtt, az „utolsó pillanatban”… Aztán: vasútháború

Szabolcs Fürjes 115
1866 júniusában vagyunk. Akkoriban érdekes cikkek jelentek meg a sajtóban arról, hogy úgy tűnik, nem épül meg Pest második állomása, mert a reménybeli építtető vállalkozás anyagi problémákkal küzd. Borítóképen: A pesti vasúti indóház. — 1866 (forrás: Vasárnapi Ujság, 1866, Myskovszky rajza) A Vasárnapi Újság így írt erről ekkor: „Budapestnek ez idő szerint csak két
Épített örökség Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Világ

Sáros mocsárból szecessziós luxus: a Gellért gyógyfürdő története

Szabolcs Fürjes 144
Hol kezdődik a történet? Nos, ezt nem tudjuk, de az biztos, hogy az első írásos emlékek a 13. századból származnak, amikor II. András magyar király ispotályt és fürdőt alapított itt. A török időkben az Acsik ilidzse fürdő állt a mai Gellért fürdő helyén. Borítóképen: A Sáros fürdő 1866-ban (forrás: Vasárnapi Ujság, 1866) Itt máris kell […]
Épített örökség Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Világ

Az első „lóvonatu pálya” Pesten

Szabolcs Fürjes 153
1866-ban arról számolt be a sajtó, hogy Bécsben megnyílt az első lóvonatú pálya. Azt is megtudhattuk az akkori cikkekből, hogy ilyen pályák már régóta szolgáltak New Yorkban, illetve Londonban, de mi sem maradtunk le nagyon, mert már megalakult, és dolgozott az üzem beindításán a Pesti Közúti Vaspálya Társaság. Borítóképen: Orczy út, szemben a Bíró Lajos […]
Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem Világ

A fiumei hajógyártás

Szabolcs Fürjes 152
Fiume 116 évig volt közvetlen magyar fennhatóság alatt, 1779 és 1918 között (kisebb megszakításokkal a napóleoni betörés idején, illetve a Bach korszakban). Igen, Fiume corpus separatumként Horvátországról leválasztott terület volt, Magyarország része. Ez a körülmény igen fontos a hajógyár története szempontjából. Borítóképen: A fiumei hajógyár az 1860-as évek első felében
Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem Világ

A Balaton lecsapolása és a siófoki ünnepély

Szabolcs Fürjes 182
A Balaton szabályozásának ötlete nem volt újkeletű, hiszen már az 1825-ös országgyűlés döntött az ügyben, azonban különböző érdekütközések miatt mégsem valósult meg. 1860 körül viszont így írtak a lapok: „Végre azonban elnyugodtak a pártok, a tisztább nézetek kivívták a diadalt, s a nagy munka, melyre bármely művelt ország büszke lehet, teljesedésbe ment”. Borítóképen: A
Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Világ

Az éledező magyar ipar az 1860-as években

Szabolcs Fürjes 192
A Szabadságharc után Haynau rémuralma következett, de a következő korszak csak abban különbözött, hogy más módszerekkel operált, a nyílt üldözést felváltotta a Bach korszak neoabszolutizmusa, amelyben az uralkodó személyesen vette át az államügyek irányítását. Ebben a hivatalnokrétegre, valamint az arisztokráciára támaszkodott, de a polgárságnak nem volt beleszólása az

Galéria

Logó