Sokszor vagyunk úgy, hogy ahol sokat járunk, nem is nézünk alaposan körbe, mert csak a megszokott dolgokat látjuk. Különösen igaz ez a szürke hétköznapokon, amikor a nagy lótás-futásban nem is marad időnk arra, hogy tényleg értő figyelemmel szemléljük környezetünket. Most egy ilyen alkalom
Tájak/korok
A Szabadság híd a Millennium évében került felavatásra – először… ugyanis, mint a többi hidat, azt is felrobbantották a visszavonuló német erők -, de a tervpályázat még csak annyira volt elég, hogy a híd alapvető szerkezeti sajátosságai, és főbb alakbéli- és méretadatai rendelkezésre álljanak. Ugyanakkor a híd díszítése egy külön lépés volt. Borítóképen: A
A Duna szigetei – ahogy az már csak a folyóvizek esetében lenni szokott – idővel módosulnak. Ennek a folyamatnak maga a természet is aktív alakítója, de természetesen az emberi tevékenység is nyomot hagy a mindenkori természeti környezeten. Ez így rendben is van, de azt sehol nem találtuk, hogy a valamikori Budai kis szigetet a folyó, […]
„A Magyar Automobil Klub f. hó 9.-én <…> egy önálló helyiséget rendez be s az automobilok elhelyezésére garage-t nyit” – írta a Sport-Világ 1901. évi 48. száma. Alighanem ez volt az első ilyen kezdeményezés, még akkor is, ha kocsiszínek már voltak, hiszen azok nem kifejezetten automobilok számára készültek. Borítóképen: Iparcsarnok, az első önálló magyar
“A vezető nélküli autók kölcsönzéséről” címmel jelent meg egy cikk 1965-ben. Nem, a félreértések elkerülése végett itt az elején pontosítanunk kell, az Autó-Motor jelzett év május 6.-án megjelent cikkének címét, itt ugyanis egész egyszerűen autóbérlésről volt szó, mint az kiderül az idézett cikk további részéből: Borítóképen: Egy Fiat 1500, és egy Peugeot 403
Amikor a 200-as Ikarus-sorozatot bevezették, azt akkoriban úgy hívták sok helyen az országban, hogy panoráma busz. De most nem erről a világcsúcstartó sorozatról lesz szó, hanem arról a buszról, ami még a 200-as megjelenése előtt készült, és minden bizonnyal az elnevezést is innen „kölcsönözte” a 200-as sorozat. Borítóképen: MÁVAUT panoráma busz a Hősök terén Ha […]
A Szabadkai villamos és világítási részvénytársaság történetének eleje igencsak kalandosra sikerült, ugyanis az id. Bobula János az alapítás után panama ügybe keveredett – a befektetők pénzét másra használta fel… -, így az egyébként országgyűlési képviselőként tevékenykedő alapító eladta Lindheim Ernő vállalkozónak, aki Pécsett már megalapított egy hasonló vállalatot.
„Kőbánya tavat és új parkot kap. Az újhegyi építkezés mellett látható, vízzel telt hatalmas bányagödröt egy év alatt tóvá varázsolják, elhanyagolt környezetét rendbehozzák, fásítják, s megnyitják a kőbányaiak előtt. A nagy munka hétfő délután kezdődik” – Esti Hírlap, 1976 szeptember 18. Borítóképen: A Mély-tó „A szomszédos Újhegyi lakótelepen pihenőpark, horgászótó. Ez a
Van értelme a mozgó hotelnek? Ha belegondolunk, lakóautók és lakókocsik milliói vannak forgalomban a világban, de vajon a közösségi közlekedésben van értelme az ilyesminek? Mint kiderült, ezzel a csodálatos járgánnyal annak idején nem tudtak mit kezdeni, de ennek nem feltétlenül a busz az oka, sokkal inkább Magyarország mérete… Borítóképen: A vadonat újonnan felújított
Amikor a nemzetközi repülőteret 1950-ben átadták, még közel sem hasonlított a mai repülőtérre. De alapjaiban mindenre gondoltak, ami szükséges volt ahhoz, hogy biztonságos legyen, és arra is, hogy miként integrálják a városba a „0” kilométerkőtől (Clark Ádám tér) 16 kilométerre fekvő légikikötőt. Borítóképen: 1950. május 7-én felavatják a Ferihegyi repülőteret –