Kezdőlap Történelem Kategória: Tájak/korok (Page 3)

Tájak/korok

Épített örökség Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Világ

A tények makacs dolgok: amikor kilőtt az ország gazdasága!

Szabolcs Fürjes 218
Magyarországot többször is újra kellett „indítani”, mintha az államalapítás valami szoftverfrissítés lenne, amit időről időre el kell végezni. Először a honfoglalók adták meg az alaphangot, aztán István király következett, aki bevezette a keresztény „üzemrendet”. Majd jött IV. Béla, aki a tatárjárás után újraépítette az országot – mondhatjuk, hogy ő volt a középkori
Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem

Hajózás? Nem, inkább öntözés!

Szabolcs Fürjes 191
A Tisza szabályozás előtt a só szállítását akadályozó mocsaras területeken történő sószállítás megoldását látták a Hortobágy és tágabb környezetének csatornázásában. A tervek nem valósultak meg, de a Tisza szabályozásával egy merőben új helyzet állt elő! Már igen korán, 1863-ban jelentkeztek problémák… Igen, ekkorra már nemhogy mocsaras, hanem aszályos lett a táj! A
Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem Világ

A troli második hőskora

Szabolcs Fürjes 147
Budapesten 1933-ban egy kísérleti vonal létesítésével jelent meg a trolibuszközlekedés. A vonal a Bécsi úton a Vörösvári úttól az Óbudai temetőig terjedt. A viszonylat hossza 3,8 kilométer volt. Három jármű közlekedett itt, melyek közül kettőt a Ganz gyár, egyet pedig a MÁVAG gyártott. A járművek elektromos berendezéseit a svájci BBC gyártotta. Borítóképen: ZIU-9 az Örs
Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Világ

Tizenhárom aradi vértanú? Többen voltak, ne feledjük!

Szabolcs Fürjes 148
Szinte elképzelhetetlen, hogy hamarosan talán már senki sem fog emlékezni arra, hogy Aradon nemcsak a tizenhárom vértanú tábornok, hanem más hősök is áldozták életüket a nemzetért. Pedig ők ugyanolyan tiszteletet érdemelnek, mint azok, akik 1849. október 6-án haltak meg a hazáért. Borítóképen: A világosi (Szölösi) fegyverletétel, 1849 (forrás: wikimedia, ismeretlen magyar
Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem Világ

Amikor áttervezték az ipart

Szabolcs Fürjes 176
Az 1968-as közlekedéspolitikai koncepció egyik oldalról a keskeny nyomtávú vasút végét, míg másik oldalról a magyar járműgyártás korszerűsítésének első lépéseit jelentette. A stratégia része volt tehát a közúti járműprogram, amit sokan 1958-ra datálnak, de – akkoriban igen ritkaságszámba menően! – egyes típusokat, melyek az új jármúprogram keretében kívántak
Épített örökség Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Világ

Vasút: a Nagy Háború, és ami utána következett

Szabolcs Fürjes 137
A háború előtti időszakban, az Osztrák–Magyar Monarchia fennállása alatt Magyarország kiemelkedően fontos szerepet töltött be a nyugatról keletre és visszairányuló forgalom szempontjából. Borítóképen: Gyimesfelsőlok kilátás a völgyhíd és a Szent András-templom felé, az Ezeréves határ (forrás: Fortepan / Magyar Földrajzi Múzeum / Erdélyi Mór cége) Az ország földrajzi
Épített örökség Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Világ

Grandiózus: a királyi luxusautó, a Rába Grand

Szabolcs Fürjes 198
A „Grand” típusú, négyhengeres motorral felszerelt személyautók gyártása 1913 második felében kezdődött, egyidőben az „Alpha” modellek előállításával. Ez a típus különösen figyelemre méltó volt, mivel egyes alkatrészei megegyeztek a „V” típusú teherautó alkatrészeivel. Borítóképen: Rába Grand, az 1914-es Kárpáti Túra győzteseként (forrás: Tabiczky Zoltánné: A Magyar Vagon
Épített örökség Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Világ

Magyarok nyila: Némethy Emil repülőgépe 1905-ből

Szabolcs Fürjes 175
A levegőben történő közlekedés problémájának megoldására a léghajó feltalálása jelentett reményt.A gömb alakú léghajó kormányozhatóvá tételét főként az tette lehetetlenné, hogy a léggömb hatalmas térfogata miatt a levegő ellenállása is nagyban megnőtt. Kevesen hitték el, hogy a léghajó valaha is alkalmas lesz személy- és teherforgalom kiszolgálására. Borítóképen: Némethy
Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem

A gúny tárgya: a vicinális

Szabolcs Fürjes 140
A világon talán semmi sem kapott annyi kritikát és gúnyt, mint a szegény vicinális vasút. Ez a jelenség mindenhol hasonló volt, ahol a „kávédaráló” zakatolt – ezt a csúfnevet kapta a vontató gépezet, amit még csak lokomotívnak sem neveztek. Az emberek leginkább a lassúságáért gúnyolták. Boritóképen: Versenyfutás a vicinálissal – Tóth-Molnár Ferenc rajza (forrás:

Galéria

Logó