Igen, a világ első betonzsilipjének címét is viseli a műtárgy, melynek vasszerkezetét nem más, mint Gustave Eiffel tervezte. De ne szaladjunk ennyire előre, a történet korábban kezdődött… Borítóképen: A zsilip napjainkban A magyar gazdaság, főleg a Tisza-vidék elmaradottságának legfőbb okát
„A vállalat tárgya: a Budapest székesfőváros területén a Gizella térről kiindulva, a Harminczad utczán, Deák Ferencz téren Váczi körúton és Andrássy úton át a városligeti Artézi fürdőig vezetendő földalati villamos közúti vasút és csatlakozási vágány kiépítése és üzemben tartása…” – olvasható a Központi Értesítő 1895 január 6-án megjelent számában, melyben a Budapesti
„Autóbusz jár a Margitszigetre!” – adta hírül a Magyarság képes melléklete 1927 szeptember 1.-i száma. Igen, már akkor volt buszközlekedés a szigetre. Érdekesség, hogy a Margit hidat ugyan már 1876 április 30.-án felavatták, ugyanakkor Margit-szigetre vezető szárnyhíd csak 1900 augusztus 19-én nyitott meg, melynek megépítéséig a sziget csak csónakkal volt megközelíthető.
1949: megkezdődött a magánkereskedelem felszámolása, megjelent az 1949. évi 20. törvénycikk az egyesi ipari és közlekedési vállalatok állami tulajdonba vételéről. A magyar állam fokozatosan átvette az irányítást, és megbízta a Magyar Országos Gépkocsi Üzem Rt. (MOGÜRT) vállalat vezetését a gépjármű-kereskedelem intézésével. Ugyanakkor 1949 tavaszán eltörölték az új
Talán nem meglepő, de Kossuth és Széchenyi a vasút ügyében sem feltétlenül voltak azonos állásponton. A Magyar Középponti Vasúti Társaság 1846. július 15.-én megnyitotta Pest és Vác közötti vonalát, melynek távlatosabb értelme az volt, hogy a Duna bal partján kössék össze Buda pestet és Bécset. Borítóképen: Lajtaszentmiklós vasútállomás Ez a terv később megvalósult, de
Ahogy az már csak lenni szokott, a budapesti villamosok történetében is sok elsőséget jegyezhettünk fel. Van mégis egy olyan villamos, amiről csak igen kevesen tudnak, sőt állítólag már a BSzKRT 1933-ban kiadott történeti visszatekintésében sem került említésre. De előbb tisztázzuk az elsőségeket! Borítóképen: Kis villamos vasút a Minnelium kiállításon Persze, ahogy
Mint azt pontosan tudjuk, a közlekedést egyrészt a gyáripar generálja, másrészt a gyáripar tudja előállítani azokat a termékeket, melyek – többek között – a közlekedési eszközöket gyártó vállalatok beépítenek, felhasználnak termékeikhez, vagy éppen az út- és vasútfejlesztéseket szolgálják. Nem véletlen, hogy a magyar ipar egészének fejlődésével olyan vállalatok emelkedtek
Igen, 1930-ban még nem volt teljesen egyértelmű, hogy a gumiabroncs (óriásabroncs), vagy légkamrás (elastic) abroncsok a megfelelőbbek a teherautók számára. Ma már furcsának hat ez a dilemma, de látni kell, hogy akkorra végérvényesen eldőlt, hogy a tömör gumi alkalmazása felett eljárt az idő. Borítóképen: Egy gyönyörű „fogat” – Cordatic óriásabroncsokkal szerelt
Napjainkban az autósvilág hírei másról sem szólnak, mint az elektromos autókról. Nem mi vagyunk azok, akik képesek megítélni, hogy az elektromobilitás megoldást jelent az emberiség bizonyos problémáinak megoldására, viszont fel kell hívnunk a figyelmet, hogy az a tudás, amit manapság újdonságként tálalnak, már cirka száz évvel ezelőtt is megvolt. Csak éppen valamiért
A hétvégén bemutatják a BKV legújabb büszkeségét, a gyönyörűen felújított Ikarus 211-est, a járművet a Magyar Autóbuszgyártás Fénykora Alapítvány (MAFA) adományozta a társaság számára. Borítóképen: A felújított példány (a BPI-211 eredetileg egy 260-as rendszáma volt) Budapesten, mint a siklót helyettesítő járat jelent meg 1975 és 1985 között, de a Magyarországi forgalomba